Üzleti tippek

Süllyed a vagyonadó ötlete

admin
admin

2009. 05. 26. 06:30

Mégsem sújtja „vagyonadó” a panellakások tulajdonosait, de kíméli a nagy vagyonnal rendelkezőket is, mert nem a teljes vagyonra vetik ki. A kormányzat a vagyon csak néhány elemét adóztatná, egy részüket ráadásul nem is az értékük alapján. Ki-ki maga fölbecsülheti, mennyit ér az ingatlanja, a kormányzat segédanyaggal is kedveskedik.

A 30 millió fölötti értékű ingatlanok, a 125 kW (168 lóerő) teljesítményt elérő autók, a hajók és a légi járművek után kellene adót fizetni az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat szerint.

A milliárdosokat kevéssé érinti

A kormány tehát úgy döntött, hogy a korábbi tervektől eltérően nem egyszerűen egy vagyonelemet választ ki önkényesen, hanem többet: bekerültek a körbe egyes olyan vagyonelemek, amelyeket korábban az ingatlanadó ellen érvelők példaként említettek: személyautók, vízi és légi járművek. Nem adóztatják meg viszont továbbra sem például a vagyoni értékű cégrészeket, jóllehet ez teszi ki az igazán gazdagok vagyonának túlnyomó részét, amin nem is lehet csodálkozni, jellemzően nem a hajók és helikopterek a felhalmozás legjobb eszközei.

így számítanák

Az ingatlanoknál az adó évi mértéke az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35 százalék az adóalap fennmaradó része után 0,5 százalék.

Nem „ugrik” tehát a fizetendő adó a sávhatárnál, a 60 milliós értékű ingatlannál a fizetendő nem 300 ezer, hanem 175 ezer + 50 ezer = 225 ezer forint.

A teljes vagyon megadóztatása mellett korábban a FigyelőNet oldalain Vadász György adószakértő érvelt, aki társadalmi vitát javasolt a vagyonadóról. A teljes vagyon megadóztatása mellett fölhozható érvként az igazságosság, a közteherviselés elvei, s mindemellett alkalmat adna azoknak is, akik a köztulajdon privatizációjakor szerezték vagyonukat, hogy valamit visszajuttassanak a köznek. Egyelőre úgy tűnik, a teljes vagyon megadóztatása mellett a társadalmi vita is elmarad.

A „vagyonadó” abból a szempontból is érdekes teremtmény, hogy az ingatlan ága önbevallásalapú, s az adózás az érték alapján történik, a „járműves ágnál” viszont hatóságilag állapítják meg az adót a teljesítmény, a vitorlavászon felülete, vagy a „felszálló tömeg” alapján.

Hogy ki-ki maga megállapíthassa, hogy mennyit ér az ingatlana, a kormányzat a törvényjavaslat mellékleteként segédlettel is kedveskedik a polgároknak.

A törvényjavaslat melléklete szerintilyen négyzetméterárakkal számolhatnak a polgárok a fővárosban. Az így kapott értéket

A törvényjavaslat melléklete szerint ilyen négyzetméterárakkal (ezer forint/négyzetméter) számíthatják ki a tulajdonosok a társasházi lakásuk értékét a fővárosban. Az eredményt azután még különböző tényezők alapján korrigálni kell.

A segédlet alapján „számított érték valójában csak egy orientációs (tájékozódási) pont, szerepe arra korlátozódik, hogy az adózó ne essen mulasztásba azért, mert nincs információja arról, hogy lakóingatlana értéke meghaladja-e az adóköteles határt” – nyugtatja olvasóját a törvényjavaslat magyarázata.

A teljes “segédletet” itt megtekintheti.

korlátozott mentességek

A 62. életévét betöltött vagy rokkantnyugdíjban, baleseti rokkantnyugdíjban részesülő magánszemélynek 50 millió forintot meg nem haladó lakóingatlana (amelyben ténylegesen is lakik) adóalapjából 10 millió forint adómentes, feltéve hogy egyedül vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő közeli hozzátartozójával él és a háztartás egy főre jutó jövedelme az adóévet megelőző évben az öregségi nyugdíj adóév első napján érvényes legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg.

A nagyteljesítményű gépjárművek tulajdonosait sújtó „vagyonadónál” 50 százalékos adókedvezmény illeti meg:a kizárólag elektromos meghajtású, s a hybrid meghajtású
személygépkocsit; illetve annak a – legfeljebb egy darab – személygépkocsiját, aki szülőként, nevelőszülőként, örökbefogadó szülőként háztartásában 3 vagy annál több gyermeket nevel.

Fontos tudni, hogyha a „segédlettel” kiszámított ingatlanérték eléri a 30 milliót, már adóbevallást kell benyújtani az ingatlanról, de a bevallás szólhat 30 milliónál alacsonyabb értékről is, ha a tulajdonos szerint a valós forgalmi érték szerényebb a melléklet szerint számított értéknél.

Akinek több ingatlana van, amely értéke egyenként nem haladja meg a 30 millió forintot, de együttesen igen, annak nem kell “vagyonadót” fizetnie a törvényjavaslat szerint. Akik viszont többen tulajdonolnak egy darab 30 millió forint fölötti értékű ingatlant, “vagyonadót” fizetnek tulajdonrészük arányában.

Felfüggeszthetik az adó fizetését a munkanélküliek, de később kamatostul kell megfizetniük az adót. Hasonlóan járhatnak el a nyugdíjasok, akik a kamattal növelt adót is örökül hagyhatják utódaiknak.

A drágák helyett az erőseket sújtják

Az autóknál nincs számítási segédlet, mert a kormány sajátos utat választott: nem az értékes kocsikat sújtja „vagyonadóval”, hanem az erőseket. A legnagyobb motorral szerelt Peugeot 406 – egy jó állapotban lévő 98-as évjáratú egymillió forintért is megszerezhető – már „vagyonadóval” sújtott, míg például egy vadonatúj Volvo S 60 2.4 dieselre, amely csak 163 lóerős, nem kell pluszadót fizetni, bár 7,8 millió forint a listaára.

A hajótulajdonosok sem a hajójuk forgalmi értéke, hanem annak vitorláinak összfelülete, illetve a hajómotor teljesítménye alapján adóznak, légi járműveknél az adó alapja annak a hatósági bizonyítványában szereplő legnagyobb felszálló tömege.

“VAGYONADÓ” FÖLDÖN, VIZEN, LEVEGŐBEN

Személyautó:

125 -175 kilowatt: dupla gépjárműadó (ismertebb nevén súlyadó)
175-200 kilowatt: két és félszeres gépjárműadó
200 kilowatt fölött: háromszoros gépjárműadó

A „vagyonadóból” a gépjárműadó levonható.

Vitorlás hajó (forint/négyzetméter)

– a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 10 naptári évben 2000 forint;
– a vízi jármű gyártási évét követő 11–21. naptári évben 1000 forint;
a vízi jármű gyártási évét követő 22. évtől 500 forint;

Motoros hajó (kilowatt/forint)

– a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 300 forint;
– a vízi jármű gyártási évét követő 6–10. naptári évben 250 forint;
– a vízi jármű gyártási évét követő 11–15. naptári évben 200 forint;
– a vízi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 150 forint.

Motoros légi járművek, ide nem értve a motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgépet és a léghajót (legnagyobb felszálló tömeg 100 kilogrammja/forint):

– a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 8000 forint;
– a légi jármű gyártási évét követő 6–10. naptári évben 7000 forint;
– a légi jármű gyártási évét követő 11–15. naptári évben 6000 forint;
– a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 5000 forint;

Egyéb légi járműveknél (legnagyobb felszálló tömeg 100 kilogrammja/forint):

– a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 4 000 forint;
– a légi jármű gyártási évét követő 6–10. naptári évben 3500 forint;
– a légi jármű gyártási évét követő 11–15. naptári évben 3000 forint;
– a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 2500 forint.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.