Üzleti tippek
Salgótarján, 2017. január 11.
Egy anya iskolába indul néhány gyerekkel a Menedék Családok Átmeneti Otthonából Salgótarjánban 2017. január 11-én. A Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete által fenntartott intézmény olyan halmozottan hátrányos helyzetû családoknak nyújt elhelyezést, amelyek bántalmazással összefüggõ, szociális, vagy pszichés okokból kerültek krízishelyzetbe. Az otthonban 2016-ban ötvenkilenc felnõtt és százhúsz gyerek kapott elhelyezést.
MTI Fotó: Komka Péter

60 milliárd forint adókedvezményt kaptak ajándékba a jómódúak

24.hu
24.hu

2018. 11. 14. 09:43

A Policy Agenda a 2017. évi személyi jövedelemadó adatbázis alapján bemutatta, hogy milyen mértékű béregyenlőtlenség van a munkajövedelemmel rendelkező körében. A dolgozó társadalom jövedelem szerinti felső 10 százalékának bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve. A mostani elemzésben megvizsgáljuk az adókedvezmények hatását a jövedelmekre.

Adórendszer működése

A tavalyi évben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összértéke 12 443,6 milliárd forint volt. Az összeg 92 százaléka munkaviszonyból származó bérjövedelem. Ebből az összevont adóalapba tartozó jövedelemből négy módon lehetett adóalapot csökkenteni, vagy adókedvezményt igénybe venni:

  •  első házasok kedvezménye;
  •  családi kedvezmény (gyermekek után járó támogatás);
  •  súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény;
  •  mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.

Az tudjuk, hogy az egykulcsos adórendszer következtében akik jól keresnek azok is, arányaiban ugyanannyit adóznak, mint akik rosszul. Azaz

a felső 10% munkajövedelme után alapesetben ugyanúgy 15 százalékot adózik személyi jövedelemadóban, mint az „alsó” 65%, akik összesen keresnek annyit, mint a legjobban keresők.

Ez a rendszer azt is eredményezi, hogy konzerválódik a béregyenlőtlenség.

Az adókedvezmények hatása

Megvizsgáltuk az adókedvezményeket az alapján, hogy összegüket tekintve hogyan oszlanak el a dolgozói társadalomban. A legnagyobb, és legszélesebb kört a családi adókedvezmény érinti. Ugyanakkor

a családi adókedvezmény nem a „szegények” támogatását jelenti, hanem a tehetősek helyzetbe hozását.

Ha csak azokat nézzük, akik 2017-ben rendelkeztek munkajövedelemmel és őket tíz egyenlő létszámú csoportra osztjuk jövedelmük nagysága alapján, akkor a gyerekek után járó adókedvezmény eloszlásából ez pontosan látszik:

A munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48% együttesen. Másképpen kifejezve 54 milliárd forintot kaptak a „gazdagok” gyermekeik után, ezzel tovább növekedett a bérolló.

Az adatok azt mutatják, miközben a dolgozói társadalom – munkajövedelem szempontjából – alsó felébe tartozók 24 százaléka tudta a gyerekek után járó kedvezményt valamilyen mértékben igénybe venni, a felső 10 százalékba tartozók esetén ez az arány 38% volt.

Korábban írtunk arról, hogy az adókedvezmény jelentős részét igénybe sem tudták venni a családok:

Noszvaj, 2017. június 26.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára gyerekekkel beszélget az Erzsébet napközi tábor megnyitóján Noszvajon 2017. június 26-án. Az ország mintegy ötszáz pontján csaknem 55 ezer diáknak biztosít pihenést az Erzsébet napközi tábor program a nyáron.
MTI Fotó: Komka Péter
A családi kedvezmény harmadát nem tudják igénybe venni a szülők
Az egy- és kétgyerekesek zöme maximálisan ki tudja használni a családi adókedvezményt, a többgyermekeseknél azonban csak az összeg 50 százalékát érvényesítik.

Külön érdekesség, amely a házasságkötési kedv és a jövedelem kapcsolatát is jól mutatja, hogy még az első házasok adókedvezményét is leginkább a tehetősebbek tudják igénybe venni. Az így visszaosztott pénznek a 19 százaléka kerül a felső 10 százalékhoz, míg a dolgozói társadalom alsó 50 százaléka a kedvezmény csupán 28 százalékát kapja. Azaz arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással.

A gazdagok a nyertesek

A magyar bérrendszer rendkívül torz, még a környező országokhoz képest is. Összefoglalva a legfontosabb jellemzőket:

  •  a mediánbér az átlagbér 74 százalékát tette ki (2016. évi adat);
  •  mindösszesen 2,8 millió főnek van éves szinten legalább a nyolcórás minimálbért elérő munkajövedelme;
  •  a dolgozói társadalom legjobban kereső 10 százaléka annyit pénzjövedelemhez jut egy évben, mint az alsó 65%;
  •  a főállásban dolgozók munkajövedelme alapján is komoly torzulás van, hiszen ott is a felső 5% jövedelme az alsó 40%-ét teszi ki. (2016. évi adat).

Mindezekhez hozzáadódik az az adórendszer, amely – bár a magyar béradatok a környező országokhoz képest is torzak – a viszonylag merev egykulcsosság miatt még inkább megtartja az egyenlőtlenséget. A növekvő egyenlőtlenséget pedig az adókedvezmények még növelhetik is.

A dolgozói társadalom felső jövedelmi 10 százaléka a többséghez képest magasabb keresetéhez további kb. 60 milliárd forintot kap vissza az összes adókedvezményen keresztül. Összehasonlítva a dolgozói társadalom közepén lévőkkel (az 5. tizedével), ott a kedvezmény értéke 22 milliárd forint, csupán harmada az előbbinek.

A témába vág:

Family Walking Through Winter Woodland Having Fun
Háromgyerekes anyák adómentessége – megint a jómódúaknak kedveznének
Az igazán jól kereső, alkalmazottként dolgozó gyerekesek biztosan jól járhatnak.

Kiemelt kép: MTI / Komka Péter

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Könnygáz száll a Parlamentnél

Oszlatják a tüntetőket.

Élő videó: Könnygáz száll a Parlamentnél