Üzleti tippek

Miért lázadtak föl a Taxi4 vezetői ellen?

admin
admin

2010. 09. 14. 13:10

Szélesebb társadalmi csoport problémái húzódnak meg a háttérben, mint azt a Taxi4 székháza előtti "balhé" alapján első pillanatban gondolni lehet. Az önfoglalkoztatókat vállalkozóknak tekintik, jóllehet tényleges helyzetüket tekintve nem azok.

A maga nemében egyedülálló esemény történt hétfőn a Taxi4 székházánál: magánvállalkozók tüntettek, és tojásokat dobáltak a velük szerződésben álló fuvarszervező vállalkozás székházára. Az ok: a Taxi4 a 184 forintos kilométerenkénti viteldíjat 144 forintra vitte volna le. A taxisok viszont úgy vélték, ilyen viteldíj mellett már nem tudják kitermelni a megélhetésüket.

A Taxi4 szerkesztőségünk által elért értékesítési vezetője nem akart telefonon nyilatkozni, sőt meg akarta tiltani, hogy a Taxi4 nevét leírjuk – ettől elzárkóztunk, hiszen ehhez nincs joga.

Kiszolgáltatott önfoglalkoztatók

A „balhé”, a taxisok elégedetlensége mögött valójában egy sokkal nagyobb, népesebb társadalmi csoport kiszolgáltatottsága áll: azon önfoglalkoztatóké, akik jogi szempontból, formálisan vállalkozónak számítanak, tényleges helyzetük alapján viszont közelebb állnak a munkavállalókhoz – mint írtunk erről korábbi cikkünkben.

Ehhez a csoporthoz tartoznak a gépjárművezető-oktatók, a biztonsági őr egyéni vállalkozók, de a vállalkozóként foglalkoztatott újságírók többsége is.

A munka törvénykönyve nem védi őket, ezért a versenyjogot alkalmazzák rájuk. A Gazdasági Versenyhivatal azonban csak rendkívüli esetekben fogadja el a minimális árra vonatkozó ajánlást is, nemhogy a szabályozást (amint arról írtunk korábban itt).

Így azután velük bizony az a méltánytalanság is megeshet, hogy napi 8 óra munkával sem keresik meg a minimálbért és járulékait, amit azután napi 12-14 órával és/vagy a fogyasztók megkárosításával igyekeznek ellensúlyozni. Nem meglepő tehát, ha nagy a körükben az elégedetlenség.

Az örök kérdésre, hogy miért is nem számolják föl a taxisok a vállalkozásukat, ha nem nyújt nekik megfelelő megélhetést, érdekes választ kínál Bara Zoltán sok éve készült, de még aktuálisnak tűnő tanulmánya.

Hiába nulla a profit, a piacról mégsem szállnak ki a vállalkozók, nem szívesen teszik a magas, elsüllyedt költségek miatt – fejti ki a szerző. A taxisok nagy része nyilvánvalóan csapdahelyzetben van: az autója hiteleit fizetnie kell, más ágazatba – tőke és tudás híján – sem vállalkozóként, sem munkavállalóként nem tud átlépni.

A taxisok külön peche, hogy egy korábbi alkotmánybírósági döntés miatt arra sincs esélyük, hogy korlátozzák az engedélyek számát, és a Gazdasági Versenyhivatal több ízben jelét adta, hogy nem híve az árszabályozásnak.

Paradoxon

A Taxi4 székházánál történt „balhé” persze paradox abból a szempontból, hogy a fuvarszervező társaság abban érdekelt, hogy a velük szerződő taxisok elégedettek legyenek, a bevételük ugyanis legnagyobb részt a taxisok által fizetett tagdíjakból áll. Mindemellett azonban abban is érdekelt, hogy több taxis csatlakozzon a céghez, hiszen az magasabb tagdíjbevételt jelent. Amit pedig magasabb fuvarszámmal, erőteljesebb marketinggel és alacsonyabb árral próbálnak a cégek elérni a gyér vásárlóerővel rendelkező piacon.

A – Bara Zoltán kifejezésével élve – romboló hatású verseny legnagyobb vesztesei – a fuvarszervezők marketingköltései miatt is – a magas tagdíjakat fizető, de csökkenő bevételt elkönyvelő taxisok. Az utasok az alacsony ár révén ugyan nyertesnek mondhatók, de vesztesek annyiban, hogy egy ilyen piacon szükségszerűen több a fogyasztót károsító visszaélés, mint normálisan, és az utast a legjobb esetben is egy tisztességes, de nem eléggé kipihent sofőr viszi át a városon.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.