A jelenlegi tervek szerint 54 + 27 százalékos kulccsal terhelt természetbeni juttatás lenne a hideg étkezési jegy is. Minthogy a 27 százalék már az 54 százalékos szja-val emelt összegre jön, a kulcs valójában 95,58 százalékos.
A munkavállalók alighanem elbúcsúzhatnak a színes lapocskából összefűzött tömbtől, vagy – s ez a kevésbé valószínű forgatókönyv – jócskán megcsappan a tömb vastagsága.
Hidegről melegre
színre színt, adóra tb-t
“(…) teljes
egészében a munkáltatónál viselnek 54 százalék szja-t és az adóval növelt érték után 27 százalék
járulékot” – olvasható a törvényjavaslatban.
Ha a vállalat tartja magát ahhoz az elvhez, hogy úgy csökkenti a juttatás összegét, hogy a költségei ne növekedjenek, az drasztikus csökkenést jelentene a kiosztott utalványok értékében. A tipikusan adómentes határú, vagyis a 6000 forintos tömb 3000 forint körüli értékűre olvadna. Ennél már csak az lenne rosszabb a dolgozóknak, ha bevonnák a munkabér alá a korábban adómentes juttatást. A 4274 forintos bruttó bérnövekedésből fakadó nettóbér-emelkedés csak 2900 forint körüli lenne az átlagfizetés környékén – viszont az utalványok megszüntetésével a cégek megszabadulnának egy adminisztrációs tehertől.
Sok vállalkozásnál bizonyára fölmerül majd a hideg étkezési jegyek fölváltása meleg ételekre szólókkal. Minthogy ezeket az országos érdekegyeztetésben zajló vita jelenlegi állása szerint 25 százalékos adókulcs terhelné, így 4800 forint értékű meleg étkezési jegy juttatása jelentene a vállalatoknak ugyanakkora költséget, mint korábban a 6000 forintos.
Ha a vállalat továbbra is a 6000 forint hideg utalványt adná, akkor az már 11735 forintjába kerülne. Ez a legvalószínűtlenebb forgatókönyv. A dolgozó egyébként még így is jobban járna havi nettó néhány száz forinttal, mintha ezt az összeget (járulékostul) bérfejlesztésre költené a cég.
Nem bajlódnak vele
Hanti Erzsébet, az MSZOSZ munkaügyi szakértője szerint a természetbeni juttatásokat a vállalatok biztosan nem fogják fizetni a 95,58 százalékos kulcs mellett, de sok cég valószínűleg a kedvezményes körbe tartozó 25 százalékos kulcs mellett sem.
A vállalatok nem az adott juttatást terhelő teljes adóterhet mérlegelik majd, amikor döntenek, hogy bérként vagy juttatásként fizetnek ki egy adott összeget, hanem csupán azt, magának a vállalatnak mennyit kell fizetnie – érvelt Hanti Erzsébet. Márpedig a bér után fizetendő 27 százalékos járulékösszeg, s a kedvezményes juttatások adókulcsa között csak 2 százalékpont a különbség. Hanti szerint ez kevésnek bizonyulhat ahhoz, hogy a vállalatok fölvállalják a többletadminisztráció költségeit. Hozzátette: számos vállalatnál a kollektív szerződés szerint az adómentes határig kell adni az étkezési jegyeket – ezeken a helyeken zéró forintjuttatás jár majd a dolgozóknak.
A szakértő szerint ezért nagyobb költségvetési adóbevétel keletkezne, ha a jelenleg tervezett 25 százalékos helyett inkább az alsó szja-kulcs – 17 százalék – körüli lenne a kedvezményes határ. A jelenleg 54 + 27 százalékos levonással tervezett természetbeni juttatásokat pedig a felső szja-kulcs közelébe kellene csökkenteni, hogy egyáltalán keletkezzenek ezen a területen adóbevételek – tette hozzá.
Kedden még folynak az egyeztetések az országos érdekegyeztetés gazdasági bizottságában.
