Az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken hozott határozatában megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, visszaható hatállyal, mert azt sértőnek találta az emberi méltóságra.
A döntés következménye, hogy a 2005-2009-es adóévekre az adóhatóság a különadót nem követelheti, 2010-re pedig csak akkor, ha az Országgyűlés erre újból törvényt alkot. A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik. Az alkotmánybírók többsége szerint ugyanis 2010-re már nem alkotmányellenes különadót követelni, két alkotmánybíró – Kiss László és Lévay Miklós – szerint viszont a különadó követelése 2010-ben is alkotmányellenes.
az alkotmányjogász véleménye
Szikinger István alkotmányjogász örült a hírnek, amikor lapunktól értesült a 98 százalékos adó visszamenőleges kivetéséről szóló törvény elmeszeléséről. Kérdésünkre, mely szerint, vajon a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt is megsemmisíti-e majd az Alkotmánybíróság, úgy válaszolt, ezt nehéz megmondani, mert a különadóra vonatkozó szabályozás is szűkített hatáskörben született. A pénztárakról szóló törvény is sértheti az alkotmányjogász szerint az emberi méltósághoz való jogot, különösen az új alaptörvény szerint, amely még jobban megerősíti ezt a jogot, kiemelve az élethez való jog mellől. Szikinger István Stumpf István alkotmánybíró múltkori különvéleményét is idézi, amely szerint az emberi méltóság közvetlen kapcsolatban áll az egyenlőséggel. Ez a 98 százalékos adóról szóló törvénynél okozott anomáliákat, mert a csak köztisztviselők esetében alkalmazott visszamenő hatályú különadó az alkotmányjogász szerint diszkriminatív.
Valamennyi alkotmánybíró egyetértett a megsemmisítő rendelkezéssel. A többség szerint a különadó visszamenőlegessége alkotmányellenes, sérti az emberi méltóságot. Ezzel a többséggel tartott az Orbán Viktor bizalmasának tartott Stumpf István is. Lévay Miklós szerint azonban nemcsak a visszamenőlegesség gond, hanem az adó stigmatizáló jellege is. Kiss László azt hangsúlyozta: törvényalkotó lényegében egy megdönthetetlen vélelmet állított fel: eszerint a meghatározott forrásból származó, meghatározott összeget meghaladó kifizetés csakis visszaélésszerűen juthat a jogosult birtokába. A joghátránnyal járó megdönthetetlen vélelem előírása számos alkotmányi rendelkezést sért – indolt az alkotmánybíró.
vissza a feladónak
Május 5-ig magánszemélyek 1,08 milliárd forint különadót fizettek meg az adóhatóság részére és 481 magánszemély nyújtott be a különadóról szóló bevallást – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az Alkotmánybíróság többségi indoklása szerint a törvény alapján, visszaélés nélkül, bevallással lezárt adóévben megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása már az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltóságát.
Lezárt adóév tekintetében a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képességét – indokoltak a bírók.
Az első nekifutás
Tavaly október 26-án meszelte el először az – akkor még teljes jogkörrel bíró Alkotmánybíróság – a kormány különadóját. A testület döntését, amellyel akkor is valamennyi alkotmánybíró egyetértett, úgy indokolta, hogy a törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.
A döntés után a kormány nem hátrált meg, Lázár János fideszes frakcióvezető indítványára november 16-án úgy módosították a jelenlegi alaptörvényt, hogy a taláros testület csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket. Az alkotmánybírák közleményben tiltakoztak hatásköreik megnyirbálása ellen, mindhiába: a Lázár-féle javaslat az új alaptörvény része maradt, és korlátozták a testület utólagos felülvizsgálati lehetőségeit is.
