Üzleti tippek

Csak a fejcserék után?

admin
admin

2010. 07. 19. 06:30

Nyár elején publikált egy pályázatíró cég elemzést arról, hogy hol a baj az EU-s pályáztatásban, és min kellene változtatni. Szerintük a vezércserék miatt valószínűleg csak ősszel indulhat a reform. A minisztérium azt mondja, a nagy projekteket már felülvizsgálták és várhatóan július 21-én hoz döntést a kormány a feleslegesnek ítélt beruházások leállításáról, az EU-s források átcsoportosításáról, a pályázati konstrukciók átdolgozásáról.

A Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) május végi „Újratervezés 2.0.1.0” konferenciája után azt lehetett gondolni, egy-kettőre átalakul az EU-s pályáztatás. Hiszen a cég felmérte, miért nem elég gördülékenyek az EU-s pályázatok, sőt azt is megmondta, min, hogyan, és mennyi idő alatt lehetne változtatni. Megállapításait közkinccsé is tette.

Ha rajtuk múlik, azonnal neki is fognak az újratervezésnek. Mint a cég vezérigazgatója, Essősy Zsombor most utólag bevallotta az fn.hu-nak, kicsit türelmetlenül bíztak abban, hogy a konferencia után nagyon rövid időn belül elkezdődhet a változás. Most már belátják, hogy a kormányváltás utáni szervezeti átalakulások, vezércserék miatt még egy kicsit várni kell – őszre valószínűsítik az átalakítás kezdetét.

Az fn.hu megkérdezte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget is, ők hogyan látják, ősszel elkezdődhet-e az EU-s pályáztatás megreformálása. A kérdésünkkel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) irányítottak, ahonnan a következő választ kaptuk:

A NFM a szaktárcák bevonásával, közös egyeztetéseken tekintette át a nagy- és kiemelt projektek – több mint 700 tételt tartalmazó – listáját és a felülvizsgálat eredményeiről benyújtotta előterjesztését a kormánynak. Ennek alapján várhatóan július 21-én dönt a kormány az egyes feleslegesnek ítélt beruházások leállításáról, a források esetleges átcsoportosításáról, pályázati konstrukciók átdolgozásáról. Azt hogy mely forrásokat, milyen ütemterv alapján lehet majd átcsoportosítani e döntés ismeretében dől majd el.

a mapi fő javaslatai

A Magyar Pályázatkészítő Iroda négyszáz oldalas tanulmányában a következő főbb változtatásokat javasolta az EU-s pályáztatásban:

– csökkentsék a közreműködő szervezetek számát,
– a bonyolult ágazati felosztás helyett fejlesztési cél szerinti felosztás legyen,
– csak egy helyre kelljen menniük a vállalkozásoknak az ügyintézés miatt,
– egyszerűbb, közérthetőbb, áttekinthetőbb, és rövidebb legyen az adminisztráció (pályázat akár söralátét méretében),
– a pályázók mondják meg, mire költenének,
– ne a cég korábbi teljesítménye alapján döntsenek, hanem a beadott terv alapján,
– kapjanak több lehetőséget a mikrovállalkozások.

A megfelelő helyekre eljutott

A MAPI kutatás anyaga közben több csatornán is megtalálta az érintetteket. Egyrészt számos, az EU-s pályáztatással valamilyen szinten addig foglalkozó állami tisztségviselő vett részt a konferencián, de már azok is jelen voltak, akik a későbbiekben kapták meg kinevezésüket. Másrészt a konferencia után a MAPI elküldte tanulmányát az éppen alakuló kormánynak, az új, a témában érintett nemzetgazdasági, fejlesztési és mezőgazdasági miniszternek. Ők meg is köszönték az anyagot, ennél több azonban hivatalosan még nem történt.

Essősy Zsombor megemlítette, hogy tudomása szerint a kabinetvezetők használják a tanulmányt, anyagokat készítenek belőle és a munkatársak felkészítésénél is alkalmazzák. Az „Újratervezés 2.0.1.0” tanulmány a mai napig bárki számára hozzáférhető az interneten. Az érdeklődést jól mutatja, hogy több mint háromezren töltötték le a teljes négyszáz oldalt. Ez a szám még a készítőket is meglepte. Az állami szférából (miniszterelnöki hivatalból, minisztériumoktól, közreműködő szervezetektől) regisztrált a legtöbb letöltő.

Nem hivatalosan már számos, az EU-s pályáztatást koordináló szerv részéről kaptak elismerést a kutatásért, annak ellenére, hogy végül is a tanulmány a jelenlegi rendszer hibáit megmutatva vázolja fel, hogyan lehetne jobban működni.

Vajon mi lesz belőle?

Javaslatukban szerepel, hogy a közreműködő szervezetek számát csökkenteni kell, és hogy szükséges lenne átalakítani az operatív programok fókuszait – ezek a gondolatok visszaköszönnek a kormány által meghirdetett változtatási tervekben is, ami Essősy Zsombor szerint nem véletlen.

Ha augusztus végétől, szeptember elejétől számítjuk a fél évet, amennyi idő alatt a tanulmány készítői szerint rendbe lehet tenni az EU-s pályáztatást, akkor valamikor jövő tavaszra várható igazi változás. A cégvezető bízik benne, hogy az átalakításban majd a MAPI is kap szerepet. A tanulmány elkészítését a társadalmi szerepvállalás részének tekintették, de profitorientált cégként örömmel vállalnák, tanácsadóként az átalakítás feladatait. Ha erre pályázatot írnak ki, ők mindenképpen indulnak.

Más tervekkel is összecseng

Jövő év elején, a meghirdetés tízedik évfordulóján indítja el a kormány az újragondolt Széchenyi Tervet, ami Essősy Zsombor megfogalmazásában az EU-s pályázatok „lefordítása”. Az új tervben négy fő irány körvonalazódik Matolcsy György közelmúltbeli bejelentése szerint: az egészségipar, a zöldenergia, az energiahatékony lakásfelújítás és a lakásépítés fejlesztése. Változatlanul cél az is, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások minél több megrendeléshez jussanak majd a megvalósítás során. Hogy ez a terv valóra váljon, ahhoz viszont szükséges lesz az EU-s pályáztatás jól átgondolt átalakítása, jegyezte meg Essősy Zsombor.

Elsősorban azt kellene eldönteni, hogy milyen stratégia mentén érdemes a pénzeket osztani. Valószínűsítette, hogy a 2013-ig lezáruló EU-s pályázati ciklusban már csak egyszer lesz lehetőség az operatív programok átalakítására – ezt kellene jövő év tavaszáig meglépni (az átfutási idő, amíg ezt Brüsszellel le tudják tárgyalni, legalább fél év). Véleménye szerint mindenképpen a gazdaságélénkítésre kellene összpontosítani. Olyan beruházásokra, amelyek hosszú távon megtérülnek a magyar államnak, vagyis tartósan növelik a GDP-t, a foglalkoztatást, az adóbevételeket.

Eddig a pályázati pénzek mintegy nyolcvan százalékát az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapták – végig kell gondolniuk a politikusoknak, hogy jó-e, ha ez továbbra is így marad. A MAPI azt javasolja, hogy a jövőben legalább 40 százalékban a gazdaság fejlesztésére költsék az uniós támogatást. Az sincs egyébként kőbe vésve, hogy az önkormányzatoknak és a nonprofit szervezeteknek többet kellene kapniuk, mint az üzleti szférának. A tét még több mint 3000 milliárd forint.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.