Üzleti tippek

Szuperszervezetté duzzad az APEH

Egyre nagyobb az adóhivatal szervezete, egyre több feladatot is lát el. A szuperszervezet hatalmát ugyanakkor nem ellensúlyozza civil kontroll, és bár évről évre növelik a feltárt adókülönbözetek összegét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint az elért eredmények nincsenek arányban a költségekkel.

Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) nagyszabású toborzási akciója gyakorlatilag befejeződött. Az 1717 új álláshelyből a fővárosban ugyan 150-200 betöltetlen, vidéken azonban már minden posztnak van gazdája. Az újonnan fölvettek száma azonban ennél jóval magasabb, mintegy 3000 körül van, mivel a szabályozók változása miatt az APEH-től is szép számmal vonultak tavaly nyugdíjba – válaszolta Szikora János, az APEH elnöke a FigyelőNet kérdésére a közelmúltban egy tájékoztatón.

Jut ember mindenhova

A megnövekedett létszámú szervezet részint új feladatokat kap, például a minimáladó bevallásainak ellenőrzését, részint pedig a meglevő feladatok jobb végrehajtását tűzték ki célul, nagyobb kapacitás jut tehát a felszámolások, végelszámolások ellenőrzésére. Több ember dolgozik majd a végrehajtóknál is, mint eddig, amit az APEH-hez került illeték-végrehajtásból származó többletfeladatok indokolnak.

Az adóhatóság létszáma a nagyarányú toborzás előtt is a tízezerhez közelített, most pedig már meghaladja azt. A teljes létszámnak egyébként csak a 30 százalékát teszik ki az ellenőrök. A hivatal elnöke nyilvánosan gyakran hangsúlyozza: az APEH feladata nem pusztán az ellenőrzés, hanem az egész magyar adórendszer működtetése.

Újabb és újabb feladatok

Már 2006-ban is az adóhivatal „kezein” ment keresztül az államháztartás adójellegű bevételeinek 82 százaléka. Az óriásira duzzasztott szuperszervezetre az állam azóta egyre inkább támaszkodik, tavaly például megkapták már az illetékhivatalok és a Szerencsejáték Felügyelet feladatait, fogadniuk kell a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetéseket, és továbbítaniuk kell azokat.

Az APEH egyik legújabb, s tán legtöbb adminisztrációt igénylő feladata (a minimáladó-bevallások, az új vállalkozások megelőző ellenőrzése mellett), hogy a társadalombiztosítás „potyautasaitól” utólag be kell hajtania az egészségügyi járulékokat. Magyarán be kell szedniük a közegészségügyi ellátatást jogosulatlanul igénybe vevő munkanélküliektől, illetve feketén dolgozóktól az elmaradt járulékokat, akár öt évre visszamenőleg. Ez a hatóságnak több százezer ügyet jelenthet.

Jelenleg folyik az adatcsere, illetve adategyeztetés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az APEH között, egyelőre még egy munkanélküli postaládájába sem került felszólító levél.

Megforduló trend

Az adóhivatal évről évre dinamikusan növelte a feltárt adókülönbözet összegét: 2004-ben 188, míg 2007-ben már 357 milliárd forintnyi különbözetet találtak. (Igaz, ezen összegek egy részét az adóhivatal soha sem lesz képes behajtani.) Mindeközben a vizsgálatok száma csökkent: a 2004-ben 320 ezer vizsgálat 2005-re 286 ezerre olvadt, 2006-ban 265 ezerre. A csökkenő tendencia az adóhivatal magyarázata szerint a hatékonyabb, kockázatalapú kiválasztásnak köszönhető.

Ez a trend (ami az ellenőrzések számát illeti) jelenleg mégis megfordulni látszik: az idei első negyedévben 19 százalékkal több, összesen mintegy 61 ezer ellenőrzés fejeződött be. Ebben annak is szerepe lehet, hogy idén új típusú ellenőrzések indultak. Ilyen például az idén újonnan alakult 10,5 ezer vállalkozás 1424 preventív ellenőrzése, amelyből 506 már be is fejeződött. A minimum adóalap vizsgálatából a nyilatkozatok kockázatelemzése alapján pedig 1121 új vizsgálat indult.

Hiányos kontroll

A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) korábban aggodalmát fejezte ki, hogy a fokozottabb ellenőrzések odáig vezethetnek, hogy az adóhatóságnál túlhatalom alakuljon ki a civil szférával szemben.

Ezért szerintük az adóhatóság ellensúlyaként be kellene iktatni egy, az APEH-től független, civil személyekből álló adózási tanácsadó, ellenőrző testületet, amely széles körűen eljárhat az adózók által az adóhatóságokkal szemben tett bejelentések, panaszok kivizsgálásában. E testület tagjait a miniszterelnök kérné fel és nevezné ki. Egyelőre nem utal semmilyen jel arra, hogy ebből a javaslatból lenne valami, hasonlóan egyébként a GVK többi javaslatához.

Túlzott ellenőrzés?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) korábban arra hívta föl a figyelmet, hogy a gazdaság fehéredését mutató statisztikák okai nem a szigorodó ellenőrzések, hanem a szabályozók változása.

Ilyen volt a kamara szerint a dupla járulék intézménye, illetve annak meghirdetése, hogy csak a bejelentett munkavállalók, a nappali tagozaton tanulók, a nyugdíjasok, s még néhány szűk csoport lesznek jogosultak az egészségügyi ellátásra, ezért kiszélesedett a járulékfizetők tábora. A kamara szerint ezért az ellenőrzési tevékenység túlzott kiterjesztésének kicsi a hozama. Az Egyesült Államokban például nem foglalkoznak olyan esetekkel, amikor nem várható a ráfordított költségek legalább ötszörösének realizálása.

A megnövekedett ellenőrzés költsége is jelentős. Az MKIK adatai szerint az APEH-nál 2007-ben az egy dolgozóra eső kiadás meghaladta a 6 millió forintot. A jelentős létszámemelkedés esetén azonban nem számolhatunk pusztán ezekkel a számokkal (a szorzatuk egyébként 10 milliárd forint fölött lenne), mivel az új személyzet elhelyezéséhez irodára is szükség van, illetve az átlagosnál jobban képzett és jobban megfizetett dolgozókat kell felvenni ellenőrnek a korrupció megelőzése miatt.

Az MKIK egy nemzetközi kimutatásra hivatkozik, amely szerint Magyarországon a versenyszférában a GDP 6,8 százalékának megfelelő összeget emésztenek fel az adminisztráció költségei, ami jóval meghaladja az EU országok 3,8 százalékát. A kamara szerint az ellenőrzött cégeknél megnövekszik az adminisztratív teher, olyan kimutatásokat is el kell készíteniük, amelyeket korábban senki nem kezelt és ellenőrzött komolyan.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik