Üzleti tippek

Csalók helyett a vétleneket büntetné a NAV

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2013. 09. 20. 15:02

Fokozottan ellenőrizni kell a szállítói számlákat.

Korábban a témában:

Mostantól a korábbinál is indokoltabb a beszállítói számlák hátterének ellenőrzése, ugyanis a NAV a belföldi összesítőjelentés-adatbázisának elindulásával a számlabefogadók már nem hivatkozhatnak arra, hogy nem tudtak üzleti partnerük adóelkerülő működéséről – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A szakértők hozzáteszik: még a leggondosabb eljárással sem szűrhetőek ki teljesen a vizsgálati kockázatok, hiszen a hatályos törvények rendkívül nagy felelősséget hárítanak a számlabefogadókra.

Évek óta a NAV egyik kiemelt ellenőrzési célpontja az áfalevonás alapjául szolgáló számlák hitelességi vizsgálata. Bár tavaly nyáron az uniós bíróság több magyar vonatkozású ügyben is kimondta, hogy az ellenőrzési gyakorlat nincs összhangban a közösségi joggal. A tavaly év végi jogalkotási hullámmal azonban olyan újabb szabályok kerültek bevezetésre az adótörvényekbe, amelyek továbbra is lehetővé teszik a korábbi vizsgálati elvek alkalmazását – derül ki az összefoglalóból.

„Bár ideig-óráig úgy tűnt, hogy az Európai Bíróság ítéletei korlátok közé terelik a NAV korábbi gyakorlatát, a januárban hatályba lépett jogszabály-módosítások továbbra is jelentős támadási felületet biztosítanak az adóhatóság számára” – nyilatkozta dr. Harcos Mihály adószakértő, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Erre teszi fel a pontot a belföldi összesítőjelentés-adatbázis júliusi elindítása, amely alapján a számlabefogadó adózón is számon kérhető lett a számlakiállítók jogkövető működésének ellenőrzése.

Ellenőrizze az üzleti partnereit!

Harcos Mihály rámutatott: mostantól elengedhetetlen, hogy az adózók saját ellenőrzési lépéseket építsenek be a napi működésükbe. Így például az üzleti partnerekről a NAV honlapján elérhető információk rendszeres ellenőrzését, illetve a befogadott számlák kapcsán azoknak a dokumentumoknak az összegyűjtését és megőrzését, amelyekkel ellenőrzés esetén igazolható, hogy az egyes ügyleteket valóban a számlákat kibocsátó partnerek teljesítették.

Az elmélet…

Az áfatörvény szerint az adóalanyok az áfa levonására akkor jogosultak, ha rendelkeznek az áfa összegét tanúsító hiteles számlával. A számla pedig akkor tekinthető hitelesnek, ha az formailag szabályosan került kiállításra, és tartalmában a valóságnak megfelelően tükrözi az ügyletet.

Ez utóbbi fordulatra hivatkozva az adóhatósági ellenőrzések során rendszerint azt vizsgálják, hogy a körülmények alapján igazolható-e, hogy a számlázott ügylet a számlán szereplő felek között, a számlán leírt módon teljesült.

Ha ugyanis ez nem igazolható, akkor az adóhatósági gyakorlat szerint a számla hitelessége megdől, és a számlában szereplő áfa levonására nincs lehetőség. A NAV tehát nem azt vizsgálja, hogy az adólevonásra jogosító ügylet megvalósult-e, hanem annak igazolását kéri számon az adózókon, hogy az ügylet minden szempontból a számlában foglaltak szerint valósult meg.

…és a gyakorlat

Ha például egy költöztető cég fuvarozók bevonásával végzi a tevékenységét, akkor a fuvarozói számlákkal összefüggésben a hatóság nem azt vizsgálja, hogy a költöztetés, illetve a fuvarozások megtörténtek-e, hanem azt, hogy igazolható-e, hogy az egyes fuvarozásokat valóban a számlakibocsátók teljesítették, mégpedig a számlán leírt módon. Ilyenkor a hatóság rendszerint úgynevezett kapcsolódó ellenőrzéseket folytat le a fuvarozóknál.

Ha az adóhatóság azt tárja fel, hogy a számlát kiállító fuvarozó nem rendelkezett a szükséges személyi és tárgyi erőforrásokkal, akkor arra fog hivatkozni, hogy ugyan a fuvar elvégzése megtörtént, azonban nem igazolható, hogy a fuvart ténylegesen a konkrét számlakibocsátó látta el.

„Felmerül a kérdés, terhelheti-e felelősség a számlabefogadót olyan körülményekért, amelyek a számlakibocsátónál merülnek fel. A jogszabály ugyanis nem írja elő, hogy az üzleti élet szereplőinek ellenőrizniük kellene egymást, és azt sem, hogy meg kellene győződniük arról, hogy a számlázó fél valóban rendelkezik-e a teljesítéshez szükséges erőforrásokkal” – állítja a szakértő. Az ügyletkötési gondosság a gyakorlatban általában kimerül abban, hogy a számlabefogadó ellenőrzi a megrendelt terméket vagy szolgáltatást, és ha rendben találja azt, akkor kiegyenlíti a számlát.

A NAV álláspontja szerint ugyanakkor a piaci szereplőktől elvárható, hogy ellenőrizzék az üzleti partnereiket. Különösen azt, hogy vajon a partner ténylegesen folytat-e tevékenységet a székhelyén, illetve telephelyén, foglalkoztat-e bejelentett alkalmazottakat, illetve rendelkezik-e az eladott termék beszerzését igazoló dokumentumokkal.

Harcos Mihály elmondta: a törvény nem ad eligazítást abban a tekintetben sem, hogy az adózók miként tudnak eleget tenni ennek a követelménynek, különösen, hogy sokszor olyan körülményeket kellene igazolniuk, amelyekre sem rálátásuk, sem ráhatásuk nincs.

Gyanús címek: hogyan ismerheti fel a cégtemetőket?

Hab a tortán

Az áfatörvény 2013. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése szerint ráadásul az adóalanyoknak biztosítaniuk kell a „számla eredetének hitelességét”. Az eredet hitelességének biztosítása ebben az esetben azt jelenti, hogy az adózóknak a befogadott számláik és a számlákon szereplő ügyletek közötti kapcsolat ellenőrzését lehetővé kell tenniük az adóhatóság részére.

Mint mond az unió?

Tavaly nyáron az Európai Unió Bírósága (EUB) több magyar vonatkozású ügyben is döntést hozott. Ezekben kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az az adóhatósági gyakorlat, amely módszeresen megkérdőjelezi az adózók adólevonási jogát azon az alapon, hogy a számlakibocsátó fél nem rendelkezett igazolhatóan a teljesítéshez szükséges erőforrásokkal.

Az EUB ezt röviden azzal indokolta, hogy az adózók ellenőrzése nem az adózók, hanem az adóhatóság feladata.

A bíróság szerint, ha az ügylet teljesült, és az adóalany ezt szabályosan kiállított számlával igazolni tudja, akkor nem róható fel neki, hogy a számlakibocsátó fél vagy annak üzleti partnerei nem tudják igazolni az értékesített termék vagy szolgáltatás beszerzését vagy előállítását. A bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a fenti alapelvi szabály alól csak két esetben lehet kivételt tenni.

Egyfelől akkor, ha az adóalanynak gyanúja merülhetett fel a számlakibocsátó működésének jogszerűségét illetően. Másfelől, ha az adóalany tudta, vagy tudhatta volna, hogy adócsalást megvalósító ügyletben vesz részt; ilyen esetben az ügylet során rá áthárított áfa levonására eleve nem tarthat igényt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.