Bár az utóbbi napokban gyengült a forint, a korábbi erősödés alaposan rányomta a bélyegét a gazdasági folyamatokra.
Amíg a behozatal 10 százalékkal bővült, a kivitel 11 százalékkal volt több mint a tavalyi első öt hónapban. A forint folyamatos erősödése miatt a cserarány, vagyis a forgalom forintban mért árszínvonala, 0,9 százalékkal romlott (a behozatal és a kivitel árszintjének különbsége). Ez rendkívül károsan érinti az exportban részt vevő vállalkozásokat, de kedvez az importálóknak, vagy a magas importhányaddal dolgozó hazai termelőknek.
„A kedvező külker adatok nem számítanak újdonságnak, évek óta jól alakul az export az 5 évvel ezelőtti mélypont után. Különösen a tavalyi év volt kiugróan kedvező, a nemzetközi gabonaárak növekedése miatt” – mondta el az FN-nek Suppan Gergely, a Takarékbank makro elemzője. Tavaly egyébként kiürítették a még 2004-ben megtelt gabonaraktárak jó részét Magyarországon, mert a nagy szárazság miatt jó áron lehetett értékesíteni.
Az élelmiszerárak mellett azonban régiós szinten is jól teljesített a Magyarországon működő összeszerelő ipar. Tavaly az export növekedésének üteme nagyobb volt, mint Csehországban és Szlovákiában. Idén is folytatódott például a mobiltelefon-export boom (Nokia, Samsung) elsősorban Oroszországba és az Egyesült Államokba szállítottak az itt dolgoztató multik.
Dübörögnek az autógyárak
A magyar gazdaság szempontjából alapvető fontosságú gép-és járműiparban (autóipari multik: Audi, Suzuki stb.) 13, illetve 14 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A közúti járműveknél (gépkocsik), viszont elsősorban a nyugat-európai gazdaság lanyhulása miatt átlag alatti, 12 százalékos növekedést produkált az export, az import viszont 16 százalékkal nőtt, elsősorban Kelet-Ázsiából.
A Magyarországon működő külföldi multicégek teljesítményét nem rontja a forint folyamatos erősödése, egyrészt mert termékeik jó részében magas az import aránya (több cég a belső elszámolóárak rendszerét alkalmazza beszállítóival is), másrészt már hónapokkal korábban levédik az árfolyamkockázatot fedezeti ügyletekkel a nemzetközi pénzügyi piacokon.
Az export főbb húzótermékei közül az átlagot meghaladó mértékben nőtt a gyógyszerek, gyógyszerészeti cikkek, valamint a gumigyártmányok kivitele (elsősorban a Hankook és a többi gumiabroncsgyártó jó teljesítménye miatt). A magyar gyógyszerek külpiaci sikerességének ellent mond a Richter nemrég napvilágot látott gyorsjelentése, amelyben 4,7 milliárd forintos veszteségről számolt be az idei első félévben.
Mitől szenved a Richter?
„Pénzügyi és nem üzleti okai voltak a negatív eredménynek, az erős forint miatt a devizabetétek ütemezése rontotta az eredményt” – vélekedett Bogsch Erik, a cégcsoport vezérigazgatója. Az idei évben egyébként az unió országaiban 10, a kelet-európai térségben pedig 15 százalékos növekedésre számít a jelenleg négyötöd részt külpiacra termelő gyógyszergyártó.
Az elemzők többség azonban nem érti, hogy miért nem fedezték le az árfolyamkockázatból adódó veszteséget. A külföldi követelésekkel szemben pedig jó részt euróban befolyó bevételek állnak és hagyományosan alacsony a cég devizában felvett hiteleinek aránya. A kis és középvállalkozók mellett tehát azok a nagy magyar cégek sem menekülnek meg a forint-erősödés káros hatásaitól, amelyek alacsony importhányaddal, döntően külpiacra termelnek. (Igaz, a kisebb Egis jócskán javított a profitján.)
A kicsiknek a legnehezebb
A több mint 4000 exportképes magyar vállalkozás veszteségeinek állami kompenzálásáért egyébként intenzíven lobbizik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Információink szerint egy-két héten belül tárgyalja majd a kormány a kkv-k támogatásának lehetőségét.
A forint egyébként várhatóan enyhén, de tovább fog erősödni az elemzők néhány hónapon belül 225 forintos árfolyamot is elképzelhetőnek tartanak. „A most megjelent kedvező exportadat, az uniós források és a lakosság devizahitel felvételi kedve egyaránt megtámasztják a magyar valutát, ezért gyengülés nem várható sem rövid, sem hosszabb távon” – mutatott rá az árfolyamcsökkenés esélytelenségére Suppan.
