Üzleti tippek

Letérdeltetik az élelmiszeripart?

admin
admin

2011. 03. 31. 06:42

Májusra már biztosan nem nyílnak meg a tavalyra ígért élelmiszer-ipari fejlesztési források, mivel a szaktárca legújabban novemberre tolta ki a pályázatok indítását. A késleltetés komoly gondokat okoz a kulcsfontosságú ágazatban, ahol tíz év alatt már így is 20 százalékkal csökkent a termelés. De nemcsak ezzel van baj. Az élelmiszer-feldolgozók szerint már nincs is keret.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) az élelmiszer-ipari cégektől értesült arról, hogy a tavalyra, majd idén májusra élelmiszer-ipari fejlesztésekre ígért pályázatok kiírása tovább csúszik, s talán csak novemberre várható. Az ügyvezető igazgató, Folláth Györgyné egyébként abban sem bízik, hogy novemberre kijöhet a pályázat, mert szerinte nem fognak rá keretet találni.

Az fn.hu-nak azt is elmondta, hogy a tavalyi, élelmiszer-feldolgozási fejlesztésekre kiírt pályázatok egy részét forráshiány miatt elutasították, elméletileg azóta is keresik hozzá a pluszpénzeket. Addig akiknek a pályázata pozitív elbírálást kapott (de kimaradtak), csak akkor kerülhetnek be, ha egy másik nyertes cég visszamondja a pályázatát.

Életbevágó lenne

Folláth Györgynét arról kérdezte az fn.hu, vajon mennyire nélkülözhetetlen az élelmiszer-feldolgozó cégeknek, hogy pályázati forrást kapjanak a fejlesztéseikhez. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy versenyképességük megőrzéséhez feltétlenül kellenének a támogatások. A korszerű, az élelmiszer-biztonsági előírásoknak is megfelelő termékek előállításához technológiai fejlesztésekre van szükség, vagyis beruházásokra, ezekhez pedig pénz kell.

Márpedig a szektor így is nagyon magas hitelállománnyal kénytelen megfinanszírozni a működését, mert van, hogy a termékek egy-két-négy évszaknyi tárolás után eladhatóak csak igazán (amikor nincs pl. friss zöldség). Vagyis a cégek egy részénél rengeteg megy el a készletfinanszírozásra, így beruházásra már nemigen marad.

mennyit kapott a pályázatokból az élelmiszeripar?

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból az élelmiszeripar ez idáig mintegy 47 milliárd forint támogatáshoz jutott, ami alig éri el az összes támogatási forrás 8 százalékát (a 2007-2013 évekre az agrárium több mint 600 milliárd forint EU-s beruházási támogatáshoz juthat) (ÉFOSZ)

Van-e még pénz?

AZ ÉFOSZ nagyon fontosnak tartaná, hogy mihamarabb elinduljanak a pályázatok. Ám információik szerint az erre szolgáló keret (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ÚMVP) gyakorlatilag kimerült. A Vidékfejlesztési Minisztériumnál ilyet ugyan nem mondtak, de azt igen, hogy bár az idevágó rendeletben május szerepelt, a „források elosztása miatt” tervezik csak a II. félévre az élelmiszer-ipari beruházások jogcím kihirdetését. Amikor azt firtattuk, ez várható-e novemberre, úgy válaszoltak: remélik, hogy ezt a határidőt képesek lesznek tartani.

Folláth Györgyné szerint a magyar gazdaságnak a feldolgozóipar fejlesztése, így az élelmiszeriparé is alapvető fontosságú, mind a foglalkoztatottság, mind versenyképességük növelése miatt. Emellett a magyar élelmiszeripar gazdasági teljesítményének javulása nélkül a hazai mezőgazdaság sem lehet tartósan sikeres – szögezte le.

Mi a legnagyobb gond?

Az a legnagyobb gond az élelmiszer-ipari pályázatoknál, hogy a források nagy része a mezőgazdaságba megy – jelentette ki az ÉFOSZ ügyvezető igazgatója. Kétségtelen, hogy a mezőgazdaságnak szüksége van a fejlesztésekre, de feldolgozóipar nélkül a mezőgazdaság sem lehet versenyképes – tette hozzá. A mezőgazdasági termékek 70 százalékát ugyanis a feldolgozók vásárolják meg.

Véleménye szerint minden ország arra törekszik, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű terméket exportáljon. Az összes magyar agrárgazdasági exportból például mintegy 64,5 százalékot tesz ki a feldolgozott termékek aránya, ugyanez az EU-tagországok átlagában bőven 80 százalék felett van, Ausztriában például 88,8 százalék, Csehországban 81,6 százalék az arány. Nem az a cél, hogy lábon hajtsuk ki az állatot, hanem hogy feldolgozzuk, eladhatóvá tegyük, és minél több embernek adjunk közben munkát – foglalta össze gyakorlatiasan a lényeget.

az élelmiszeripar helyzetéről

2000 óta az élelmiszer-ipari termelés volumene 20 százalékkal, a belföldi értékesítés mennyisége 25 százalékkal csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig szintén 25 százalékkal lett kevesebb. Iparági szinten az ágazat évek óta veszteséges (minimális eredmény csak 2009-ben volt), a beruházások értéke folyamatosan csökkent, az élelmiszeripar súlyosan eladósodott. Ezek után a beruházási támogatások elmaradása, késleltetése komoly gondokat okoz. (ÉFOSZ)

Mit lehet tudni a novemberi pályázatról?

Hasonló pályázat korábban is létezett (a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez) az élelmiszer-ipari fejlesztések támogatására, s nagyon népszerű volt: a támogatási igények rendszeresen túllépték a forráskeretet. Ezt a pályázatot módosítják az új Széchenyi Terv prioritásait figyelembe véve. A minisztérium ígérete szerint egyszerűbbek, közérthetőbbek lesznek a kiírások, mint korábban. Novemberben a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozását végző vállalkozások pályázhatnak majd, (hús-, baromfi-, tej-, zöldség-gyümölcs-, konzerv-, növényi olaj-, takarmányipari feldolgozások), építési és technológiai beruházásokat fognak támogatni

Azoknak a másodlagos feldolgozást végző vagy uniós piacszabályozás alá eső vállalkozásoknak, melyek az előzőekben felsorolt pályázat területén kívül esnek (például száraztészta-készítés, pékségek, cukrászatok, pálinkafőzés stb.) az új Széchenyi Terv ad pályázati lehetőséget (lásd keretes).

közvetett forrás azért van

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) is érdeklődtünk. Kiderült, hogy a Gazdasági Operatív Program (GOP) és a Regionális Operatív Program (ROP) pályázataiban élelmiszer-ipari beruházásokra vonatkozó célkonstrukció nincs. De közvetett lehetőség azért van.
A ROP-ban attól függ az esély, hogy milyen célra pályázik az élelmiszer-ipari tevékenységet folytató vállalkozás, megfelel-e a kiírások iparági szűkítésének (TEAOR szám szerint felsorolják a pályázatokban azokat a tevékenységeket, amelyek nem támogathatóak) és egyéb feltételeknek.
A GOP-ban az élelmiszeripar önmagában nincs kizárva a jelenleg futó kiírásokból. Csak azokat a cégeket zárják ki (GOP-KMOP Részletes Pályázati Útmutató B.2.1.), melyek nettó árbevétele több mint 50 százalékban mezőgazdasági termelésből adódik. Elméletileg tehát az az élelmiszer-feldolgozó cég, amelynek nincs vagy 50 százaléknál kevesebb a mezőgazdasági termelése, itt pályázhat.

Az ÚMVP-nél más pályázati forrás azért nem lesz, mert a minisztérium tájékoztatása szerint az előző kormány elköltötte a hétéves ciklusra biztosított 1370 milliárd forint 80 százalékát.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. augusztus 18.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) átadja a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Bayer Zsolt írónak, újságírónak, szerkesztőnek, a Magyar Hírlap munkatársának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a Pesti Vigadó dísztermében tartott ünnepségen 2016. augusztus 18-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.