Az áfatörvényt módosítaná a Jobbik képviselője, Volner János, úgy, hogy mint hírt adtunk róla, bizonyos feltételek esetén nem kellene befizetni a ki nem egyenlített számlák után az áfát. Az előterjesztő cikkünkre reagálva azt mondta, a javaslatba nem véletlenül írta, hogy a problémás (felfüggesztett vagy törölt adószámú illetve felszámolt, végelszámolt, jogutód nélkül megszűnő) cégeknek kiállított kifizetetlen számlákra ne lehessen igénybe venni az áfacsökkentés lehetőségét. Ezzel ugyanis a fiktív cégek útján végrehajtott áfacsalásoknak (láncszámlázás) szeretné elejét venni.
Egy országgyűlési párt nemcsak a lakosság egy csoportjának – ez esetben a vállalkozóknak – az érdekeit kell, hogy képviselje, hanem figyelemmel kell lenni az ország nemzetközi elkötelezettségeire és az állami, adófizetői érdekek teljesülésére is. Emiatt sem nyithatunk az adózásban újabb kiskapukat – emlékeztetett Volner János.
Ez érthető, de közben kizárnák az áfacsökkentés lehetőségéből azokat a beszállítókat is, akiknek a vevői semmi rosszban nem sántikáltak, egyszerűen csak abba mentek tönkre, hogy nem tudták fizetni a számláikat (mert esetleg nekik sem fizettek). Vagyis a lánctartozásokra nem lenne orvosság a módosított áfatörvény. Ezért nyilatkozták azt az érdekképviseletek az fn.hu-nak korábban, hogy jelenlegi formájában nem értenek egyet a javaslattal. Számukra az lenne az ideális megoldás, ha egyik kiegyenlítetlen számlára sem kellene befizetni az áfát.
A képviselő védelmébe vette a javaslatában leírtakat, mondván: ki kell zárni, hogy a költségvetés ne jusson hozzá az áfához.
Valakinek muszáj befizetnie az áfát
Áfát az EU-s irányelvvel (HÉA) összhangban lévő magyar törvény szerint nem a bevétel, hanem a teljesített termékértékesítés, nyújtott szolgáltatás után kell megfizetni – emlékeztetett Volner János. Tehát a teljesítés után valakinek mindenképpen áfát kell fizetnie. Jelenleg az eladó “meghitelezi” az áfát a vevőnek. A benyújtott törvényjavaslat célja ennek megszüntetése – jelentette ki. De a módosítás csak a meghitelezést szüntetné meg. Arra nem adna jogosítványt, hogy ha a vevő soha nem fizet, akkor is csökkenthesse az eladó a fizetendő áfáját. Volner János szerint nem szabad engedni, hogy ilyen ok miatt az állam végleg elessen az áfabevételtől.
Ahogy előző cikkünkben megírtuk, éppen erre mondta az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke, Szűcs György az fn-hu-nak, hogy ezzel szinte semmi nem változik – hiába nincs kifizetve az elvégzett tevékenység ellenértéke, az áfát attól még be kell fizetni rá.
S pont ezért jelentette ki akkor az fn.hu kérdésére a Vállalkozások Érdekvédelmi Egyesülete elnöke, Éliás Ádám, hogy saját meghirdetett szándéka ellentétévé válna a szabályozás. Extrém esetet feltételezve: ha az összes adós céget felszámolnák, a teljesítők ott maradnának, ahol voltak: a soha be nem folyó számlaérték (amely teljesített munka ellenértéke) áfatartalmát kellene befizetniük. Pont ebben szeretnének változást az érdekképviseletek.
Szűcs György mostani megkeresésünkre csak annyit mondott, az fn.hu korábban megjelent cikke tárgyszerű volt. Reményét fejezte ki, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban lesz majd érdekegyeztetés, s ott az IPOSZ részletesen kifejtheti majd véleményét. Erre valószínűleg ősszel kerülhet sor.
A csalókat ki kell zárni
Volner János szerint nem engedhető meg, hogy a törvénymódosítás miatt új kiskapu nyíljon az adózás megkerülésére. Ha ugyanis egyáltalán nem kellene a be nem folyt számlákra áfát fizetni, akkor egyes cégek úgy bújhatnának ki az áfafizetési kötelezettség alól, hogy (nem)adózó fantomcégek nevére bocsátanának ki számlát – tette hozzá.
számlázási lánc
Milyen csalási forma terjedne el Volner János szerint, ha az összes ki nem egyenlített számla áfatartalmával csökkenteni lehetne a fizetendő áfát?
Tegyük fel, hogy adva van CsalóEladó Kft. és vevője CsalóVevő Kft., továbbá két fantomcég, Fiktív1 Kft. és Fiktív2 Kft. CsalóEladó Kft. teljesítene CsalóVevő Kft.-nek, de CsalóEladó Kft. nem akarna áfát fizetni.
Ezt úgy érnék el, hogy CsalóEladó Kft. nem CsalóVevő Kft.-nek számlázna, hanem Fiktív1 Kft.-nek, mint (papíron) alvállalkozójának (akinek mondjuk felfüggesztették az adószámát). CsalóVevő Kft. pedig befogadna egy ugyanolyan összegű számlát Fiktív2 Kft.-től.
Aztán Fiktív1 Kft. nem fizetne CsalóEladónak. Ha minden kifizetetlen számlára automatikusan le lehetne vonni az áfát a fizetendőből, akkor CsalóEladó Kft. is megtehetné ezt. A felfüggesztett adószámú Fiktív1 Kft.-nek később hivatalból törölnék az adószámát, majd automatikusan törölnék a cégnyilvántartásból is, tehát eltűnne, ahogy ezt az adószám-felfüggesztéssel kapcsolatos cikkében is megírta az fn.hu.
CsalóVevő Kft. pedig “készpénzben kifizetné” (legalábbis papíron) Fiktív2 Kft.-t, vagyis levonásba helyezhetné a teljesítés áfáját.
Eredmény: a költségvetésbe számlakibocsátó CsalóEladó Kft-től nem folyik be a hozzáadott érték utáni adó, míg számlabefogadó CsalóVevőKft.-nél esetleg ki is folyik a költségvetésből, ha ő a befogadott számla okán adó-visszaigénylési pozícióba kerül.
A képviselő megjegyezte még: előfordulhat, hogy egy cég adószámát adminisztrációs hiba (akár a sajátja, akár az adóhatóság hibája) miatt függesztik fel. Lehet, hogy erre épp a partnere hívja fel a figyelmét, amivel lehetősége nyílik a hiba korrekciójára. Ha pedig az adószám felfüggesztése annak törlése nélkül szűnik meg, a partner ismét élhet az áfacsökkentési joggal – tette hozzá.
Ára van
Oldal György előző cikkünkben azt is kifejtette: félő, hogy a jelenlegi javaslat megint csak a könyvelőknek ad pluszmunkát, mert nem az ügyvezetők fognak törődni azzal, hogy új előírásként ellenőrizzék a számla kiállítása előtt a vevő adószámát. Eddig sem sokan törődtek ezzel – tette hozzá.
Volner János erre úgy reagált, hogy az adószám-felfüggesztés és -törlés nyilvános adatai egyszerűen kezelhető felületen találhatóak. Azok ellenőrzése valóban pluszmunka, de a többletmunka szerinte nem jelentős. Azt is tudomásul kell venni, hogy bizonyos kötelezettségek nem spórolhatóak meg, bárhogy is szeretnénk. Ha úgy tetszik: ez az ára annak, hogy az eddig meg nem kapott áfát ne kelljen befizetni a költségvetés részére. Valamit valamiért, le kell számolni azzal a téveszmével, hogy “majd az állam megoldja nekem”! – jelentette ki.
Oldal György ehhez csak annyit tett hozzá, mindketten elismerik a pluszmunkát, nincs véleményeltérés.
Pluszadminisztráció
Volner János szerint a kifizetetlen számlákkal kapcsolatos nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem jelentős teher. Hasonló lenne ahhoz, mint ahogy jelenleg is nyilván kell tartani a vevőnél a ki nem fizetett tételeket, mert azok csak levonható, de vissza nem igényelhető áfát tartalmaznak.
Megjegyezte még, hogy a Jobbik gazdasági kabinetje már dolgozik azon, hogy a lánc- és körbetartozások felszámolása érdekében a kifizetetlen számláknál legyen jelentéstételi kötelezettség is. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy az áfát valóban a lánc végén levő, olyan fizetni nem akaró cégtől követeljék, amelyik nem rendelkezik további, ilyen jellegű kötelezettségekkel.
Később pontosítják
A tervezet szerint a kinnlevőségekre csak az adófizetési kötelezettség keletkezését követő 90, de legfeljebb a követelés pénzügyi esedékességét követő 60 napon túl csak akkor nem kellene befizetni az áfát, ha a szállító hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy minden “általában elvárhatót” megtett a számla behajtása érdekében. De ez bővebben nem volt kifejtve. Ahogy megírtuk, éppen ez nem tetszett az IPOSZ-nak. Így ugyanis csak a törvény elfogadása után derülne ki, mi alapján dől el, melyik kifizetetlen számla áfájával csökkenthető majd az adófizetési kötelezettség.
Az államigazgatás egyéb eszközeivel kell majd szabályozni, hogy mit jelent az “általában elvárható” magatartás, állt a javaslat indoklásában. Ez lehet akár az adópolitikáért felelős miniszter, akár az állami adóhatóság vezetője által kiadott irányelv – tette most hozzá Volner János. Egy törvény nem képes az összes lehetőséget felvázolni, ezért lehet szükség az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok alapján külön szabályozókra. Az “elvárható” kifejezés egyébként több mint száz, jelenleg is hatályos törvényben szerepel – jegyezte meg szintén ő.
Az új kormányprogramban szintén szerepelt a gondolat, hogy a ki nem egyenlített számlák áfája ne terhelje a hitelezőt, de az elképzelés részletei még nem ismertek.
