Az adószámot hétféle okból függesztheti fel az APEH (lásd a keretesben). Ezek közül a legújabb a számviteli beszámolóval (mérleggel) kapcsolatos késedelem, amelynél az idén először alkalmazzák valamennyi mulasztó cégre az adószám-felfüggesztés szankcióját.
Először levélben szólítja fel az APEH pótlásra azokat a cégeket, akik nem küldték be a mérlegüket, minden mellékletével, vagy nem fizették be a közzétételi díjat. Ha ennek sincs eredménye, felfüggesztik a késlekedő adószámát. A felfüggesztés időtartama 60 nap. Ha közben sem pótolja a hiányosságait a cég, számíthat rá, hogy az adóhatóság kezdeményezi megszüntetését a cégbíróságnál.
A 2006-os bevezetéstől 2010. április 30-ig jogerősen mintegy 35 000 adószámot függesztett fel és 27 000-et törölt az adóhivatal. 2010. április 30-ig 2670 cégnél rendelték el ezt a korlátozást mérleggel kapcsolatos hiányosságok miatt, ezek közül 2482 emelkedett jogerőre. A május 31-i mérlegbeadásnál mulasztók vizsgálatára akkor kerül sor, ha a Céginformációs Szolgálat által küldött adatlapokat az APEH feldolgozta, vagyis az adózói kört összevetette a mérleget benyújtókkal. Ezt 2010 júliusára tervezik. A felszólító levelek és a szankciók tehát csak ezután várhatók.
adószám-felfüggesztés
Felfüggesztik az adószámot, ha:
1. A kézbesített irat két egymást követő alkalommal a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy megfelelő levélszekrény hiányában kézbesíthetetlennek tekintették.
2. Az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó nem található a székhelyén.
3. Az adózó nem jelentette be szervezeti képviselőjét az adóhatósághoz.
4. Az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy bejelentett szervezeti képviselője nem valós személy, illetve a megadott elérhetőségi helyeken nem fellelhető.
Ha az adózó nem szüntette meg a felfüggesztés okát, akkor az 1-4. pont alapján az adóhatóság a 30 napos felfüggesztést követően törli az adószámot.
5. Az adóhatóság ismételten rendel el 60 napos üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését. Ekkor az adószám-felfüggesztés 60 napos.
6. Az adózó adóbevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget. A felfüggesztés időtartama ekkor határozatlan, a kötelezettség teljesítéséig tart.
7. Az adózó nem tesz eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló (mérleg) letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem fizeti be a céginformációs szolgálatnak a közzétételi díjat, és ezeket a hiányosságokat az adóhatóság felszólító levelében írt határidőig sem pótolja. Ebben az esetben a felfüggesztés 60 napos. Ha letelt, és a vállalkozás ezalatt sem pótolta a hiányosságot, akkor az adóhatóság kezdeményezi megszűntnek nyilvánítását.
Mire jó a felfüggesztés?
Az adószám felfüggesztést azért alkalmazzák, hogy a “fiktivizálódott”, azaz székhelyükön, telephelyükön nem utolérhető, bevallási, illetve adófizetési kötelezettségüket nem teljesítő adózókat könnyebb legyen kiszűrni. Ezzel gyorsítják a cégbírósági törlésüket, hogy üzleti partnereiket, illetve az adóhivatalt minél rövidebb ideig tudják megtéveszteni és halmozni adózási kötelezettségeiket– foglalta össze az fn.hu-nak a Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdásza, Kocsis Zoltán.
A felfüggesztés időtartama alatt adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetésitámogatás-igénylést nem érvényesíthet az adózó, és túlfizetés visszatérítését sem kérheti – tájékoztatott az APEH. Következmény még, hogy a felfüggesztett adószámú cég számláját nem fogadják be a vevők, mivel nem érvényesíthetnek rá áfalevonást. Vagyis a cég működése megbénulhat. A felfüggesztés, később törlés tehát jó eszköz a renitens cégek megrendszabályozására. Van azonban néhány hátulütője, például hogy nehéz helyzetbe hozza a felfüggesztett vagy törölt társaság hitelezőit – említette lapunk kérdésére Kocsis Zoltán.
Az adóhatóság saját elmondása szerint szigorú feltételek alapján és alapos vizsgálatot követően dönt az adószám felfüggesztéséről. Az erre irányuló határozatok visszavonása nem jellemző. Kocsis Zoltán viszont azt mondja, nem csak a mulasztó vállalkozásokra alkalmazzák a szankciót.
Múlhat a postáson
Az adóhatóság nem vizsgálja, hogy a posta „ismeretlenségre” utaló jelzése valós-e, azt elfogadja, és erre alapozva felfüggeszti az adószámot – ismerte el az fn.hu kérdésére az APEH. Kocsis Zoltán erre elmondta, praxisukban nem egyszer megtörtént, hogy a postás egy adóhivatali küldeményre valamiért azt írta, hogy „a címzett ismeretlen”, akár annak ellenére, hogy előtte és utána is minden levelet kézbesített a cégnek. S mivel a levelet visszaküldte az adóhivatalnak, az felfüggesztette, majd törölte az adószámot. Előfordult, hogy közben a vállalkozás tovább folytatta tevékenységét, számlázott, bevallásokat nyújtott be. Ugyanis nem jutott a cégvezető tudomására a felfüggesztés, majd törlés. Az eset egyáltalán nem egyedi – tette hozzá. Hogyan lehetséges ez?
Úgy, hogy az APEH csak saját hirdetőtáblájára, illetve honlapjára teszi fel a szankcionált cégek listáját, külön a felfüggesztett és törölt adószámokat. Értesítést nem küld az érintettnek, sem postai úton, sem telefonon, sem sms-ben, sem e-mailen, de még az ügyfélkapun keresztül sem. S mivel nem túl életszerű, hogy egy saját meglátása szerint rendben működő cég vezetője bemászkáljon az APEH-irodába vagy böngésszen a hivatal honlapján amiatt, hátha fel van függesztve, ezt nem is teszi.
A cégbíróságot viszont értesíti az adóhivatal, így a cégjegyzékbe bekerül az adószám-felfüggesztés vagy törlés ténye, és ott is marad, mint egy bélyeg. Így aztán a büntetésben lévő vállalkozás leggyakrabban üzleti partnereitől vagy a könyvelőjétől értesül a szankcióról. Nem ritka az sem, hogy a cégkivonat lekérdezésekor derül fény rá: törölték az adószámot. Ez hidegzuhanyként érheti a cég vezetőjét és általában nem tudja, mi a teendő – tette hozzá Kocsis Zoltán.
Mit lehet tenni?
Ha a vezető tudomására jut, hogy cége adószámát felfüggesztették, akkor a kihirdetéstől számítva mindössze 15 napja van fellebbezni. Ezt követően már csak a felfüggesztés megszüntetése iránti kérelmet lehet előterjeszteni.
Ha a felfüggesztés a postázás sikertelensége miatt történt, akkor a „kézbesítési vélelem” megdöntését lehet kérni. A kézbesítési vélelem azt jelenti, hogy a levelet akkor is kézbesítettnek tekintik, ha a második kézbesítési kísérlet után öt nappal sem kereste a címzett. Ahogy a cégvezető megtudja, hogy a hivatalos iratot visszaküldte a posta, onnantól 15 napig, de legfeljebb a levél visszafordítása utáni 60. napig élhet ezzel a jogával – tudta meg az fn.hu az APEH-től. A cégnek kell bizonyítania, hogy a hivatalos irat kézbesítése nem volt szabályszerű.
Megelőzésként azt lehet tanácsolni, hogy legyen postaláda, és a cég neve jól láthatóan legyen kitéve. Az irodaházban a postással találkozó portások, illetve a családi házban a családtagok is tudjanak a cég létezéséről.
A felfüggesztés jogerőre emelkedése után 30 nappal az esetek többségében (lásd keretes) az adóhivatal törli az adószámot. Ez ellen a döntés ellen 8 napja van az adózónak fellebbezni. A jogerős törlő határozat után sincs azonban minden teljesen veszve, lehet kérni az adószám újbóli megállapítását.
Az adószám-felfüggesztés és az azt követő adószámtörlés magyarországi bevezetése az APEH szerint egyértelműen eredményesen szolgálta a fiktív, már nem létező, illetve a gazdasági tevékenységüket, egyes adókötelezettségeiket nem teljesítő adózók, elsősorban cégek okozta gazdasági károk enyhítését.
Kérdésünkre, hogy vajon egyes cégek nem használhatják-e fel az eljárást arra, hogy egyszerűsítsék cégeik megszüntetését (például úgy, hogy a hivatalos levelet nem veszik át), azt válaszolta az APEH, hogy a jogalkotói szándék nem a cégek megszüntetésének megkönnyítése és olcsóbbá tétele volt, hanem a jogkövetés elérése. Ezzel együtt kétségtelen, hogy az adószám felfüggesztése, majd törlése eredményezheti a cég cégjegyzékből való törlését.
Kocsis Zoltán még arra hívta fel a figyelmet, hogy az adószámtörléssel egyfajta csapdahelyzet alakulhat ki, például ellehetetlenülhet az ügyfél adófizetési kötelezettségének teljesítése. Erre példaként említette azt a végelszámolás alatt álló ügyfelüket, aki emiatt nem tudta összevezetni a befizetett adótöbbletét az adóhiányával. A banki átutalásra pedig azt mondta a cégvezetőnek a hivatal: nem biztos, hogy le tudja könyvelni az ügyfél adófolyószámlájára, mivel törölték az adószámát.
