Három év alatt több mint háromszorosára nőtt azon kérelmek száma, amelyek a szokásos piaci ár – adóhatóság által történő – előzetes megállapítására irányulnak.
Míg hasonló kéréssel 2007-től 2010-ig 24 alkalommal fordultak a NAV-hoz, addig 2013 végéig már több mint 85 kérelmet nyújtottak be. 2010-ben összesen 13 esetben fordultak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a nagyvállalatok, tavaly már 20 alkalommal kérelmezték a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók előzetes ármegállapítását. Idén az első félévben 11 ilyen típusú kérelmet nyújtottak be.
Rekordösszegű bírságot róttak ki
A DLA Piper adótanácsadó cég szerint a tendencia összefüggésben van azzal, hogy 2010-ben a korábbi évekhez képest rekordnagyságú, több mint 33 milliárd forint összegű nettó adókülönbözetet tártak fel a transzferár-ellenőrzések során, és a kérelmek számában a jövőben további emelkedés várható.
„A nagyvállalatok óvatosságát az adóellenőrök fokozódó szigora magyarázza, ami a transzferár-ellenőrzések során feltárt adókülönbözetek, valamint a bírságok növekvő összegében egyaránt megmutatkozik” – mondja Király Péter, a DLA Piper transzferárüzletágának vezetője.
„2010-ben a korábbi évekhez viszonyítva rekordnagyságú volt a revizorok által megállapított jogerős nettó adókülönbözet. Ennek összege elérte a 33 milliárd 865 millió forintot, amivel párhuzamosan az adóbírságok mértékében is rekord állt be: 12 milliárd 673 millió forintot rótt ki a NAV. Ez egy elég erős üzenet volt a cégek számára, hogy ha el akarják kerülni az adókülönbözetek megállapítását, valamint a kapcsolódó bírságokat, érdemes előzetesen egyeztetniük a hatósággal a jövőbeni kapcsolt ügyletek transzferár-kezeléséről” – tette hozzá a szakértő.
Miből áll a szokásos piaci ármegállapítási eljárás?
Az eljárást az adózó kérelmezheti, majd ezt követően az adóhatóság határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletben érvényesíthető szokásos piaci árat, ártartományt és az ezek meghatározásához használható módszert.
A határozattal lefedett időszakban az adózónak nem kell transzferár-dokumentációt készítenie az adott ügyletre. A NAV a határozatot legalább három, legfeljebb öt évre adja ki, amelyet egy alkalommal három évre meg lehet hosszabbítani.
Mennyibe kerül ez a cégeknek?
Az eljárás díja két tényezőtől függ: szükség van-e a szokásos piaci ár meghatározásához külföldi adóhatóság bevonására, illetve hogy milyen módszerekkel állapítható meg az ár.
Ha az eljárásban csak a magyar adóhatóság vesz részt, a díj legalább 500 ezer forint és legfeljebb 5 millió forint abban az esetben, hogy ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak, a viszonteladási árak vagy a költség és jövedelem módszerével megállapítható.
Legalább 2 millió forint és legfeljebb 7 millió forint a díj akkor, ha a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg az árazás. Ha pedig külföldi adóhatóságot is be kell vonni, akkor 3 milliótól 10 millió forintig terjedhet a teljes költség.
„Az adatokat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy az adóhatóság a nemzetközi gyakorlattal összhangban kiemelt figyelemmel vizsgálja a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat, így a jövőben várhatóan tovább emelkedik a szokásos piaci ár előzetes megállapítására vonatkozó kérelmek száma, még ha nagyságrendi növekedésre nem is számíthatunk” – jegyezte meg a Király Péter.
