Üzleti tippek

A NAV is tévedhet

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2013. 10. 17. 13:15

A hazai adóvizsgálatok több mint felénél elérhető, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tervezett megállapítása ne kerüljön be az ellenőrzést lezáró határozatba. Első vagy másodfokon pedig az esetek közel 90 százalékában törölhető, illetve mérsékelhető a megállapítás vagy a kiszabott adóbírság – derül ki a Mazars legfrissebb jelentéséből.

Korábban a témában:

A tanácsadó cég 2012-2013 közötti adóvizsgálatait feldolgozó belső kutatás rámutat: a NAV megállapításai gyakran nem megalapozottak.

Ötödével több bírság

A tavaly lefolytatott adóvizsgálatok során az adóellenőrök 470 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg, 70 milliárddal, azaz szinte ötödével többet, mint egy évvel korábban. A megállapítással végződő ellenőrzések 83 százaléka áfához kapcsolódó vizsgálat volt.

„Arra sajnos nincs statisztika, hogy a 470 milliárd forint esetében milyen összegben voltak kivédhető vagy nem megalapozott megállapítások, de saját praxisunkban azt tapasztaljuk, hogy az esetek közel felében vitatható a hatóság jogértelmezése” – nyilatkozta Nyári Zsolt, a Mazars szenior adómenedzsere.

Ezt olvasta?

A szakértő elmondta: kutatásukból kiderült, hogy azokban a vizsgálatokban, amelyekbe a tanácsadó cég már az észrevételi szakaszban bekapcsolódott, 53 százalékban sikerült elérni, hogy a kifogásolt NAV-megállapítás ne szerepeljen a határozatban.

Hozzátette: első vagy másodfokon az adóvizsgálatok 80 százalékában sikerült módosítani a megállapításokat. Mindössze 7 százalékos volt azon ügyek aránya, amelyekben nem sikerült eredményt elérni. Továbbá az esetek 13 százalékában ugyan a megállapításból másodfokon sem engedett az adóhatóság, de az észrevételi szakaszban, illetve a fellebbezés során sikerült a bírságot mérsékelni.

Az adóhivatal is hibázhat

„Tapasztalataink szerint a cégek nagy része úgy gondolja, hogy az adóhatóság tévedhetetlen, így ha egy ellenőrzés megállapításokat tartalmaz, azt azonnal el is fogadják. Ez nem jó hozzáállás, hiszen nyilvánvalóan mindenki tévedhet, így a hatóság is” – magyarázta Nyári Zsolt.


Fotó: Shutterstock

A szakember szerint előfordulhat, hogy egy adott tényállás igazolásához elegendő, ha az adózó begyűjti a dokumentáció hiányzó részeit – persze számos esetben ennél többre is szükség lehet. Az áfát érintő megállapításoknál például az uniós szintű jogértelmezés és gyakorlat ismerete sokat segíthet.

Tippek: önellenőrzés és észrevétel

Az ellenőrzés különböző szakaszaiban más-más dolgokra kell figyelni. „Az idejében, saját magunk által feltárt hiba önellenőrzési pótlékkal javítható, de ha ugyanazt az adóhatóság tárja fel, akkor már bírsággal és késedelmi pótlékkal is számolni kell. Az önellenőrzés pedig csak az adóvizsgálat megkezdése előtt végezhető el” – mutatott rá a szakember.

Legkésőbb az adóhatóság megbízólevelének kézhezvételekor, arra vonatkozóan is stratégiát kell kialakítani, hogy ki lesz az, aki a hatósággal közvetlenül kommunikál. Ezáltal biztosítható, hogy nem lesznek félreértések, és az ellenőrnek is könnyebb, ha a különböző kérdéseiről nem kell mindig mással egyeztetnie.

Nyári Zsolt szerint gyakori típushiba, hogy az adózók folyamatos visszajelzés helyett megvárják a vizsgálati időszakot lezáró határozatot és csak akkor – későn – reagálnak a hivatal észrevételeire.

„Ez súlyos és drága hiba. Az észrevételi lehetőséggel ugyanis minden esetben érdemes élni, főleg, mert már az észrevételi fázisban van lehetőség arra, hogy méltányosságra való hivatkozással a megállapított bírság mérséklését kérjük” – tette hozzá.

Ha viszont ezt elmulasztják a cégek, akkor esélyes, hogy a határozatba már a maximális bírság kerül, és ez a későbbi jogorvoslati lépcsőfokon már nehezebben módosítható.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.