Üzleti tippek

15 fontos változás a cégtörvényben

admin
admin

2009. 11. 11. 06:30

Elektronikus úton is közzé kell tenni a jövőben a részvénytársaság egyes közleményeit, nem lesznek a cégkivonatban lakcímadatok, és újra kaphat költségkedvezményt a munkavállaló a munkaügyi perben.

Eddig csak lehetőség volt, a jövőben kötelező lesz a honlapon közzétenni a közgyűlési meghívót, a határozati javaslatokat és egyéb a közgyűléssel kapcsolatos dokumentumokat, információkat valamint az Nyrt. határozatait is. A közgyűlés meghirdetésével kapcsolatos tudnivalókat 15 helyett 21 nappal a meghirdetett dátum előtt kell megjelentetni az oldalon.

A gazdasági társaságokról, valamint a cégnyilvánosságról szóló hétfői törvénymódosítás a részvénytársaságok átláthatóságát EU-s irányelvek alapján próbálta javítani. Ezenkívül pontosított még az elektronikus cégbírósági bejelentésen, szűkítette a cégjegyzék tartalmát, valamint határozott arról is, hogy a munkaügyi perekben ismét kaphat költségkedvezményt a perelő dolgozó.

Átláthatóbb Nyrt.-k

Az átláthatóság érdekében szintén az Nyrt.-k honlapján kell nyilvánosságra hozni a közgyűlési meghívóval együtt a társaság igazgatótanácsának, igazgatóságának, felügyelőbizottságának összetételét, továbbá azt is, hogy ezek a tisztségviselők mennyi fizetést kapnak a munkájukért.

A szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek eddig csak új napirendi pontot vetethettek fel, ezentúl határozati javaslatot is előterjeszthetnek. Az ilyen előterjesztéseket szintén közzé kell tenni a honlapon.

A társaság a jövőben felajánlhatja a részvényeseknek, hogy a közgyűlést megelőzően levélben szavazzanak. Ehhez csak a személyazonosság igazolását lehet előírni.

Határozatképtelenség

Amennyiben az összehívott közgyűlés nem volt határozatképes, akkor rá tíz napra lehet összehívni a következő közgyűlést. A törvény indoklásában azt is írják, ha a megismételt közgyűlés sem határozatképes, akkor már nem kell kivárni az újabb tíz napot a következő közgyűlés meghirdetéséhez, kivéve, ha a napirend közben módosult.

Meghatalmazás

A jövőben csak azzal a feltétellel lehet meghatalmazott az igazgatóság tagja, a cégvezető, a részvénytársaság vezető állású dolgozója és a felügyelő bizottság tagja, ha minden egyes határozati javaslatra egyértelmű szavazási utasítása van a meghatalmazótól. Ezzel a módosítással az esetlegesen felmerülő érdekellentéteket kívánták kezelni.

Ide tartozik, hogy a tagállamok korlátozhatják, egy részvényes hány képviselőt küldhet a közgyűlésre. De a részvényest nem akadályozhatják meg abban, hogy minden értékpapírszámlájához külön képviselőt jelöljön ki a közgyűlésekre. Nem változik azonban az a szabály, hogy egy részvényeshez tartozó részvényekkel kapcsolatban nem lehet eltérő szavazatokat leadni.

Külön belevették a törvénybe azt is, hogy a meghatalmazottnak a meghatalmazó részvényes utasítása szerint kell szavaznia, hiába következett ez eddig is a polgári jog általános alapelveiből.

Egyéb finomítások az Nyrt.-knél

A jövőben közgyűlés összehívása nélkül is hozhatnak a részvényesek döntést közgyűlési témában, például írásos formában dokumentálva.

A közgyűlési jegyzőkönyvben ezentúl nemcsak az érvényes szavazatok számát kell majd „mellette, ellene, tartózkodott” bontásban rögzíteni, hanem azt is, hogy milyen alaptőke-részesedés van a szavazatok mögött.

Ha a közgyűlésig eladja részvényeit a tulajdonos, akkor is joga van részt venni a közgyűlésen, és részvényesi jogait is gyakorolhatja, mert szerepel a neve a közgyűlés meghirdetésekor lezárt részvénykönyvben.

A nyilvánosan működő részvénytársaságok (Nyrt.) ügyvezetését a munkavállalók is ellenőrizhetik, az üzemi tanács útján. Eddig az üzemi tanáccsal csak az igazgatótanács köthetett erről megállapodást, a jövőben ezt a cégvezető is megteheti.

Minden Nyrt.-re érvényes

Az uniós jogszabályban a tőzsdén jegyzett társaságokra vonatkozó irányelv nálunk minden NyRt.-re érvényes lesz, hiszen az átláthatósági és tájékoztatási szabályok Magyarországon nem különböznek e két társasági formánál. A kihirdetés után 15 nappal lépnek életbe az új szabályok, és a részvénytársaságoknak 2010. május 31-ig kell alapszabályukat összhangba hozniuk a törvénnyel.

Elektronikus bejelentés

Tavaly óta csak elektronikusan lehet beadni a cégbíróság felé a gazdasági társasággal és a cégvezetéssel kapcsolatos bejelentéseket. De nem volt egyértelmű, hogy ez milyen úton történhet. Most rögzítésre került, hogy a kormányzati portálon keresztül nyújthatja be az adatokat a cég, választhatóan minősített elektronikus aláírással vagy anélkül. Megmaradt az a lehetőség is, hogy ezt a feladatot a cég jogi képviselője lássa el.

Lakcímadatok a cégjegyzékben

A természetes személyek védelme érdekében a lakcímadatok a jövőben nem szerepelnek automatikusan a cégjegyzékben, azokat csak a közfeladatot ellátók ismerhetik. Mások számára csak külön kérvényre adják ki a céges tisztségviselők lakcímét. Az ilyen eseményeket 5 évre visszakövethetővé kell tenni a cégbíróságon.

Költségkedvezmény munkaügyi perekhez

2008 elején megszüntették a munkaügyi pereknél a munkavállalók költségmentességét, helyette a költségfeljegyzési jogot vezették be. Ez a jog azonban a gyakorlatban nem biztosította a munkavállalók jogainak érvényesítését, ezért a nehéz helyzetben lévő munkavállalók számára ismét lehetségessé tették a költségkedvezmény igénybevételét, melyet levélben kell kérni, a kereset megjelölésével. A költségkedvezmény január elsejétől igényelhető, visszamenőleg, a folyamatban lévő ügyekre is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.