Üzleti tippek

Eltűnő szabadidő

admin
admin

2009. 03. 03. 12:00

Kevesebbnek érezzük, noha több van belőle, amikor pedig végre kimozdulhatnánk, otthon ülő szabadidős tevékenységet választunk. A barátainkat még mindig kedveljük, a rokonlátogatás viszont egyre nagyobb nyűgnek számít.

Ellentmondásokkal tarkított előadást tartott Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója a szabadidő felhasználásáról a Magyar Fogyasztó konferencián. Ugyan a kutatás eredménye is alátámasztotta azt a szubjektív érzést, hogy egyre fogy a pihenésre, szórakozásra fordítható időnk, az elmúlt száz-százötven évben mégis mintegy kétezer órányi szabadidőt nyertünk.

Az urbanizációval csökkent a munkahely és a lakóhely közti távolság, az aktív munkaerő aránya növekedett, köszönhetően annak, hogy a nők is munkába álltak, de a gépesítés is sokat lendített azon, hogy több idő marad szórakozásra. Eközben azonban a szabadidő, a munka és a pihenés határai összemosódtak, így kevesebbnek érezzük szabadidőnket, mint amennyi valójában van. Kozák Ákos szerint ez a tendencia a jövőben sem alakul majd másként. Az egész világot, így hazánkat is érintő pénzügyi és gazdasági válságnak köszönhetően megcsappan a jövőbeni jólétünkbe vetett hit, csökken a vásárlókedv, a fogyasztás, a romló hitelfelvételek miatt pedig kénytelenek leszünk többet dolgozni a szabadidő rovására.

Az még kérdéses, hogy mindez érinti-e például a vállalkozókat vagy a felső vezetőket, illetve a szabadidő csökkenéseként éli-e meg egy háziasszony, ha a bejárónő helyett a jövőben ő takarít vagy főz. Utóbbi példák rávilágítanak a kutatás egy másik nehézségére, a szabadidő mint fogalom meghatározására. Jelenleg munkanapokon átlagosan öt-, hétvégenként napi nyolcórányi szabadidővel gazdálkodhatunk, azaz a szabadidő egy része valahol eltűnik. A kutatók magyarázata szerint, míg egyesek kikapcsolódásként élik meg a házimunkát vagy a leckeírást a gyerekkel, a többség ezeket az elfoglaltságokat nem köti a szabadidőhöz, sőt, a lakosság egyharmada a rokonlátogatást is fárasztó kötelességként értékeli.

Érdekes, hogy mindezek ellenére a válaszadók a pihenés három leggyakoribb formája közt említették a főzést, új receptek kipróbálását, a kertápolást, kertészkedést, valamint azt, hogy összejárnak a barátokkal. Ellentmondásos, hogy ezek a tevékenységek az otthonhoz köthetők, mégis a magyar lakosság kétharmada saját bevallása szerint jellemzően otthonán kívül tölti szabadidejét, hetente akár 2-3 alkalommal is kimozdul. A felmérés készítői szerint ebben az adatban benne van a megfelelési kényszer is.

Akik kiteszik otthonról a lábukat, egy jó esti programért oda-vissza 60 km-t is képesek megtenni, míg hétvégén közel kétszáz kilométert hajlandók utazni. Főként a középkorúak, a jobb anyagi körülmények közt élők és a vezető beosztásúak tesznek meg nagyobb utat egy jó program kedvéért. Öt napnál hosszabb szabadságra átlagosan a lakosság egyharmada megy, ez a fejlett társadalmak piacához képest alacsony arány. Hogy kik utaznak, azt befolyásolja az anyagi helyzet, mint ahogy azt is, mennyire vagyunk, illetve érezzük magunkat egészségesnek. A kutatás eredményei szerint csupán minden negyedik válaszadó hagyja el szabadidejében az országot, ők évente átlagosan kétszer utaznak. Kozák Ákos úgy véli, hogy az első hónapok sokkját követően tele lesznek a wellness-szállók Magyarországon, és sokan lesznek azok is, akik a kéthetes horvátországi vagy görögországi útjukat hazai pihenésre cserélik majd.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.