Üzleti tippek

Veszélyben a nyugdíjunk

tamasne-szabo-zsuzsa
tamasne-szabo-zsuzsa

2011. 11. 07. 11:00

Könnyebben hozzányúlhat a kormány a jövőben a nyugdíjak összegéhez, ha Rogán Antal javaslata szerint adó lesz a járulékokból.

Korábban a témában:

pénz (pénz, )
Bizonytalan, mennyi lesz a nyugdíjunk
Fotó: Berecz Valter

Megszűnne jövőre a munkáltató által fizetendő 24 százalékos nyugdíjbiztosítási és 3 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék Rogán Antal Fideszes képviselő javaslata szerint.

De ne örüljünk! A megszűnés nem azt jelenti, hogy többé nem kell majd állam bácsinak befizetni ezeket az összegeket. Csak a név változik. Szociális hozzájárulási adó lesz a járulékokból. Ez a névváltozás azonban messzire is mutathat. Azt jelentheti, hogy a kormány az eddigieknél is könnyebben belebabrálhat például a nyugdíjak összegébe. Az új adó ugyanis nem von maga után állami járadékfizetési kötelezettséget.

Hogy is van ez most?

Nekünk biztosítottaknak eddig sem volt közvetlen jogosultságunk arra, hogy részesüljünk (például ha nyugdíjat kapunk) a munkáltatói befizetésekből. Viszont másra nem lehetett elkölteni ezeket az összegeket, tehát végül is részesültünk belőlük.

A munkáltatói befizetések azért kellettek, mert az egyéni járulékbefizetésekből (vagyis amit a fizetésünkből levontak) nem folyt be elég, ezért ez nem fedezte a nyugdíjkassza kiadásait. A hiányzó részt a munkáltatói befizetésekből egészítették ki (s ha az sem volt elég, akkor a befolyt adókból is) – magyarázta el Zara László adószakértő.

rogán (rogán)
Fotó: Neményi Márton

Mit jelentene, ha elfogadnák a Rogán-féle javaslatot?

A mindenkori költségvetés döntené el, hogy a munkáltatók által befizetett szociális hozzájárulási adóból (ami a járulékok helyett lenne) mennyit kaphat a nyugdíj, az egészségbiztosítási vagy a munkanélküli ellátás alapja. Dönthetnének például úgy, hogy az egyik alapnak semennyit sem adnak, és egy másikhoz csoportosítják át a megmaradó pénzt.

A módosítóból nem következik olyan verzió, hogy egyik alap se kapjon semennyit. De hogy végül mennyit kapnak a nyugdíjasok, az egészségügy vagy a munkanélküliek, azt viszonylag könnyen változtathatná a kormány a költségvetésben. Akár azt is mondhatná, hogy a szociális hozzájárulási adóból összesen csak tíz százalékot fordít a nyugdíj, az egészségügy és a munkanélküli alapok finanszírozására. S ehhez még kétharmad sem kell – tette hozzá az adószakértő.

Mi lehet e mögött?

Talán a nyugdíjrendszer átalakításának szándéka. Ha a svéd típusú egyéni számlás nyugdíjak felé haladunk, akkor viszont elég rossz hír lehet, ha nem jön majd az új adóból kiegészítés (vagy nem jön elég kiegészítés) az egyéni befizetésekhez. Ezzel ugyanis csökkenhetnek a nyugdíjak. Persze elméletileg optimista forgatókönyv is elképzelhető: akár lehet annyi is a kiegészítés, hogy nőjön a nyugdíj – jegyezte meg Zara. De ezt elég nehéz elképzelni most.

Az adószakértő szerint azonban a javaslat (járulékból adó) nem azt sugallja, hogy az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése lenne a cél. Ha egyéni számlát akarna a kormány, akkor inkább erősítette volna a járulék alapján nyugdíj elvet, és hozzárendelte volna a munkáltatói járulékbefizetéseket is a nyugdíj-megállapításhoz. Hiszen a munkáltató nyugdíjjárulék-összegét is a dolgozó bére alapján kell megfizetni.

Miért lehet még fontos lehet az átnevezés?

Más oldalról közelítette meg az új adót Lövétei István alkotmányjogász. Emlékeztetett rá, hogy tavaly a kormány a munkáltatói nyugdíjjárulékot nyugdíjadónak keresztelte volna át. Ehelyett végül a nyugdíjhozzájárulás megnevezést fogadták el, ami decembertől élne. Méghozzá azért, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradóktól akkor is el lehessen vonni az állami nyugdíjat, ha a munkáltatójukkal továbbra is fizettetik a közterhet. Hogy ez lehetséges-e, ebben a kérdésben még nem döntött az Alkotmánybíróság (AB). A héten újra előveszi az AB ezt a kérdést.

Lövétei szerint mindenesetre diszkrimináció lenne, ha végül olyan döntés születne, hogy alkotmányos mindenki után elvonni, de nyugdíjat nem mindenkinek fizetni. Függetlenül attól, hogy ma nem a munkáltatói befizetések döntik el a nyugdíj összegét. Az AB-nek ki kellene mondania: nem lehet, hogy ne kapjon állami nyugdíjat, aki után elvonnak a munkáltatótól – jelentette ki.

Nem lesz kevésbé aggályos

Rogán módosítója másrészt kiterjeszti a tavalyi „legyen a járulékból adó” tervet. Hiszen nemcsak a munkáltatói nyugdíjjárulékból, hanem az egészségügyi és a munkaerő-piaci járulékból is adót csinálna.

Az átnevezés jelentheti azt is, hogy ezzel próbálják kihúzni az alkotmányossági felvetés alapját. Mert a bért terhelő levonás így egységesen járulék lenne, a munkáltatót terhelő járulékjellegű közteher pedig egységesen adó. Ezzel nem lógna ki a lóláb, nem lenne annyira egyértelmű, hogy csak a magánnyugdíjpénztárban maradókat akarják büntetni.

De az alkotmányjogász azt mondta, az átnevezésből még nem következik, hogy az eltérő elbírálás jogos lenne. Vagyis ettől nem lesz kevésbé aggályos, hogy bár a munkáltató fizet minden dolgozója után, az egyik kapna állami nyugdíjat, a másik (aki maradt magánnyugdíj-pénztári tag) pedig nem.

Mi lesz, ha az AB úgy dönt, hogy nem alkotmányos?

Akkor át kell alakítani a rendszert úgy, hogy alkotmányos legyen – szögezte le Lövétei. Vagyis ha a munkáltatóval teljes közterhet fizettetnek a magánnyugdíj-pénztári tag után is, akkor teljes állami nyugdíjat kell neki fizetni. A másik megoldás az lehet, ha a munkáltatótól nem várják el, hogy befizesse a magánnyugdíj-pénztári tagra a (teljes) közterhet. Akkor már jogos lehet, ha cserébe nem fizetnek neki (teljes) állami nyugdíjat.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.