Üzleti tippek

Eltörli Orbán az “elvárt jövedelmet”?

admin
admin

2010. 09. 22. 11:20

Alkalmazhatatlan a tevékenységre jellemző kereset, hiába alkotmányos – állítják az adótanácsadók. Ezért kérték Orbán Viktortól, hogy a kormány korábbi ellenzékbeli véleményének megfelelően visszamenőlegesen helyezze hatályon kívül a szabályt. A minisztériumtól két hete kérjük hiába, hogy tudassa, lehet-e erre számítani.

Az adótanácsadók azt hangsúlyozták Orbán Viktornak írt levelükben, hogy az előző kormány a szakmai és gazdasági érdekképviseletek tiltakozása ellenére vezette be az idei évtől a tevékenységre jellemző kereset szerinti vállalkozói szja- és tb-fizetést.
Azt is kiemelték, hogy az új kormány vállalkozásbarát politikát hirdetett meg, többek között az adórendszer egyszerűsítését, az adminisztráció csökkentését. Ennek pedig éppen ellentmond az új szabály, hiszen havi feljegyzéskészítési kötelezettséggel jár, és a tevékenységre jellemző kereset megbecslésének módja képlékeny a szakemberek szerint.

Ezért is kért visszamenőleges törlést a tevékenységre jellemző keresetre a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete (Adókamara), és további hat érdekképviselet. Választ még nem kaptak levelükre, mint ahogy a FigyelőNetnek sem érkezett válasz a Nemzetgazdasági Minisztériumtól arra a két hete feltett kérdésre, hogy mi a szándéka a kormánynak a tevékenységre jellemző keresettel.

mi a tevékenységre jellemző kereset?

2010. január 1-től a „főfoglalkozású” biztosított társas és egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázó) havi átlagban nem a dupla minimálbér, hanem legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, és ha osztalékot venne fel, akkor szja-t is. A tevékenységre jellemző keresetet a vállalkozó állapítja meg magának meghatározott módszerek alapján, és erről feljegyzést kell készítenie.

Minthogy a tevékenységre jellemző kereset az elvárt jövedelem, illetve a dupla minimálbér egyenes ági utódja, ezért is emlegetjük “elvárt jövedelemként”, bár az APEH és az Alkotmánybíróság szerint ez nem pontos elnevezés. Szerintük nem elvárt vagy vélelmezett jövedelemről van szó, hanem a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag által, illetve az egyéni vállalkozó által ténylegesen elért jövedelemről.

Mi a baj a tevékenységre jellemző keresettel?

Bár az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a tevékenységre jellemző kereset nem elvárt jövedelem, hanem az egyéni és társas vállalkozó ténylegesen elért jövedelme, ezt pont ellenkezőleg látják az érdekképviseletek. Szerintük a járulékok alapja éppen hogy nem a vállalkozó által ténylegesen felvett díj, hanem az úgynevezett piaci viszonyoknak megfelelő kereset. Nevével ellentétben azonban ez a díj nem a piacon alakul ki, hanem úgy kell megbecsülni, számolgatni.

Ha osztalékfizetés is történik, akkor (utólag) az szja-t is az előbb említett érték után kell megállapítani, átminősítve az osztalékot bérré. Ha pedig a vállalkozás fizethetne osztalékot, de nem teszi, mert egy későbbi beruházásra tartalékol, akkor ezután a ki nem fizetett „jövedelem” (későbbi beruházásra tartalékolt összeg) után is 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni – nehezményezték.

A tevékenységre jellemző keresetet ráadásul egy homályos, képlékeny módszertan alapján kell kiszámítani, ami nagyfokú jogbizonytalanságot okoz a hét szervezet szerint. A levélben ugyan nem részletezték, hogy miért alkalmazhatatlan a szabály, de az Adókamara elnöke, Zara László elmondta a FigyelőNetnek a törvényben ajánlott három módszer legfőbb hibáit.

Kiszámíthatatlan

Az első módszernél a munkaügyi statisztikákból kellene kikeresni a foglalkozásra vonatkozó átlagkereseteket. Ezzel az a baj, hogy a statisztikák nehezen elérhetőek – jelentette ki. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak vannak ugyan statisztikái (a törvény első verziójában még ezek alapján kellett volna számolni), de Zara László szerint hézagosak. Az adótanácsadói foglalkozás például itt nem is szerepel – utalt a saját szakmájára. Így nehéz besorolni, hogy mennyi bért adjon magának a vállalkozó. Másrészt bürokratikus, hogy minden egyes személyesen közreműködő tagnak, egyéni vállalkozónak nyilvántartást kellene vezetnie arról, hogy tevékenységei közül melyikkel hány órát foglalkozott. Aztán hozzárendelni, hogy mennyi az adott foglalkozás átlagkeresete, figyelembe venni az egyedi jellemzőket, és ezekből kiszámítani a járulékalapot.

Az adóhivatal szerint viszont a vállalkozás adataiból megállapítható, hogy mennyi lenne az a díjazás, amennyiért ugyanarra a munkára, mint amit a vállalkozó végez, alkalmazottat vennének fel. Természetesen nem minimálbérrel – tették hozzá.

A második módszernél az elvárható nyereséggel kell kalkulálni (bevétel–költség –elvárható haszon = tevékenységre jellemző kereset). De mennyi az elvárható haszon? Erre megint nincsenek válaszok – jelentette ki az adószakértő. Még egy régión belül sem lehet meghatározni, hogy hasonló vállalkozásoknál mennyi az elvárható haszon, nemhogy az ország különböző pontjain – tette hozzá.

Az adóellenőrök mindenesetre az adóévet követően a könyvelési adatok alapján (adózás előtti, illetve adózott eredmény, osztalékalap, egyéb számlaadatok) meg tudják állapítani, hogy mennyi az adott vállalkozás szokásos piaci haszna – írta az APEH.

A harmadik módszernél a bevételből lejön a költség és ennek nyolcvan százalékát kell személyes közreműködésnek tekinteni. Hogy miért pont ennyit, az érthetetlen Zara László szerint. Futó Gábor adószakértő erre azt mondta, egy nem túl jóindulatú adóellenőr valószínűleg ezzel a módszerrel számolna. Így csak a fennmaradó húsz százalékot vehetné fel a vállalkozó osztalékként.

Alkalmazzák-e már?

Oldal György és Futó Gábor adószakértő is úgy látta, a könyvelők még csak most kezdenek ébredezni, és egyelőre nem tudják, hogyan birkózzanak meg a tevékenységre jellemző kereset megbecslésével. Jó magyar vállalkozói szokás szerint ugyanis ez is az ő nyakukba szakad majd.

Bár az APEH zömmel a jövő év tavaszától, második felétől, az osztalékbevallások beérkezése után tervezi a tevékenységre jellemző kereset ellenőrzését, már végzett ilyen vizsgálatokat, például vállalkozás megszűnésekor. Az ellenőrzéseknél a februárban kiadott közleményük az irányadó. Az adóellenőrök a realitások (könyvelési adatok) figyelembevételével állapítják meg a tevékenységre jellemző keresetet – tudta meg a FigyelőNet. Ez úgy tűnik Futó Gábort látszik igazolni.
Tűréshatáros számítást nem végez az APEH, vagyis bármekkora eltérés is bírságot vonhat maga után. Sőt, a tevékenységre jellemző keresetről szóló havi feljegyzés hiányát is büntetik.

mekkora a bírság?

– Ha nem készült feljegyzés a vállalkozó tevékenységre jellemző keresetéről, a mulasztás súlyát mérlegelve mulasztási bírságot szabhat ki az APEH.
– Ha az adózó „alábecsülte” a tevékenységre jellemző kereset összegét, akkor a megállapított adóhiány 50 százaléka az adóbírság.
– Ha az adóhiány eltitkolt bevétellel, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor már 75 százaléknyi a bírság.
– Ha minősített adózónál az adóhatóság első alkalommal állapít meg adóhiányt, a bírság csak az adóhiány 20 százaléka, kivéve, ha a hármas pont szerinti szabálytalanság történt (akkor 75 százalék).
(A minősített adózói adatbázisba kérvény alapján lehet bekerülni. Feltétel: a kérelem benyújtása előtt 3 évi működés, elévülési időn belül ne legyen adóhiány-megállapítás és ne álljon a cég végrehajtási, csőd- vagy felszámolási eljárás alatt és ne legyen az adózónak fizetési könnyítési, adómérséklési kérelme.)

Remélik, hogy eltörlik

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke, Herich György azt mondta a FigyelőNetnek, hogy az Alkotmánybíróság döntésétől függetlenül a kormányzatnak lépnie kell ebben a (különösen a kkv szektort sújtó) kérdésben, mert a tevékenységre jellemző kereset meghatározása problémát okoz a vállalkozásoknak. Nagyon sok vitát válthat ki az adóhatóság és az adózók között. Ő is abban reménykedik, hogy még ebben az évben hatályon kívül helyezik ezt a törvényt.

Szerinte a kormányzat eddigi kommunikációját nézve ez valószínű, és nem hozzák kényelmetlen helyzetbe a vállalkozókat. Mint már megírtuk, a Fidesz ellenzékből bírálta a tevékenységre jellemző keresetet, de kormányra kerülve még nem nyilatkozott. A Jobbik törlésre vonatkozó törvényjavaslatát pedig még nem vették tárgysorozatba.

Ha marad a szabály

Futó Gábor arra az esetre mondott néhány mérlegelési szempontot a társas vállalkozásoknak és a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, ha mégis marad a tevékenységre jellemző kereset szerinti szja- és járulékfizetés.

Érdemes úgy számolni, hogy még az idén (legkésőbb december 31-én egy nagyobb kivét vagy személyes közreműködői díj lekönyvelésével) meglegyen az egész éves tevékenységre jellemző kereset. Ekkor ugyanis tb-járulékot kell fizetni, ami beleszámít a táppénz- és nyugdíjalapba. Ha viszont a jövő évben, osztalékfizetés táján élnek a kivét kiegészítéssel, illetve személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel, akkor már 27 százalékos ehót kell fizetni, ami nem számít bele se a táppénzbe, se a nyugdíjba.

Amelyik vállalkozó nem tudja kitermelni a tevékenységre jellemző keresetet, az továbbra is fizethet kevesebbet, de legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a közterheket.

a tevékenységre jellemző kereset törlését kérik

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (Adókamara) kéréséhez, hogy a kormány törölje el a tevékenységre jellemző keresetet, hat érdekképviselet csatlakozott, ezek az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ), a Magyar Iparszövetség, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE), a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). Zara László, az Adókamara elnöke lapunknak jelezte, hogy a levél megírása után a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) is jelezte, hogy ők is egyetértenek a kéréssel.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

cof
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.