Üzleti tippek

Menekülés az állami egészségügyből

admin
admin

2010. 10. 27. 16:39

Ha országszerte nem is, Budapesten és környékén már több olyan magán üzemeltetésű klinika, szakorvosi hálózat, illetve kórház áll rendelkezésre, ahol hozzávetőleg havi 10 ezer forint átalány befizetésével gyakorlatilag teljes mértékben „ki lehet vándorolni” a közegészségügyből – írja legfrissebb, csütörtökön utcára kerülő számában a Figyelő.

A magánszolgáltatók megteremtették az állami ellátás alternatíváját. Félő, hogy ha nem lesz gyors és alapvető változás az állami egészségügyben, akkor tovább nyílik az olló: a jómódúak megveszik a nyugati színvonalú ellátást, míg a szegényebbeknek a leromló állami rendszerrel kell megküzdeniük – írja a lap.

Megéri

Viszonylag ritka, de alattomos és gyakran életveszélyes betegséget, vesedaganatot diagnosztizáltak a Sanofi–Aventis/Chinoin gyógyszergyár egyik munkatársánál. A bajra akkor derült fény, amikor a dolgozó részt vett egy átfogó prevenciós szűrésen. Időben észlelték a bajt: miután az egyik veséjét eltávolították, ma már gyógyultnak tekinthető. Túl az eset emberi vonatkozásain, az üzleti tanulságokat is érdemes levonni. A cég profitált abból, hogy nem vesztette el egy értékes munkatársát.

E „profit” eléréséhez azonban befektetésre volt szüksége, a Sanofi–Aventis ugyanis mind a 2500 dolgozójának előfizet egy magánorvosi (a miskolci üzem esetében az állami kórházban elvégzett, kiegészítő) csomagra, amelynek része az említett éves szűrővizsgálat is. Ha a példánkban szereplő alkalmazott után „csak” a társadalombiztosítási járulékot fizette volna be a cég, az illető valószínűleg már nem lenne közöttünk.

Forgalmi adatai alapján a gyógyszergyártó cég természetesen még a válság ellenére sem panaszkodhat arra, hogy különösebben rosszul menne a sora, de még így is jelzésértékű, hogy a dolgozóit a közegészségügy helyett „alapból” egy magánklinikára küldi. Bevallottan jelzésnek is szánják, hiszen gyógyszercégként hangsúlyozni akarják a prevenció fontosságát – amely ebben a formában az állami szektorban csak „elvi szinten” létezik. Semmi sem tiltja, hogy valaki évente különböző szűrésekre utaltassa be magát, ezt azonban magának kell(ene) megszerveznie és kiértékeltetnie, ami finoman szólva nem életszerű.

Kis szelet

A Sanofi–Aventisnél a megtérülést is kőkeményen számolják, és állítják, hogy nyernek azon, ha valaki például nem tölt el egy egyszerű szakorvosi vizsgálat miatt egy napot a rendelőben, hanem előzetes időpont-egyeztetés után két óra alatt végez a magánklinikán. A hasonló megközelítés azonban kizárólag a humán erőt komoly értéknek tekintő, és egyben tőkeerős vállalkozásokra jellemző, tehát lényegében a tudásiparra és a tudás alapú szolgáltatókra. Ez nagyon kis szelete a gazdaságnak. Például már egy – egyébként jól menő – összeszerelő üzem tulajdonosa sem finanszírozza az extra ellátást a betanított munkásainak, mert őket kiesésük esetén könnyebben pótolhatja.

A kötelező foglakoztatás-egészségügyi vizsgálatok kapcsán mégis viszonylag sokan jutnak el egy-egy magánklinikára, és ezek az ügyfelek biztosan átélik azt a „flash” élményt, amelyet az állami és a magánintézmény minősége közti különbség okoz. Sokan nem tudják, de a magánklinikákon dolgozó orvosok elsöprő többsége az állami intézmények egyikében is praktizál, a kétfajta rendelő között tehát orvos szakmai szempontból nincs sok különbség. A kontraszt mégis óriási.

Alapvetően nem csupán azért, mert a magánrendelőben nem omlik a vakolat, hanem mert az eljárások szervezettsége sokkal jobb. „Felméréseink szerint az elégedetlenséget a hosszú várakozás, az orvosok és az ápolók hiánya, a nem megfelelő bánásmód okozza leginkább” – mondja Zsoldos Miklós, a kiegészítő egészségügyi biztosítási csomagokat kínáló Union Biztosító elnök-vezérigazgatója. (Ő egyébként fél év múlva távozik a cég éléről, az erről szóló interjú a Figyelő 54. oldalon olvasható.)

A magánszolgáltatók üzletének többnyire fontos „gerince” a foglalkoztatás-egészségügy, de a kötelező céges vizsgálatok mellett is viszonylag sokan járnak magánklinikákra. A fővárosi Budai Egészségközpont (BEK) Kft.-nél például már több tízezer páciens kartonját tartják nyilván. Ennyien fordultak meg az elmúlt években az intézményben, persze sokan közülük csak egyszer, de vannak gyakran visszajáró céges és privát ügyfelek is. (A magánklinikák egyébként kínosan ragaszkodnak az „ügyfél” szó használatához, hiszen a náluk megjelenő páciensek jó része nem beteg.) A Medicover Zrt. 150 ezer páciens adatait tartja nyilván, szolgáltatásait több mint 60 ezer ügyfél veszi rendszeresen igénybe, csak az idén 200 ezer orvos-beteg találkozóra került sor ennél a cégnél. (Figyelemre méltó egyébként, hogy a Medicover svéd tulajdonosai éppen azért építették fel Kelet-Európában a rendelőkből és kórházakból álló birodalmukat, mert az állami és a magánszektor közötti nagy különbségben látnak jó üzleti lehetőséget. A kontinens nyugati felén ezek a határok elmosódottabbak, a kontrasztra kevésbé lehet már bizniszt építeni.) Az Oxivit Kft. által létrehozott országos hálózatban körülbelül 40 ezer az ügyfelek száma.

Nagy volumen kell

Az elmúlt időszakban a magánklinikák látványosan nyitni kezdtek a kevésbé vagyonos rétegek felé. Ennek hátterében elsősorban méretgazdaságossági megfontolások állnak. „Üzleti és szakmai szempontból egyaránt szükségünk van egy bizonyos volumen elérésére. Ha például mammográfiai vizsgálatot szeretnénk nyújtani, akkor a berendezés gazdaságos működtetéséhez megfelelő számú ügyfelet kell szereznünk. A hozzánk látogatók mintegy fele nő, és a nők körülbelül harmada 50 év feletti, tehát potenciálisan csak minden hatodik ügyfelünknek tudjuk felkínálni ezt a lehetőséget” – mondja Grossmann Péter, a Medicover vezérigazgatója. Ugyanígy gondolkodik az Oxivit is, ám érdekes, hogy a Medicovertől eltérő, sőt éppen ellentétes irányból igyekszik építeni az üzletét. „Pont a megfelelő volumen elérése érdekében céloztuk meg már kezdetben a középosztályt, azon belül is inkább annak felső rétegét, hogy később legyen bázisunk a prémium szegmens felé nyitni” – mondja Sonkodi Balázs résztulajdonos-ügyvezető.

(A Figyelő legfrissebb, csütörtökön utcára kerülő számából kiderül az is, hogy a vélelmekhez hasonlóan drágák-e a magánklinikák szolgáltatásai. Olvashat arról, melyik cég milyen piaci stratégiát folytat, hol bővül a válság ellenére a piac Magyarországon, milyen együttműködési lehetőség van a köz- és a magánegészségügy között. Megtudhatja, melyek a magánklinikai üzlet fejlődésének legsúlyosabb gátjai.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.