Üzleti tippek

Heal: “Rosszul másolt a Neo FM”

admin
admin

2011. 04. 28. 05:34

Rosszul másolta le a Sláger és a Danubius receptjét a Neo FM, ezért nem meglepő, hogy az Est Média megvált tőle – véli a Sláger volt vezérigazgatója, aki ma a Google magyarországi vezetője. Interjú Heal Edinával.

A Neo FM finoman
szólva sem váltotta be az utóbbi hetekben mélyrepülésben lévő Est Media
pénzügyi reményeit, ezért nemrég megváltak a rádióban birtokolt
részesedésüktől. Érez egy kis elégtételt?

Az elégtétel nem nagyon érdekel.
Hogy őszinte legyek, inkább egy kis kárörömöt érzek. Tudtuk, hogy ebben a
médiakörnyezetben a rádiózást nem nagyon lehet annál jobban csinálni,
mint ahogy mi csináltuk a Slágert. A frekvenciaváltással
senki sem járt jól.



Miért nem tudott
sikeres lenni a Neo? Hiszen nagyjából a Sláger és a Danubius receptje
szerint működik.

Nem elég ügyesen másolták le a
receptet. Az még nem elég, hogy átvesznek egy reggeli show-t, egy rádió
nem csak abból áll. A Radiocafé egy budapesti rétegrádió, azt hiába
csinálják jól, a Neo egészen más műfaj. Az sem
mindegy például, hogy valaki dokumentumfilmet vagy nagyjátékfilmet
forgat, és a két rádió között nagyjából ugyanekkora a különbség.

Ha a Slágert és a
Danubiust tulajdonló cégek (az Emmis Communication és a Mezzanine
Capital) nyernek a magyar állammal szemben a Világbank beruházási döntőbíróságnál, a kormánynak
vagy kártérítést kéne fizetnie, vagy vissza kell adnia
a frekvenciákat. Ha ez utóbbit történne, lenne újra Sláger-vezér,
visszatérne a rádiózáshoz?


Szeretek új dolgokba kezdeni,
ezért a rádiós korszakot már lezártam magamban. Nem lenne egészséges, ha
visszafordulnék, különben is új tanulságokra, újfajta sikerekre
vágytam.

Pedig tavaly
tavasszal még megvásárolta a Magyar Rádió elnöki posztjára kiírt
pályázatot – igaz, végül nem adta be. Ezek szerint nem bánta meg a
döntését?

Ez egy nagyon jó döntés volt. Nem
akartam én ezt mindenáron. Tudtam persze, hogy egy állami rádióban
benne van a politika, csak az volt kérdés számomra, hogy mennyire. Már
akkor is úgy ítéltem meg, hogy túlságosan is,
pedig annál a pályázatnál még nagyon sok változás előtt volt a magyar
közmédia. Dolgozni sokkal jobban szeretek, mint politizálni, ezért ma
sem vállalnám el ezt a pozíciót.

Most a Google
magyarországi vezetője. Az új média izgalmasabb, mint a rádiózás?


Sokkal izgalmasabb. A digitális
marketingnek rengeteg fajtája van, mindegyik előnyeit meg kell ismerni,
mérlegelni kell, hogy melyik cégnek hol érdemes jelen lenni. Nagyon sok
olyan történetem van, hogy egészen apró magyar
cégek milyen exportlehetőségekhez jutottak az Adwords hirdetési
rendszerrel, milyen kicsiből milyen naggyá fejlődtek. Jó úton jár a
magyar digitális reklámpiac. Persze rengeteg fejlődés és növekedés van
még előttünk, mindkét oldalról: egy német tartalomszolgáltató
például ugyanolyan oldalletöltés mellett többtízszeresét tudja
megkeresni a Google-hirdetésekből, mint egy magyar, egyszerűen azért,
mert sokkal nagyobb a verseny, többen hirdetnek.



Mik a céljai a Google
élén? Mi a feladata az alig tízfős irodának?

Magyarországon csak egy kis sales
és marketingcsapat van, legnagyobb feladatunk az, hogy a Google-on
belül hallassuk Magyarország szavát. Minket se felejtsenek le a
térképről, összekötjük a nagy céget a kis országgal.
Más oldalról meg persze az, hogy oktassuk a magyar vállalkozókat, hogy
jöjjenek minél többen az internetre, a nagy reklámozókkal
pedig megszerettessük a könnyen elszámoltatható digitális reklámot.

Mekkora részét uralja
most a Google az internetes hirdetési piacnak?

Pontos számokat nem szívesen ad
ki a Google, de az arányok nem titkosak. Jelenleg 15,9 százalék az
internet aránya a teljes reklámtortából, ennek 28 százaléka search (keresés), 54%-a
display (vagyis (vagyis általában banner és vizuális hirdetés). A Google mindkét szegmensben jól szerepel. De lesznek még jobb számok is. A nagy magyarországi reklámozókat
egyelőre még rá kell beszélni az internetes hirdetésre, nem nagyon
akarják elhagyni a hagyományos médiumokat, azokat jobban értik, mert
többet használták.

Mikor fordulhat a trend?

Ma már az ország 60 százaléka
– a felnőtt, kereső lakosság majdnem egésze – internetezik, és aki a
számítógép képernyője előtt ül, ugyanannyi időt tölt el a neten, mint
amennyit tévézik. Logikusan gondolkodva,
az internetes reklámköltésnek el kéne érnie a televíziós költést, ahogy például
Angliában már el is érte. De mi még sokat fogunk addig dolgozni, amíg ezt
itthon is elmondhatjuk.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.