A GVK tegnap hivatalossá vált álláspontja sok tekintetben hasonlít a már korábban napvilágot látott Kopint-Tárki Rt. féle tanulmány 2009-es adóreformra vonatkozó javaslataihoz. A legfontosabb különbség: a GVK módosítaná az áfakulcsokat, viszont nem vezetné be az ingatlanadót.
A probléma kulcsa az áfa kulcsa?
A GVK javaslata szerint élőmunkaterhek csökkentésének részbeni fedezeteként a jelenleg 20 százalékos áfa kulcsát 22-24 százalékra növelnék, ugyanakkor az alapvető élelmiszerek és az élőmunka-igényes szolgáltatások esetében 16-18 százalékra csökkentenék. A szálláshely-szolgáltatás áfáját – a beutazó idegenforgalom versenyképességének megtartása érdekében 10 százalékosra csökkentenék.
Az áfakulcsok csökkentésével érintett termékeknél csökkenne az ár, de legalábbis megállna az árnövekedés, illetve a magasabb kulcsú termékeknél – elsősorban a műszaki és ruházati termékeknél – a verseny miatt csak mérsékelt áremelkedés
következne be – vélik a kerekasztal résztvevői. Emelnék a dohány- és az alkoholtermékek jövedéki adóját is.
Nem lenne ingatlanadó, átalakulna az EVA
Nem vezetné be 2009-től a GVK az ingatlanadót. A kerekasztal indoklása szerint a magyar lakásállomány negyede hitellel terhelt. A lakások tulajdonosainak jelentős része nyugdíjas, és a jövedelmi viszonyaik miatt képtelenek lennének az adót fizetni. Ezért lakásukat értékesíteniük kellene, ami viszont az egyszerre megjelenő kínálat miatt csak alacsony áron volna lehetséges, ami
a lakáspiac összeomlásához is vezethetne.
Az egyszerűsített vállalkozói adót (EVA) illető javaslatok megegyeznek a Kopint-Tárki Rt. tanulmányában javasoltakkal (áfamentesség, tízszázalékos kulcs), a különbség csak annyi, bevételhatárként a kerekasztal 15 millió forintot javasol a korábbi tanulmányban szereplő 20 millió helyett (bár azt a korábbi tanulmány is hozzátette: 20 millió, vagy annál kevesebb, ha az unió úgy igényli).
Ismerős javaslatok
Ugyancsak a tanulmányban foglaltakhoz hasonlóan a GVK beépítené a különadót a társasági adóba, amely így 20 százalékossá válna. 50 millió forintig a kulcs 10 százalékos lenne, ha a kedvezmény összegét a vállalkozás meghatározott (növekedésével összefüggő, társadalmilag hasznos) célokra fordítja. Ez utóbbi javaslat egyébként már jövő évtől megvalósul.
Eltüntetnék a kedvezmények java részét mind a társasági, mind a személyi jövedelemadó rendszeréből.
Nem igazán határozott a kerekasztal az iparűzési adóval kapcsolatban, az egyik javasolt alternatíva szerint ugyanis maradhatna minden a régiben. Két további alternatívát vetnek föl a szakértők: az egyik szerint az önkormányzatok kivethetnének 10 százalékos helyi nyereségadót, míg a másik javaslatuk szerint a társasági adókulcs nem 20, hanem 22 százalékos lenne, ami 18 százalék központi és további 4 százalék helyi adóból állna.
Ellensúly az APEH-nek
A GVK tett jó néhány javaslatot a gazdaság fehérítésével, az ellenőrzések gyakorlatával kapcsolatban is. A kerekasztal szerint a fokozottabb ellenőrzések azonban nem vezethetnek oda, hogy az adóhatóságnál túlhatalom alakuljon ki a civil szférával szemben.
Ennek ellensúlyaként be kell iktatni az adóhatóságtól független civil személyekből álló adózási tanácsadó (ellenőrző) testületet, amely széleskörűen eljárhat az adózók által az adóhatóságokkal szemben tett bejelentések, panaszok kivizsgálásában. E testület tagjait a miniszterelnök kérné fel és nevezné ki.
Követelésbehajtó feketemunkások?
Ha az egészségügyi szolgáltatást igénybevevő után nem fizettek járulékot, akkor az ellátás nyújtása után annak árát meg kell fizetnie az igénybe vevő magánszemélynek. Mivel lesznek esetek, amikor a magánszemély az erőfölénnyel rendelkező munkáltatójával szemben nem tudja elérni a tb-hez való bejelentését, ilyen esetekre is ki kell terjeszteni az ingyenes jogsegély rendszerét.
Ennek keretében, garanciális szabályokkal korlátozva, lehetővé kell azt is tenni, hogy a be nem jelentett munkavállaló a részére számlázott egészségügyi szolgáltatás összegét a foglalkoztatójától követelhesse – s akár azonnali inkasszóval be is szedje azt – szól a kerekasztal másik javaslata.
Reform a vagyonosodási vizsgálatokban
A vagyonosodási vizsgálatnak mint önállóan elrendelhető ellenőrzési fajtának egyértelműen kell megfogalmazni a törvényi szabályait. A jelenleginél pontosabban szabályozni szükséges mind az adóhatóság, mind pedig az adózó jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel arra, hogy az érintettek olyan magánszemélyek, akiktől nem várható el az adózási eljárási szabályok ismerete.
Ide tartozó kérdés, hogy meg kellene szüntetni a családon belüli készpénzátruházás és -ajándékozás illetékterhét. E terhek gazdasági racionalitása kérdéses, és befizetésükre általában csak vagyonosodási vizsgálatok alapján, utólag került sor – olvasható a kerekasztal hivatalos állásfoglalásában.
A bírótársaikkal szemben milliós fizetésemelést kapnak a kúriai bírák
Bár a bírák azt kérték, hogy csökkenjen a bérkülönbség a Kúria és az alsóbb fokú bíróságok között, a kormányzat tovább fokozta azt.
