Üzleti tippek

Jövőre másképp adózunk a munka után

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2013. 11. 12. 15:35

A legfontosabb változásokat a PwC tanácsadó cég foglalta össze.

Korábban a témában:

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal kapcsolatos törvényjavaslatban a munkát terhelő adót és járulékot érintő módosítások is vannak.

Változás a családi kedvezménynél

A törvényjavaslat egyik (már sokszor idézett intézkedése szerint) a családokat érintő adóalap-kedvezmény igénybe nem vett összegét a jövő évtől érvényesíteni lehet a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékkal szemben is – ismerteti a hírlevél.

A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.

Az egyes meghatározott-, illetve béren kívüli juttatásként, valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kizárják azokat, amelyeknél a visszaváltás lehetősége biztosított.

Segítség a hiteltörlesztésben

A javaslat a munkáltatónak lehetőséget teremt arra, hogy adómentesen hozzájáruljon a dolgozó már fennálló lakáscélú hitelének törlesztéséhez.

A bankok által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatássá válnak, amelyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel. Továbbá nem kell kamatkedvezményből jövedelmet számolni azon kölcsönöknél, amelyek folyósítása a fizetésképtelen magánszemélyek fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célozza.

Emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék

A javaslat megszünteti a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetőségét az ingatlan-bérbeadásnál.

Szintén a javaslatban foglaltak szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke az idei havi 6 660 forintról jövőre 6 810 forintra emelkedik.

Egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a belföldi magánszemélynek kell fizetnie, aki nem számít biztosítottnak. Így az egészségügyi ellátást ennek a járuléknak a befizetésével tudja igénybe venni.

Anyavállalatok és a leányok

A PwC hírlevele szerint abban az esetben, ha egy anya- illetve társvállalat jövedelmet (például ajándékrészvényt) juttat egy leány- illetve másik társvállalatnál dolgozó magánszemélynek (munkavállalónak, kiküldöttnek), a fogadó társaság kifizetőként lesz köteles eljárni az ilyen juttatásokkal kapcsolatban, hogy ha az adó megállapításához szükséges adatokkal rendelkezik. A törvény jelenleg lehetőségként ajánlja fel a magyar cégeknek a kifizetőként való eljárást.

Módosul a kiküldöttek járulékfizetési mentessége is

A jelenlegi szabályozások szerint a harmadik országbeli kiküldöttek akkor mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a magyarországi munkavégzésük időtartama nem haladja meg a két évet. A javaslat a 2 évnél hosszabb kiküldetések esetén is mentességet biztosítana az egyéni járulékterhek megfizetése alól abban az esetben, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítása előre nem kalkulálható ok miatt történik.

Ezt olvasta?

A hosszabbítást okozó körülménynek 1 év után kell bekövetkeznie, amelyet a kiküldöttnek a körülmény keletkezésétől számított 8 napon belül kell bejelentenie adóhatóság felé.

A javaslat a 2 éves mentességi időszak számításával kapcsolatosan külön rendelkezik a 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetésekkel kapcsolatban. Esetükben a 2 évet 2013. január 1-jétől kell számítani, így nekik leghamarabb 2015. január 1-jével lesz járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon.

Ezeken az árfolyamokon váltható át a munkabér

Módosulnak a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átváltási szabályai is. Általánosságban kijelenthető, hogy az átváltási árfolyamokat az adómegállapítási kötelezettség gyakoriságához kötik. Ha az adót havonta (vagy negyedévente, évente) kell megállapítani, akkor a jövedelemszerzés hónapját megelőző hónap (vagy a negyedév, illetve az adóév utolsó hónapjának) 15. napján érvényes MNB-árfolyamot kell alkalmazni.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programoknál megszűnik a hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség. A kedvező adózású juttatási rendszernél új kitétel, hogy a juttatás nem szolgálhat az egyéni munkateljesítmény elismerésére.

További változás, hogy 2014. január 1-jétől a külföldiek által adott üzletpolitikai célú juttatás is kezelhető adómentesként bizonyos feltételek teljesülése esetén.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.