A 97 éves férfit július 18-án helyezte 30 napos házi őrizetbe a Budai Központi Kerületi Bíróság, majd augusztusban három hónappal meghosszabbította ezt. Az ügyészség Csatáry Lászlót emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsítja, amiért akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. A gyanú szerint Csatáry László a második világháború idején, Kassán volt gettóparancsnok, és 1944 tavaszán kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában. 1948-ban a kassai járási népbíróság háborús bűnösnek minősítette, ezért kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A férfi akkor megszökött, és csak 1997-ben tért haza Kanadából.
Az idős férfit a múlt héten hallgatták ki utoljára. Horváth B. Gábor, Csatáry László kirendelt ügyvédje akkor azt mondta, hogy újabb körülményekről kellett nyilatkozni. Felmerült ugyanis, hogy 1944-ben volt egy másik Csatáry nevű férfi is Kassán, így tisztázni kellett, hogy a két embert nem keverték-e össze a tanúk. Egyes információk szerint a másik Csatáry a fiatalkorúak börtönének volt a parancsnoka.
A gyanúsított tagadja, hogy fekete egyenruhát hordott volna Kassán, ám előfordulhat, hogy a másik férfi viszont egy ilyen egyenruhában bűncselekményeket követett el, és így rá vonatkoznak a vallomások. Ennyi idő elteltével azonban ezt már nehéz lesz tisztázni.
Az ügyészség továbbra is vizsgálja azon dokumentumok hitelességét, melyeken Csatáry László aláírása, mint gettóparancsnoké szerepel. Csatáry László egyelőre tagadja, hogy ezeket ő szignózta volna. Az ügyvéd szerint, ha alá is írt néhány nyilatkozatot, azt csak helyettesként, valakinek a nevében eljárva tehette, Csatárynak ugyanis nem volt önállóan parancskiadási jogköre. Az ellentmondás feloldása végett tehát nem kizárt, hogy az ügyészség írásszakértőt is bevon majd a nyomozásba. Nem valószínű azonban, hogy ezzel a lépéssel előrébb jut a bizonyítási eljárás, a szakértő ugyanis várhatóan csak valószínűsíteni tudja majd az aláíró személyét.
A gyanúsított és ügyvédje most azokat a levéltári dokumentumokat várja, amelyek azt igazolják, hogy Csatáry Lászlót 1944 októberében átvezényelték Budapestre. Ez szerintük azt bizonyíthatná, hogy a kérdéses események idején már nem is volt Kassán.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség munkatársai a kihallgatásokkal párhuzamosan ellenőrzik azokat a dokumentumokat és adatokat is, melyeket Csatáryék védekezésképp adtak be, ugyanakkor a gyanúsított elé tárják azokat, melyek a gyanút erősítik.
A házi őrizet meghosszabbítását a Budapesti Nyomozó Ügyészség most is arra hivatkozva indítványozta, hogy Csatáry László jó eséllyel elszökne vagy elrejtőzne az igazságszolgáltatás elől. Az ügyészség indítványát a Budai Központi Kerületi Bíróság el is fogadta, véleménye szerint is megalapozott a veszélye annak, hogy az idős, de még mindig jó egészségi állapotban lévő gyanúsított szabadlábra kerülése esetén külföldre távozna, illetve a hatóságok számára elérhetetlenné válna. A bíróság szerint ezért az eljárási cselekményeken való jelenléte csak a házi őrizet meghosszabbításával biztosítható. Csatáry László házi őrizetét február 18-áig hosszabbította meg most a BKKB. A végzés még nem jogerős.
