Üzleti tippek

A bankok helyett a szállítók hiteleznek

5-ből 4 eurónyi hitelt a szállítók biztosítanak, nem a bankok, állítja a Coface. Teszik mindezt amellett, hogy egyre több cég lesz fizetésképtelen. Mit lehet tenni ilyen gazdasági környezetben, hogyan lehet biztonságosan értékesíteni? A cégeknek meg kell tanulniuk tudatosan hitelezni: meghatározni a feltételeket és aztán következetesen betartani azokat.

A vállalatok egymás közötti értékesítésük árbevételeit csak jelentős haladékkal képesek realizálni, a mérlegek átlagosan 30 százalékát teszi ki a vevői követelés. Ahogy csökkent a banki hitelezés, úgy növekedett kényszerűségből a szállítói hitelállomány, s vált a korábbinál is nehezebbé a behajtás. Ma már a hitelek 80 százalékát nem a bankok, hanem a szállítók nyújtják. S teszik ezt úgy, hogy nem feltétlenül vannak olyan előminősítési rendszerekkel felvértezve, annyi biztosítékkal megtámogatva, mint a bankok, és egy-egy hitel elbírálására sincsenek heteik, de még csak napjaik sem.

A fizetésképtelenségi mutatók közben egyre romlottak, vagyis folyamatosan nőtt a felszámolás (2009-ben 44 százalékkal) és végelszámolás (2009-ben 30 százalékkal) alá kerülő cégek száma. És a reorganizációt szolgáló csődeljárás még mindig csak minimálisan működik Magyarországon. Mindent összevetve szállítóként hitelezni muszáj és rizikós. De a kockázatokat megfelelő kezeléssel csökkenteni lehet és érdemes is – derült ki a Coface csütörtöki konferenciáján. A forgalom növelése önmagában nem elég. Azt kell elérni, hogy a kiszámlázott összegek be is folyjanak, hogy ne a szállítói hitelekben álljon a vállalkozás pénze, hanem a saját fejlődésére tudja fordítani.

Klasszikus kockázatkezelés

Első lépés a kockázatok megelőzése, vagyis minél több információt célszerű begyűjteni az új és a meglévő vevőkről is. Ezeket az információkat érdemes időről időre frissíteni, értékelni és ennek megfelelően szükség esetén módosítani a szállítási-hitelezési feltételeken.

megtérülési arányok

Sok szállító hajlamos rá, hogy várjon, pedig az időhúzás veszélyes. A követelés lejártával ugyanis jelentős mértékben csökken annak az esélye, hogy befolyik a kinnlevőség.

15 nap után 95 százalék
60 nap után 66 százalék
120 nap után 40 százalék
180 nap után 25 százalék és 240 nap után mindössze 10 százalék esély van arra, hogy fizessen a vevő.

Ha nem folyt be időben a pénz, akkor minél hamarabb kezdődjön el a behajtás. Első körben ez történhet cégen belül is. A Coface fiókvezetője, Kárpáti Gábor szerint 30, maximum 60 nap után mindenképpen ajánlott követeléskezelőt bevonni.

A követeléskezelési szolgáltatás kiegészülhet hitelbiztosítással is. Ez azt jelenti, hogy a követeléskezelő-hitelező éves díj fejében egyrészt minősíti a vevőket, másrészt amennyiben nem jár sikerrel a behajtásban, a 15-25 százalékos önrész kivételével kifizeti a szállítónak a számlát. Fontos szempont lehet az is, hogy áfás árra szóljon a hitelbiztosítás, hogy a forgalmi adót se bukja el a szállító. Egy újabb körben megbízást lehet adni arra is, hogy az önrészt is hajtsa be a vevőn a követeléskezelő-biztosító.

A hitelbiztosításnak amellett, hogy biztonságosabbá teszi az értékesítést, egyéb jótékony hatásai is vannak: képes fizetőképes vevőállományt biztosítani, teljesen kiszervezhető a követeléskezelés és csökkenhet a fizetési késedelem – érvelt Kárpáti Gábor a konferencián.

Erős vevőkontroll

A Waberer’s és a Philip Morris képviselője vállalkozott arra, hogy a konferencián bemutassa, cégük hogyan tette hatékonnyá a követeléskezelést. A szállítmányozó cég hitelezési és beszedési vezetője, Csikós Gergely elmondta, hogy náluk igen erős a vevőkontroll. Ez alapján döntik el, melyik partnerük mekkora értékben vásárolhat hitelbe, vagyis fizethet átutalással. Az alap hitellimit 600 ezer forint. A limitkezelőknek húsz percen belül kell eldönteniük az elérhető információk alapján, hogy melyik partner mekkora limitet kaphat.

15 nap feletti lejárt tartozásnál automatikusan leáll a további hitelezés addig, amíg a vevő nem fizet. A lejárt követeléseket azonnal elkezdik kezelni, naponta hívják fel a tartozókat. A behajtásba aktívan bevonják az értékesítési csapatot is, kihasználva, hogy ők jó kapcsolatot építettek ki a vevőkkel. A követeléskezelést folyamatosan kontrolálják, finomítják.

Bankgaranciával könnyebb

A dohánytermékgyártó cégnél a céginformációk és a forgalom alapján szűrik a partnereket, ez alapján dől el, melyik vevő fizethet készpénzben azonnal, melyik készpénzben halasztva (a következő szállításnál) és kik rendezhetik számláikat átutalással. Mint Kígyósi Andrea pénzügyi vezetőtől megtudtuk, kétféle garanciát alkalmaznak, vagy készfizető kezességgel, vagy bankgaranciával biztosítják be magukat. Előbbi családtagok esetében működik igazán jól, utóbbi előnye, hogy a lejárat után 3-5 napon belül átutalja a garanciát nyújtó bank az összeget, amivel a vevő tartozik. Éppen ezért biztatja arra a szállítókat, hogy kérjenek vevőiktől bankgaranciát.

A lejárt tartozóknak naponta küldenek emlékeztető emailt, és ha a cégek 15 napig nem fizetnek, akkor a 16. napon átadják őket a követelésbehajtónak, és felfüggesztik a további szállításokat. Korábban 21 napra adták át a követeléskezelőnek a tartozásokat, de az, hogy 5 nappal lefaragták ezt az időt, jelentősen javította a behajtási arányt – jegyezte meg.
Értékesítőiket is bevonták a kinnlevőségek kezelésébe, mert fontos információkat tudhatnak a vevőkről, például a területet járva láthatják, ha egy bolt bezárásra készül vagy megtudhatják, ha fizetési nehézségei vannak. Ilyenkor időben tudnak lépni, például az átutalásosból készpénzes fizetővé sorolni a vevőt, még mielőtt nagyobb kinnlevőségük halmozódna fel.

S hogy mire kell készülniük a cégeknek a jövőben? 2010-ről egy dolgot lehet elmondani, azt hogy bizonytalan – jelentette ki Dercze Zoltán a Coface országigazgatója. Ami különösen nehezíti a tisztánlátást, hogy a mérlegadatokban még csak most jelennek meg a 2009-es válságév adatai. Nehéz döntés előtt állnak azok a szállítók, akik a mérleget figyelembe véve most döntenek majd arról, hogy milyen mértékig hitelezzenek a vevőiknek – a tavalyi év alapján ugyanis valószínűleg partnereik jó részét le kellene minősíteniük. Erőteljesen változó, kockázatos környezetre kell még készülni, semmivel sem jobb a helyzet, mint 2009-ben – tette hozzá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik