Kutatások szerint a magasabb iskolai végzettségű nők és férfiak nagyobb hátrányban vannak a hasonló végzettségű gyermektelenekkel szemben a munkaerőpiacon – hívta fel a figyelmet Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese.
Az AmCham Esélyegyenlőségi konferencián azt a kérdéskört is boncolgatták, hogy a nők hogyan tudják a kettős hivatást – azaz a munkahelyi és a családon belüli feladataikat – összeegyeztetni. Az előadásokból az derült ki, hogy ez a magasabb beosztásban lévőknek okozza a legnagyobb gondot.
Szóba került, hogy Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák kevésbé terjedtek el, igen kevés lehetősége van a munkavállalóknak arra, hogy távmunkában vagy részmunkaidőben dolgozzanak. Meg kellene adni a lehetőséget a nőknek, hogy a családot, a karriert vagy épp mindkettőt választhassák. Ahhoz, hogy változás legyen, lehetőséget kellene adni a szülőknek például a délutáni munkavégzésre, vagy az is megoldást jelenthet, ha az iskola, óvoda közel van a munkahelyhez.
Aki bizonyít nőként a munkahelyén, annál, ha családalapításra kerül a sor, a munkáltató mindent meg fog tenni azért, hogy megtartsa, és például a szülés után visszatérjen a dolgozó – mondta Vass Kornélia, a Citibank HR-vezetője. Azaz minden a kétoldalú kölcsönösségen alapul, a munkavállalónak is tennie kell a cégért, nemcsak a munkaadótól elvárnia, hogy az ő igényei szerint járjon el. Vass Kornéliának a véleménye, hogy nem törvényekkel kellene szabályozni ezt a területet, hanem egyéni helyzetekre kellene szabni – ugyanis mindenki egyéni megoldásokat igényel.
A nőknek nagyon fontos, hogy a család és a munka egyensúlyban legyen, enélkül nem tudnak sikeressé válni, kiemelkedő teljesítményt nyújtani a munkahelyükön – vélekedett Kopp Mária. A kiegyensúlyozott párkapcsolatoknak ezáltal nagy hatása van a gazdaság fellendülésére is – tette hozzá.
Férfi vagy női vezető?
Az Assessment Systems Hungary Kft. egy felmérést készített, melyből kiderül, milyen eltérések vannak a férfi és a női vezetők személyisége között. A férfiakat az ambíció és a profit érdekli jobban, a nők viszont szabálykövetőbbek, biztonságra törekvőbbek, önzetlenül, a benyomásaik alapján döntenek inkább – mondta Fehér Zsolt, a cég nemzetközi igazgatója. Stresszhelyzetben azonban a nők képesek túlzásokba esni – tette hozzá.
Kopp Mária szerint a női adottságokat jobban figyelembe kellene venni a munkahelyeken, az erősségeikre kellene építeni. Például mással lehet motiválni a nőket, mint a férfiakat, mások a prioritásaik.
Megválasztották a legjobb női vezetőt
Az AmCham Női Kiválósági Díját Szűts Ildikó, az OTP Bank Nyrt. elnöki főtanácsadója, kommunikációs igazgatója kapta meg. A díjazott kiemelkedő szerepet játszott az elmúlt két évtized emberierőforrás-fejlesztés területén. Tanácsadóként magas szakmai színvonalon és nagy empátiával dolgozta ki és vezette be az addig ismeretlen humánerőforrás-menedzsment és szervezetfejlesztési modelleket. Mind tanácsadóként, mind vezetőként jelentős eredményeket mutatott fel a vállalati kultúrakutatások alkalmazásában. A Magyar Postánál humán vezetőként megvalósította a HR-irányítás, – fejlesztés és -gazdálkodás vállalati szolgáltatási modelljét, a humán kontrollingrendszer bevezetését és a benchmarkrendszer napi alkalmazásba vételét.Az érdekképviseletekkel való együttműködés mechanizmusában páratlan konfliktuskezelési és tárgyalási sikereket ért el, válságos periódusokban is végig megőrizve a munkabékét. A Magyar Posta HR-szervezete vezetése alatt nemzetközi díjakat nyert. Szűts Ildikó nemzetközileg is elismert szakemberként és vezetőként egyaránt példaadó a mai és a leendő női vezetők számára – áll az őt jelölő által beküldött véleményben.
A döntőbe jutott jelöltek között volt Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Matheidesz Réka, a WAMP alapítója és ügyvezető igazgatója, Patzauer Éva, a Csodalámpa Alapítvány alapítója és ügyvezetője, valamint Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora.
Az esélyegyenlőséggel foglalkozó konferencián a nőket érintő kérdések mellett szó esett a romák foglalkoztatása, illetve a fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek alkalmazási lehetőségeiről is.
