Közélet

Több száz álláskeresőtől csalt ki pénzt

Pálfi Rita

2014. 03. 27. 09:54

Próbamunkáért cserébe kellett fizetniük. Tényleges munkát senki nem kapott.

Korábban a témában:

Üzletszerűen elkövetett csalás miatt nyújtott be vádiratot a Ráckevei Járási Ügyészség egy fiatal nő ellen, aki internetes álláshirdetéssel 314 embert csapott be az ország minden részéből – tájékoztatta a Pest Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.

Gyugyi Csilla közölte: a 25 éves nagykanizsai nő 2011 decembere és 2012 júliusa között egy internetes oldalon otthon végezhető számítógépes adminisztrációs munkát kínált, amelynek feltétele 870 forint átutalása és egy “próbamunka” elvégzése volt.

A hirdetésre 314-en jelentkeztek az ország számos pontjáról, átutalták a pénzt, amiért próbamunkát kaptak ugyan, de tényleges munkát senki sem. Utóbbi biztosítására a vádlottnak nem is volt lehetősége – magyarázta a szóvivő.

A Ráckevei Járási Ügyészség üzletszerűen elkövetett csalás vétségével vádolja a nőt.

Érdemes megfogadni a Profession.hu tanácsait, hogy elkerüljük a hasonló eseteket:

1. Figyeljünk a részletekre! Már a hirdetés külalakja is árulkodó lehet. Az ismétlődő helyesírási hibák, vagy a rossz felbontású céglogó általában amatőr csalókat jelez.

2. Ne küldjünk CV-t privát e-mail címre! Ha a jelentkezést Gmail, Freemail, vagy más privát címre kérik, rendüljön meg a bizalmunk, hiszen minden komolyabb cég legalább saját céges e-mailcímet használ, még ha nincs is honlapja.

3. Ne higgyünk a szemünknek! Ha a meghirdetett pozíció piaci értékénél 30-50%-kal magasabb összeget kínálnak, kezeljük fenntartással. Bármennyire is szeretnénk, nem reális az otthonról végezhető adminisztratív munka havi nettó 200.000 Ft-os fizetésért.

4. Soha ne utaljunk „regisztrációs díjat”! Az EU-ban az állásközvetítők nem kérhetnek pénzt munkaközvetítésért, még regisztrációs díjat sem. Tehát az olyan utalások, mint a „fizessen 5.000 Ft-ot és küldünk információt” vagy „válaszborítékért tájékoztatjuk”, esetleg „szállásdíj előleg” kétség kívül valótlan külföldi munkalehetőséget jeleznek.

A Facebookon erre már egy önkéntes csoport is szerveződött, a tagok rámutatnak például, hogy az „összetett irodai munka” valójában hálózatépítést takar, vagy az adott külföldi munkalehetőséget már jó egy éve adták fel.

5. Mérjük fel leendő munkaadónk igényeit! Gyanús az a „remek” külföldi munkalehetőség is, amelyhez nem kérnek képzettséget, szaktudást, vagy nyelvtudást. Nyelvtudás nélkül teljesen kiszolgáltatottak lennénk külföldön, végzettséget és szakmai tapasztalatot nem igénylő pozíciók pedig csak a gyakornokok és pályakezdők esetében indokoltak.

Ha a „jelentkezés egész alakos fényképpel” feltétellel találkoznunk gondolkodjunk el, vajon mit kell a munkaköri leírásban foglaltakon túl, vagy a helyett teljesítenie a jelentkezőknek?

6. Kutassunk több platformon! Ha tudjuk a cég nevét, feltétlenül keressünk rá. A cég honlapja vagy Facebook oldala segíthet, általában ellenőrizhetjük, van-e épp üresedés náluk. Előfordul, hogy a cég hirdetésével versenytár-sainak üzen, a bővülés látszatát keltve, de valójában nincs is felvétel. Újabb árulkodó jel, ha az oldalon nincs telefonszám. Nézzük át a vállalatról szóló híreket, egyéb találatokat is.

7. Menjünk biztosra, keressünk munkát online álláskereső portálon! Az erre szakosodott, igényes online portálok cégpolitikájának része, hogy eleve nem kerülhetnek fel fizetős regisztrációhoz kötött hirdetések. Gyanú esetén a felhasználók panaszait minden esetben kivizsgálják; első lépésként a cégek pontosíthatják a félrevezető megfogalmazást, további panasz esetén leveszik az ajánlatot. E mellett a Profession.hu portál új fejlesztése, hogy az álláskeresők a hirdetés kapcsán online is jelezhetik észrevételeiket, tehát esetleges panaszukról azonnal értesül a hirdető.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.