Az új Széchenyi Tervről általánosságban azt mondta a pályázatíró szakma a csütörtöki sajtóbeszélgetésen, jó, hogy végre van ország-stratégia, de talán kevesebb cél is elég lenne, és azokat konkrétabb formában kellene megjeleníteni. A szervező Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója Zoltán Csaba megjegyezte például, hogy az otthonteremtést nem emelné be a pályázati célok közé, mert az egyszeri munkahelyteremtést jelent, és nem hosszú távú foglalkoztatásbővítést.
Több pályázatíró is jelezte, hogy véleményét a Széchenyi Tervről eljuttatta a minisztériumba. A kötetlen beszélgetésben az is kiderült, személyes egyeztetést eddig hiába kezdeményeztek az új kormánynál, hogy javaslataikat elmondják, ilyenre nem került eddig sor.
Zoltán Csaba hangsúlyozta, hogy nem azokat a fejlesztéseket kellene támogatni, amelyek pályázati forrástól függetlenül is megvalósulhatnak. Ehhez pedig a támogatás mértékét kellene növelni, legalább 40 százalékra. Különben továbbra sem tudnak labdába rúgni azok, akiket az eddigi 20-25 százalékos támogatási mérték nem mozgatott meg. Kiderült, hogy ennek csak a Közép-magyarországi régión kívül van realitása. Budapesten és Pest megyében ugyanis a jövő évtől már csak 10 százalékos mértékű támogatás lehetséges az uniós szabályok szerint.
Nincs információ
A pályázati tanácsadó szakma krémjének nincs információja róla, mit terveznek a minisztériumban. Annyit valószínűsítettek, hogy talán az intézményrendszerben lesznek összevonások, egyszerűsítések.
A bizonytalanságot tartják talán a legégetőbb problémának, ezen belül hogy nem indultak új pályázatok (egy kivétellel). A vállalkozóknak pedig nehéz úgy tervezniük a jövő évre, évekre, hogy nem tudják, milyen pályázati forrásokra támaszkodhatnak, ezért halogatják a beruházásaikat. Ez pedig nem segíti a gazdaság élénkülését – állapították meg.
Az Opten üzletágvezetője Jacsó Ferenc szeint a már elbírált pályázatoknál a korábbinál kicsit gyorsabbá vált az ügyintézés. A 4 Tender ügyvezető igazgatója viszont megemlítette, már kiírt, de még el nem bírált pályázatokat függesztettek fel, és küldtek vissza azzal, hogy átcsoportosítás lesz. Erre a korábbiakban még nem volt példa – tette hozzá.
Mit fejlesszünk?
A versenyképesség, a hozzáadott érték és a hatékonyság növelését, a munkahelyteremtést és a hazai vállalkozói szektor erősítését céloznák meg leginkább az új pályázatokkal a tanácsadók. A Prospera ügyvezető igazgatója, Takács Gábor kiemelte, az államnak úgy kellene tekintenie a pályázatokra, mint befektetésekre és mérnie kellene, hogy milyen a megtérülés, például hogy több adót fizet-e majd a vállalkozás, ha megvalósítja a támogatott fejlesztést. Elejét kellene venni annak, hogy a pályázatokra egyfajta segélyként tekinthessenek a cégek – jegyezte meg.
A Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) csak olyan önkormányzati beruházások mellé tenné le a voksát, amelyeknél biztosítva lenne a takarékos működés, például az energiafelhasználás csökkentésével. A nők foglalkoztatását úgy bővítenék, hogy szorgalmaznák a családbarát foglalkoztatási formák, például részmunka, távmunka bevezetését is – említette meg Szűcs András üzletágvezető.
Adminisztráció
Felmerült az adminisztráció csökkentés igénye is, jelezve, hogy például felesleges bekérni olyan dokumentumokat, amelyek elérhetőek a különböző hivatalok elektronikus felületein. Felvetették, hogy egy eredeti példányt elég lenne beküldetni a pályázatokból, a többit pedig elektronikus úton. A MAPI ismét felhozta, 5 milliós összeg alatt akár a söralátét-pályázat is járható út.
A 4 Tender ügyvezető igazgatója szerint nem egyértelmű, hogy sok az adminisztráció. Példaként a gépbeszerzést említette, ahol szerinte nincs felesleges információkérés. Viszont a képzési pályázatoknál rengeteg iratot kell benyújtani – jegyezte meg Körmendy Zsófia. Volt olyan pályázatuk ahol ez százezer oldalt jelentett.
Az EU pályázati Központ vezető tanácsadója Fejes Katalin viszont úgy látta, már nincsenek a rendszerben feleslegesen bekért információk, eddig is jelentősen csökkentek az adminisztrációs terhek, és nem indokolt ezen az úton haladni.
Egyszerűsíteni
A pályázati rendszerrel kapcsolatban egyöntetűen az volt a vélemény, hogy egyszerűsíteni kell. Az Árindex szakmai igazgatója itt azt hangsúlyozta, hogy össze kellene vonni az ágazati és a regionális programokat az átfedések kiküszöbölésére. A már kiírt pályázatokon azonban ne változtassanak menet közben – tette hozzá.
Az elbírálással sem elégedettek a tanácsadók, mert szerintük abban nagyon sok a szubjektivitás, és időnként kevés a szakértelem. Nem ritka, hogy ugyanazt a pályázati kiírást régiónként másképp értelmezik. Ezen az ügyintézők képzésével lehetne segíteni, illetve szintén összevonásokkal – vetették fel többen is.
A 7 ezer milliárd forintnyi uniós pályázati forrásból eddig 4,2 milliárdot ítéltek oda, ennél kevesebbre, 3,8 milliárdnyira szerződtek le a vállalkozásokkal, és mindössze 1,2 milliárd forintnyi kifizetés történt. A vállalkozások még 800 milliárd forint forrásra számíthatnak a jövőben. A forráselosztásban nem érvényesültek a hatékonysági szempontok, lassú és bürokratikus az ügyintézés, bonyolult és nem hatékony a pályázati intézményrendszer. Ezen változtatnának a tanácsadók.
Egyetértés volt abban, hogy ha lesz változtatás, azt mielőbb meg kell lépni, mert onnantól kezdve még legalább 4 hónap, mire kijöhetnek az új kiírások.
