Üzleti tippek

Munkaerő-kölcsönzés: szürkén éri meg igazán

admin
admin

2008. 06. 24. 06:30

A munkaerő-kölcsönzés piaca többszörösére nőtt, jó üzlet. Nem is csoda, hiszen hazánkban állandó jelleggel is lehetséges munkaerőt kölcsönözni, olcsóbban mint ha a dolgozót saját állományba vennék föl, ami első megközelítésben matematikailag lehetetlennek tűnik. A FigyelőNet utánajárt.

A munkaerő-kölcsönzés a klasszikus képlet szerint olyan ideiglenes foglalkoztatási megoldás, amelynek segítségével egymásra találhat az ingadozó munkaerő-igényű cég, és a potenciális munkavállaló. Magyarországon akadnak viszont, akik hosszú távon foglalkozatják a kölcsönzött munkaerőt, mivel Magyarországon korlátlan a kölcsönzés lehetséges időtartama.

A kölcsönvevő mentesül a toborzástól, a kiválasztástól, a foglalkoztatással kapcsolatos teendőktől, csupán közli a kölcsönadóval, milyen munkaerőre van szüksége, és kifizeti a kapott számlát.

Megéri?

Első megközelítésben megmagyarázhatatlannak tűnik, miért lehetséges olcsóbban kölcsönözni a munkaerőt, mint munkatársat alkalmazni, hiszen a kölcsönbeadónak is meg kell fizetnie a munkabért és annak járulékait, s a költségeket még a kölcsönbeadó vállalkozó profitja is növeli.

Különös történet

Hogy milyen erős üzleti és egyéb érdekek csaphatnak össze a munkaerő- kölcsönzéssel kapcsolatban, a Telekommal szemben indított perek is mutatják. A részleteket elolvashatja itt.

A Hungarowork Kft. ügyvezetője, Marosi László szerint mindez azért lehetséges, mert így nem szükséges a munkaadónak saját HR-osztályt fönntartani. A kölcsönbeadónál működtetett apparátus fenntartási költségei pedig megoszlanak az összes kölcsönvevő között, és ez olyan megtakarítás, ami fedezi a nyereséget is – magyarázta az ügyvezető.

A kötött bérgazdálkodású cégeknél nyújthat még olyanfajta előnyt is a kölcsönzés, hogy igénybevételével bérköltség-megtakarítás mutatható ki (rejtve marad a kölcsönfoglalkoztatás). Hasonló okból kedvelt a részvénytársaságoknál ez a foglalkoztatási forma: a beszámolóban csak a papíron elért létszámcsökkentés látszik, vagyis a javuló hatékonyság, említi Marosi László, valamint Oldal György adószakértő is.

Könyvelési szempontból egyébként nem bír jelentőséggel, hogy bérköltségről vagy egyéb költségről szól-e a számla, nem jár jobban az a cég, amelynek egyébköltség-számlái vannak bérköltségek helyett, teszi hozzá az adószakértő.

Jut is, marad is

A szállodai szobalánykölcsönzéssel is foglalkozó cég vezetője (természetesen neve vállalása nélkül) egészen mást mond arról, hogyan lehet a saját munkaerő alkalmazásánál olcsóbb a kölcsönzés. A bejelentés minimálbérrel történik, a többit pedig zsebbe fizetik. Bár a törvény szerint a kölcsönvevőnek tájékoztatnia kell a kölcsönbeadót arról, milyen bért keresnek nála az adott munkakörben, ez nem tartja vissza őket a szürke foglalkoztatástól. A megspórolt járulékból jut is, marad is a kölcsönadónak és a kölcsönvevőnek.

Zsebből zsebbe profitabilis. Montázs: Kántor Endre

Zsebből zsebbe profitabilis. Montázs: Kántor Endre

Öt év alatt ötről negyvenre emelkedett nála a kikölcsönzöttek száma, nagyjából havi húszezer forint haszna van egy emberen. Tudott árat is emelni, most lassan már ott tart, hogy a zsebbefizetést megszüntetheti, vagyis a számlázott összegből akár legálisan működhet.

Hasonlókról számolt be – szintén név nélkül – egy kölcsönzött munkaerővel dolgozó, pénzügyi elszámoltatással foglalkozó cég egyik vezetője. Korábban az alkalmazottjuk átlag nettó százhúszezret keresett náluk, ami belekerült nekik minimum kétszázezer forintba, plusz a HR-osztály fenntartása szintén nem volt kis költség.

A kölcsönzőcég bruttó háromszázhúszért ad dolgozót. Tudják, hogy minimálbéren jelenti be, de mivel emiatt mint kölcsönvevő nem lehetnek sárosak, nem zavarja őket. És van egy fix, tervezhető költségük, ami akkor sem emelkedik, ha egyébként fizetést illene emelni – emiatt szintén a kölcsönbe adó feje főhet.

—-Engedély nélkül—-

A munkaerő-kölcsönző cégek ellenőrzését végző Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség jelentésében nem írtak le hasonló jelenséget. A májusi összegzés szerint csupán a munkaerő-kölcsönzés szabályainak ismeretével van gond: még mindig gyakori, hogy vállalkozási szerződések alapján kölcsönzik a munkavállalókat. Ezek a jogsértések elsősorban a feldolgozóiparban, a szolgáltatást végző munkáltatóknál lelhetőek fel.

Ezentúl az iskolaszövetkezetek továbbra is nagy számban – jelentős munkavállalói létszámot érintve – folytatnak engedély nélküli munkaerő-kölcsönzést, színlelt vállalkozási szerződésekkel leplezve, hogy mint kölcsönbeadók tevékenykednek.

Bukhat a kölcsönvevő cég is

A kezeiket mosó kölcsönvevőknek nem árt tudni, hogy amennyiben a kölcsönbeadó vállalkozás munkaszerződés nélkül foglalkoztatja a dolgozót, akkor Felügyelőség azt a megállapítást teszi, hogy a kölcsönvevő a foglalkoztató, és ő köteles a foglalkoztatással járó terheket viselni.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a vonatkozó törvény megfelelő lenne, ha a munkaerő-kölcsönzés minden esetben azt a célt szolgálná, hogy a hullámzó munkaerő-igényű cégeknek biztosítson munkavállalókat. Emlékeztet rá, az elmúlt években a szabályozás visszanyesett a visszaélés lehetőségeiből, így például ma már nem alapíthat a vállalkozás munkaerő-kölcsönző céget pusztán azért, hogy oda szervezze ki, majd kölcsönözze vissza egykori saját embereit (mint tették azt egykor állami cégek is).

Törekszik a minisztérium

A FigyelőNet kérdésére, vajon nem aggályos-e, hogy a cégek egy része nem átmeneti munkaerőhiány pótlására veszi igénybe a kölcsönzött munkavállalót, hanem állandó foglalkoztatásra, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól azt a választ kaptuk: törekszenek arra, hogy a hazai szabályozás ne ösztönözzön állandó foglalkoztatásra.

Utaltak a Pataky Péter által is említett munka törvénykönyvének módosítására, amely megtiltja a kölcsönzést, ha hat hónapon belül a kölcsönvevőnél volt alkalmazásban a dolgozó. A most kidolgozás alatt lévő EU-irányelv nemzeti jogba történő átültetése során is ügyelnek majd erre a kérdésre – ígérték.

Az EU szabályozná

Az elmúlt évtizedben az atipikus foglalkoztatási formák közül a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma növekedett a leggyorsabban. (keretes) Nem véletlen tehát hogy az Európai Unió foglalkozik a munkaerő-kölcsönzés jelenleg nem egységes, egyes tagállamokban hiányzó szabályozásával.

Azt is szeretnék, hogy a munkaerő-kölcsönzésben érintett munkavállalók helyzete – a legtöbb esetben a munkabért, illetve az egyéb munkafeltételek, például a munkaidőt illetően – ne legyen hátrányos, ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint az ugyanannál a munkáltatónál hasonló munkát végző más munkavállalók, tájékoztat az uniós egyeztetésen részt vevő Herczog László a foglalkoztatási tárca szakállamtitkára.

A magyar szabályozás már most is kompatíbilis, mindössze egy pontban van eltérés a kölcsönzött munkavállalókkal kapcsolatban az egyenlő bánásmód EU-s elvétől: a munka törvénykönyve a fizetésmegállapításnál 183 napig engedélyez az átlagtól eltérést, itt lesz majd szükség módosításra az Országos Érdekegyeztető Tanács bevonásával.

mekkora a munkaerő-kölcsönzési piac?

2007. december 31-én 796 munkaerő-kölcsönző céget tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, ami 2002-höz képest közel háromszoros növekedést jelent. Tavaly 12 százalékkal nőtt a kölcsönzőcégek száma. A legdinamikusabb növekedés Pest megyében volt (közel hétszeres) és a legtöbb (399) munkaerő-kölcsönző vállalkozás a közép-magyarországi régióban működik.

Az elmúlt öt évben a munkaerő-kölcsönző cégek által foglalkoztatottak száma (határozott és határozatlan időtartamú együtt) mintegy 3,3-szeresére növekedett. Tavaly több cég kevesebb dolgozót (99 910 főt), kevesebb ideig kölcsönzött, 54 százalékkal több foglalkoztatónak, mint egy évvel korábban. Becslések szerint 70-80 milliárd forintos a piac.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.