Üzleti tippek

Kilophatják a céges vagyont

admin
admin

2010. 07. 22. 06:20

A végelszámolás elméletileg azt a szándékot jelzi, hogy egy cég minden tartozását ki akarja fizetni, mielőtt végleg lehúzza a redőnyt. A gyakorlatban azonban nem ritka, hogy egyes cégek csak a vagyon kimentésére használják a végelszámolást, és a tartozásokat eszük ágában sincs kifizetni. Nem árt tehát résen lenni a hitelezőknek.

A végelszámolások száma évről évre nő a Coface Hungary kimutatása szerint. Míg 2006 első félévében még csak 2641 ilyen eljárás volt, 2010 első félévében már 7254, vagyis öt év alatt közel háromszorosára nőtt a szám. A tavalyi és az idei első félév között 23 százalékos volt a növekedés.

A végelszámolásnál az adós vállalja: úgy fejezi be tevékenységét, hogy előtte kifizeti valamennyi hitelezőjét. Végelszámolást tehát elméletileg akkor indít egy cég, ha elég vagyona van arra, hogy kifizesse a hitelezőit. Ez akár garanciát is jelenthetne a hitelezőnek. De nem feltétlenül. Az éberség nem árt, mert nem minden végelszámolást indító cégnek ez a szándéka.

Vannak vállalkozások, amelyek csak az időt húzzák a végelszámolással. Ráadásul ezt minden következmény nélkül tehetik. Ha ugyanis menet közben „kiderül”, hogy a cég vagyona „mégsem fedezi” a tartozásait, akkor sincs semmi szankció a végelszámolást indító céggel szemben, az eljárás átmegy felszámolásba. Csak az a baj, hogy eddigre már valószínűleg üres a kassza. Hogyan lehetséges ez?

A hitelező kockázata

A folyamat úgy zajlik, hogy a végelszámoló felméri, mennyi a céggel szembeni követelés és ezek kiegyenlítéséhez értékesíti a cég vagyoni eszközeit. És ez utóbbin van a hangsúly. A felszámoláshoz képest a végelszámolásban ugyanis viszonylag ellenőrizetlen formában zajlik a céges vagyon értékesítése – hívta fel a figyelmet a Coface Hungary jogásza, Czibor Zsolt.

Nem a felszámoló, vagy vagyonfelügyelő végzi ugyanis ezt a tevékenységet, hanem a végelszámoló. Aki lehet külső megbízott, de akár a cég ügyvezetője is betöltheti a tisztet. Előbbi jelenthet bizonyos garanciát. Utóbbi esetben viszont elég bizonytalan lehet a hitelezői kontroll – a cégvezető pedig viszonylag védetten tudja értékesíteni a céges vagyont, mindenfajta ellenőrzés nélkül. Ebben komoly veszélyek rejlenek.

Miből lehet észlelni, hogy baj van?

Arról, hogy végelszámolásba fogott a cég, értesítenie kell a hitelezőit, de nem közvetlenül, hanem csak a Cégközlönyben kell közzétenni a bejelentést. Ha ez megtörténik, vagy ha a hitelező még pluszban közvetlen értesítést is kap az adóstól, hogy az végelszámolásban van (már árulják a vagyont, hamarosan ki lesz fizetve az adósság), elméletileg még nincs gyanúra ok. Ilyenkor a hitelezők általában meg is nyugszanak.

De van számos olyan jel, ami arra utalhat, hogy még sincs minden rendben. Gyanús lehet, ha a végelszámoló maga az ügyvezető. Aggodalomra adhat okot az is, ha egy korábbi elismert követelést a végelszámolásban vitatnak. Az sem túl bíztató, ha a végelszámoló nem együttműködő, ha a hitelező kérdéseire nagyon kevés vagy kitérő választ ad. Kétséges a végelszámolás hitelessége akkor is, ha megbízható forrásokból tudni lehet, hogy a cégnek biztosan nincs annyi vagyona, hogy kifizesse a tartozásait. S persze az sem a legjobb jel, ha sokáig húzódik az eljárás – sorolta a jogász.

Meddig tart?

Egy év alatt egy átlagos méretű cégnél általában befejezhető a végelszámolás, és normális esetben nem jellemző, hogy 2-3 évig húzódjon, mint egy felszámolás – tájékoztatott Czibor Zsolt. Az viszont előfordulhat, hogy egyes cégek vagyonát bizonyos gazdasági környezetben nehezebb értékesíteni. Most például az ingatlanok ára nagyon mélyen van, ami okot adhat arra, hogy egy ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozás végelszámolása egy évnél tovább húzódjon. Attól is függ persze az időtartam, hogy az adósnak mennyivel tartoznak a saját adósai, illetve hogy ezek behajtásához szükség van-e peres eljárásra, ami szintén hosszadalmas lehet.

A Coface Hungary saját behajtási praxisában mindenesetre azt tapasztalta, hogy a végelszámolás sűrűbben fordul át felszámolásba, mint ahogy azt az elsődleges cél alapján gondolnánk.

Az adós rizikója

A végelszámolás rizikós annak a cégnek is, aki indítja. Mert míg például a reorganizációt szolgáló csődeljárás alatt nem lehet végrehajtást (pl. APEH-tartozás esetén) vagy felszámolást kezdeményezni a vállalkozás ellen, addig a végelszámolásban ennek nincs akadálya.

Ha tehát a hitelező gyanakszik rá, hogy az adós trükközik, kérheti a felszámolást. Vagyis például akkor, ha feltételezi, hogy a végelszámolással csak a céges vagyon kimentéséhez akar időt nyerni az adós, és a vagyon értékesítése nem a hitelezők kártalanítását fogja szolgálni, hanem csakis a végelszámoló ügyvezető anyagi érdekeit.

Csak kétféle vége lehet

Nincs könnyű helyzetben a hitelező annak eldöntésében, hogy higgyen-e az adósnak, ha ez „bemondja” a végelszámolást. 3, 4, 5 hónap múlva ugyanis „kiderülhet”, hogy mégsem elég a cégvagyon. A végelszámolást pedig csak kétféleképpen lehet lezárni: az adós vagy kifizet minden bejelentett hitelezői követelést, vagy ha ezt nem tudja teljesíteni, akkor felszámolásba megy át.

Ha a hitelező nem akar esélyt adni a cégvagyon kimentésére, dönthet úgy, hogy amint tudomást szerez a végelszámolásról, rögtön kezdeményezi a felszámolást. Így ugyanis biztos lehet abban, hogy a felszámoló ellenőrzött körülmények mellett értékesíti majd a cégvagyont.

Ha a felszámolás ténylegesen megindul, azzal viszont az a baj, hogy nagyon rosszak a térülési mutatók, vagyis nehéz előre megjósolni, hogy mennyit kap meg végül a követeléseiből a hitelező. Nem biztos azonban, hogy ez lesz a történet vége.

Nem mindegy, hogy végelszámolás vagy felszámolás

Vajon ha egy adós cég meg akarja szüntetni a tevékenységét, nem mindegy neki, hogy végelszámolással vagy felszámolással szűnik-e meg? Czibor Zsolt szerint egyértelműen nem. A felszámolásban ugyanis nincs lehetősége rá a cégnek, hogy maga értékesítse vagyonát. Az adósnak tehát az az érdeke, hogy ne legyen felszámolás. Ezért jó az esély arra, hogy ha a végelszámolással időt húzó adóssal szemben felszámolást kezdeményez a hitelező, akkor a pénzéhez juthat.

Az adósnak azért is lehet érdeke, hogy végelszámolásban maradjon, mert ha a hitelezők egy része nem elég tájékozott, belenyugodhatnak abba, hogy nincs (teljes) térülés, és elfogadhatnak egy rossz alkut. A Ptk. szabályai szerint ugyanis bármikor köthető egyezség peren kívül. De az is lehet, hogy ha a hitelezők nem olvassák a Cégközlönyt, tudomást sem szereznek a végelszámolásról, így nem jelzik hitelezői igényeiket.

Akár a követelések fele is elveszhet

Hogy végül is milyen arányban sikertelenek a végelszámolások, azt azért nem könnyű megállapítani, mert előfordul, hogy csak egy-–másfél év múlva megy át egy eljárás felszámolásba. Czibor Zsolt szerint legalább egyharmad részben kerül erre sor. Sőt, megkockáztatta azt a kijelentést, hogy 50 százalékos is lehet az arány. Vagyis csak 50-70 százalékban kerülnek kifizetésre az elismert tartozások.

A felszámolásban elérhető eredményekhez képest (1-3 százalék) ez nem rossz arány, de ha azt nézzük, hogy a több mint 7000 végelszámolásból csak 2-3000 zárul majd úgy, hogy a hitelezők megkapják a pénzüket, miközben épp ez lenne az egész eljárás célja, akkor nem lehetünk elégedettek.

Czibor Zsolt szerint nem lehet még megmondani, hogy a végelszámolások számának folyamatos növekedése mögött milyen ok van: az-e hogy az adósok felfedezték a kiskaput, vagy inkább az, hogy a válság miatt csökkent a vállalkozási kedv és a vállalkozók próbálnak alkalmazottként boldogulni. Erre talán egy év múlva lehet majd választ adni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.