Üzleti tippek

Hogyan keressünk milliárdokat?

Az Állami Számvevőszék már korábban fölhívta a figyelmet a fondorlatos vagoneladásokra, a MÁV Cargo áron aluli privatizációjára, s más milliárdos károkozásokra.

A MÁV még 2002-ben adott el 2000 vasúti kocsit selejtként, a MÁV Tiszavas Kft.-nek, amelyet 2007-ben apportáltak a MÁV Cargoba, itt már a vagonok egy forintos értéken szerepeltek – derült ki már korábban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből. Annak ellenére engedélyezték a fúziót a vasutas vezetők, hogy már korábban rendőrségi eljárás indult az ügyben – teszi hozzá a jelentés.

Mint arról már korábban beszámoltunk, az ÁSZ a MÁV Cargo áron aluli privatizációja mellett más „piszkos ügyekről” is megemlékezett, így a vagonok áron alul történt eladásáról is.

Nem volt nyilvántartás

A visszaélésekre kiváló lehetőséget adott, hogy a MÁV-nál mind a mai napig nincs pontos és részletes nyilvántartás a vasúti kocsikról. „Éppen ezért nehéz felbecsülni a vasúti kocsik valódi értékét, de az biztos, hogy a semminél többet értek” – vélekedett az FN-nek Bihari Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója és hozzátette, hogy szakértőik becslései alapján 2-3 millió forintot ér egy ilyen állapotú vagon, még selejt áron is.

A MÁV-nak egyébként hamarosan lépni kell az ügyben, mert 2009-februárban az ÁSZ beszámol majd a Parlamentnek a tevékenysége kapcsán figyelmeztetett szervek lépéseiről, – a közlekedési tárca vezetője várhatóan október végén, november elején kéri majd a jelentést a vasút vezetőitől-, tehát mindössze egy-két hónap áll rendelkezésre a részletes adatbázis kiépítésére.

Átláthatatlan ingatlanügyek

Másfél hónapja egyébként az ÁSZ átfogó jelentése után a MÁV vezetői megígérték a pontos nyilvántartás felállítását – nemcsak a szerelvényeknél, hanem az ingatlanoknál is, ahol még nagyobb a káosz a számvevőszék szerint-, az ügyben azonban egyelőre még semmi sem történt.

Tehervagonok - a képen még megvannak. Fotó: MTI

Tehervagonok – a képen még megvannak. Fotó: MTI

Az ÁSZ által kifogásolt szerződéseket egyelőre még nem látta a nyilvánosság. A MÁV sajtóosztálya a rendőrségi eljárás esetleges befolyásolására hivatkozva nem engedett betekintést, végül a jogi osztályon sikerrel járt az FN és hamarosan részletesen is beszámolunk a tehervagonok eladásának feltételeiről és az ingatlanügyekről. Az Üvegzseb törvény 2004-ben született, de az Adatvédelmi Biztos Hivatala szerint nem tartalmaz időbeli clausulákat, így a 2002-ben állami szervekkel és cégekkel kötött megállapodások is nyilvánosak (amennyiben nem minősülnek üzleti titoknak), de a konkrét eseteket egyesével vizsgálja meg a hivatal.

Egyelőre kérdéses, hogy mi lett a vagonok sorsa, a legfrissebb meg nem erősített hírek szerint ezek jelentős részét a Diósgyőri Kohászat fogadta be. A vasasszakszervezet helyi vezetője, Ágothai József nyilatkozott az MTI megkeresésére, de a hírből nem derül ki pontosan, hogy mikor és mennyi szerelvény érkezett a gyárba, s ezek valóban azonosak-e a hulladékáron eladott, működőképes vagonokkal.

Kommunikál a MÁV

A MÁV kommunikációja egyébként folyamatosan figyelmezteti a sajtót, hogy a vagonbotránynak semmi köze a MÁV Cargo-hoz (bár a vagonokat megvásárló cégeket apportálták a MÁV Cargoba). A tavaly előtt elindított privatizációra egyébként néhány héten belül kell hogy kimondja az unió versenyhivatala a végső szót. Az vevő a GYSEV és a Rail Cargo Austria, 102 milliárd forintot fizetnének a teherszállítási üzletágért.

A biztosok elsősorban azt vizsgálják majd, hogy a felvásárlás mennyire korlátozza a régiós és az európai versenyt, hosszú távon azonban kétséges az üzlet sikere, mivel idő közben kiderült, hogy a Deutsche Bahn is kacsintgat az osztrák államvasutak felé. A német-osztrák-magyar egyesült teherszállítói konszernt pedig több mint valószínű, hogy a Brüsszeli eurokraták megvétóznák. Nagy kérdés persze, hogy az osztrákoknak melyik kapcsolat lesz az értékesebb.

Sok a furcsa ügy

„Jó néhány másik ügyben folyik vizsgálat a MÁV-on belül is és több feljelentést tettünk hűtlen kezelés gyanúja miatt” – mondta el az FN-nek Neumann Márta jogi igazgató. Kukelli Márton korábbi MÁV-vezér ellen indítottak munkajogi pert, de a MÁV Hídépítő egyik vezetőjét is a közös vagyon elsikkasztásával gyanúsítják 2006 óta, az eljárás még mindig folyamatban van. A vasúttársaság Debreceni Járműjavító nevű vállalatánál viszont a bíróság a vezetőnek adott igazat.

Az ingatlanok terén sem tiszta minden a MÁV-nál, a kaotikus nyilvántartási rendszer miatt kibogozhatatlan ügyletek közül kiemelkedik a Nyugati pályaudvar melletti terület, amelyet l 3 milliárd 250 millió forintért adtak el. A MÁV-nál azonban hibáztak, mert a nyertes Ballymore Kft. helyett a Pólus Holding Rt. bírt elővásárlási joggal a terület felett.

A vasúttársaságot mindkét cég beperelte, – a Pólus 17 milliárdra, mert négy évig nem vehette birtokba a területet, a Ballymore pedig 27 milliárdra, szintén a kiesett haszon miatt. A követeléseknek a Fővárosi Bíróság helyt adott, azonban rejtélyes módon egyik cég sem érvényesítette a követelését, s hogy mikor nyújtják be a számlát, vagy melyik értékes ingatlant akarják majd megszerezni, nem tudtuk meg a MÁV-os vezetőktől.

37 ezer ingatlan

Azt viszont elmondták, hogy sok területet értékesíteni fognak. „Több mint 37 ezer olyan ingatlan van, amelyek nem kapcsolódnak érdemben a vasúttársaság működéséhez, ezeket 2009 végéig összeszedjük és hasznosítjuk” – vázolta a terveket Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója.

Azt nem lehet tudni, hogy valójában mennyit érhetett a Nyugati pályaudvari ingatlan, amely már tíz hónap alatt megtérült a befektetőnek, – a bíróság által jóváhagyott kártérítési összeg alapján. Nemrég egyébként létrehozták a vasúttársaság ingatlanalapját, amelybe egyelőre még csak két ingatlant vittek be 7 és fél milliárd forint értékben.

A Nyugati pályaudvar melletti ingatlan ügyében a MÁV szintén feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, de a rendőrség már megszűntette az eljárást, mert nem talált elég bizonyítékot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik