Üzleti tippek

Rendeződhet a távolléti díj körüli káosz

Sipos Anikó
Sipos Anikó

újságíró. 2013. 05. 27. 12:42

Visszatérnének a korábbi szisztémára, amely alapján a távolléti díj összege nem függne az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától sem.

Az új Munka törvénykönyvének (Mt.) tavalyi hatályba lépésétől eltérően idén január 1-jétől kellett alkalmazni a távolléti díj számítására vonatkozó új szabályokat. A változásokkal kapcsolatban többféle értelmezés alakult ki, ami a jogalkalmazók körében jelentős bizonytalanságot okozott.

„A jelenlegi szabályozásban a problémát egyrészt az okozza, hogy a távolléti díj számítására a törvény kétféle módszert határoz meg. Másrészt egy speciális, az adott hónapban lévő munkanapok számához nem igazodó osztószám miatt a havibéres dolgozók tényleges munkabére eltérhet az alapbértől minden olyan hónapban, amikor a munkavállaló (közalkalmazott) legalább egy napra szabadságra ment. Ráadásul bizonyos esetekben a ténylegesen kézhez vett fizetés akár a minimálbértől is elmaradhat” – összegezte Murvai László, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. felnőttképzési és közbeszerzési igazgatója.

A probléma kezelésére a Nemzetgazdasági Minisztérium egy módszertani segédletet is közzétett, de a munkaügyi szakma ettől függetlenül is kérte, hogy egyértelműsítsék a szabályozást.

Így módosítanák a számítást

Az Országgyűlésnek május közepén benyújtott és jelenleg parlamenti vita alatt álló törvénytervezet lényege, hogy a havibéres munkavállaló esetén a távolléti díj összege igazodjon az adott hónapban lévő általános munkarend szerinti munkanapok számához. Tehát a távollét (például szabadság) esetén a munkabér ne változzon a munkanapok számától és a távollét időtartamától függően. A javaslat a jelenlegi szabályozást egyszerűbbé teszi, és csökkenti a bérszámfejtők adminisztrációs munkáját is.

További változások

Murvai László kiemelte, hogy a tervezet több kiigazítást és jogalkalmazást segítő módosítást is tartalmaz. Például pontosításra kerül a szabadság kiadására vonatkozó azon szabály, amely biztosítja, hogy a munkavállaló (eltérő megállapodás hiányában) naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól. (A 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámítható.)

A javaslat egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén fenntartja a munkáltató számára azt a lehetőséget, hogy a szabadságot a munkaidőbeosztáshoz igazodva adja ki, és órában számolja el, illetve tartsa nyilván.

A tervezet szerint a munkavállalót a rendkívüli munkaidőben járó ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Emellett egyértelműsítenék a vasárnapi pótlék számítását is, illetve azt is, hogy vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállaló mikor kaphat bérpótlékot. A közalkalmazottak jogállásáról szóló módosító javaslatokkal pedig egyértelművé válhat, hogy az új Mt.-ből melyek azok a rendelkezések, amelyeket alkalmazni kell a közalkalmazottakra is – sorolta a Saldo szakértője.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.