Üzleti tippek

Ne feledkezzen meg a memóriájáról!

admin
admin

2008. 02. 24. 12:00

Úgy érzi, túl sok mindent kell egyszerre fejben tartania, és néha kihagy az emlékezete? Szerencsére az emlékezet hatékony használata fejleszthető!

Az emlékezés egy három szakaszból álló, pszichés folyamat: első fázisa a bevésés, azaz az információ kódolása, átalakítása egy olyan kóddá, amelyet az emlékezet elfogad. A következő szakasz a kódolt információ megtartása, tárolása, végül – amikor szükség van rá – az előhívás következik, a tárolt információt visszanyerjük az emlékezetből.
A megjegyzést segíti az érzelmi érintettség is.

Sokkal részletesebben és élesebben emlékszünk azokra az eseményekre, amelyekről már a történés pillanatában tudtuk, hogy felejthetetlenek lesznek számunkra – legyen szó akár szomorú eseményekről, mint például egy szakítás, vagy boldogokról, mint az esküvő.
Az emlékezés egyes szakaszaiban trükköket, technikákat is alkalmazhatunk ahhoz, hogy az információ minél tovább a fejünkben maradjon. Különösképp a bevésés stádiumában.


Miért van rá szükség?

Hogy is volt?

A kutatók a felejtést is több típusba sorolják: spontán kiesésről van szó, ha nem rögzítettük eléggé az információt a memóriánkban. Hibás felidézés esetén nem a bevésett információt idézzük fel, csupán ahhoz hasonlót. Az interferenciafelejtés során pedig a bevésést több esemény egyidejű lezajlása zavarja meg. Felejthetünk azonban súlyosabb problémák, például a fejet ért ütés, betegségek vagy gyógyszerek, esetleg alkohol hatására is.

Mennyire kell a memóriánkra támaszkodnunk ma, amikor az adatok, számok, kódok megjegyzését megannyi technikai eszköz segíti a mobiltelefon beépített telefonkönyvétől az internetig?

„Habár a peremfeltételek mások, és valóban nem kell annyi adatot fejben tartanunk, mint régen, a koncentráltságra, az odafigyelésre, a dolgoknak a maguk helyén való kezelésére ma is ugyanakkora szükség van, mint korábban” – mondja Boros Imre klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus, a Neosys Kft. trénere.

„Tény, hogy a technika fejlődése abban az irányban hat, hogy ne kelljen az agyunkat máshol is eltárolható információk őrzésére használnunk, ugyanakkor tudnunk kell, mit hol keressünk” – fűzi tovább Pozvai Zsolt, a vezetői tréningekkel és teljesítménymenedzsment-tanácsadással foglalkozó Develor Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója.

Nem elsősorban a memória kapacitását kell megnövelnünk, hiszen ez jórészt adottság: kit jobb, kit rosszabb emlékezőtehetséggel áldott meg a természet. Az azonban kiválóan fejleszthető a megfelelő módszerekkel, ahogyan a nekünk jutott kapacitást kihasználjuk. Persze azt is érdemes megtanulni, hogyan élhetünk a leghatékonyabban a technikai eszközök nyújtotta segítséggel. Épp ezért része a memóriatechnikák oktatása és gyakorlása időnként a vezetői tréningnek.

Ha ugyanis egy vezetőnek jó a memóriája, az nem csak azt jelenti, hogy képes lesz számos mutatót, adatot vagy éppen a találkozók időpontját fejben tartani. Ha az emlékezőtehetség jól működik, javul az illető munkájának hatékonysága, döntéseinek pontossága, helyessége, sőt következetessége, vezetői kommunikációja is (például nem felejti el, mit ígért a beosztottjainak két hónappal ezelőtt). Ez pedig mind a cég hasznára válhat.

Rövid és hosszú

Az úgynevezett ultrarövid távú emlékezetben körülbelül egy másodpercig maradnak meg az információk, csak akkor lesz ez az idő hosszabb, ha az emlékezőt valamilyen feladat visszaidézésre kényszeríti.
A rövid távú emlékezet körülbelül 15 másodpercre nyúlik, rövid időre 5–9 egységet vagyunk képesek megjegyezni. Ha azonban rögzítjük benyomásunkat, a hosszú távú memória is kiveszi a részét az emlékezés folyamatából, és később képesek leszünk több részletet is felidézni. A rövid távú memóriából a legfrissebb információk kiszorítják a régebbieket, vagy azok ismétlés híján egyszerűen elhalványulnak.
A hosszú távú emlékezet időbeli határa nem tisztázott, tulajdonképpen a tanult emlékezetet jelenti. Az információkat a hosszú távú emlékezet kódolva tárolja, majd előhívja. Ám az előhívás nem minden esetben sikerül tökéletesen.
A tudattalan memóriában tárolt információt csak rendkívüli helyzetekben, például extrém stresszhelyzetben vagy mélylélektani analízis során tudjuk előhívni.

Alapvető technikák

Boros Imre szerint, bár léteznek az adatok bevésését és felidézését segítő technikák, nincs olyan „varázslat”, amely a feledékeny emberből egy csapásra memóriafenomént képez. Mint más képességek esetében, itt is a gyakorlás a lényeg: a tréningen a résztvevő megtanulhatja az adott technikát, de az már csakis rajta múlik, hogy ezt hosszú távon hogyan hasznosítja. Minél többször alkalmazzuk ezeket a technikákat, annál rutinosabbak leszünk, annál könnyebb, magától értetődőbb a használatuk.

Pozvai Zsolt szerint a tréningeken legtöbbször oktatott technikák egyik legismertebbike értelmében vizuális képet, láncolatot kell összeállítanunk a megjegyzendőkből. Ha például fel kell hívnunk valakit, majd meg kell írnunk egy feljegyzést, aztán el kell mennünk a gyerekért az óvodába, majd a feleségünknek is vennünk kell egy csokor virágot a névnapjára, akkor máris összerakhatunk egy kissé szürreális, mégis könnyen megjegyezhető képet: a telefon képére gondolatban rakjuk rá a jegyzetfüzetünket, majd tegyük mellé az óvodát, amelynek ablakán benézve lássuk meg a virágcsokrot.

Vizuális lények lévén így könnyebben jegyezzük meg az események sorát, mintha csak a szavakat sorakoztatnánk fel egymás után.
Közismert technika az is, ha egy épületet, például az otthonunkat képzeljük magunk elé, és a bejárattól kezdve minden helyiséghez hozzárendelünk egy-egy megjegyzendőt: például a lábtörlőre „letesszük” a másnapi értekezlet időpontját, az előszobában egy másik fontos adatot látunk magunk előtt, a konyhában egy újabbat, és így tovább. Így az épület helyiségeit magunk elé idézve a hozzájuk rendelt adatok is eszünkbe jutnak majd.

Hosszú listák, felsorolások „bemagolásakor” alkalmazhatjuk azt a diákok által jól ismert technikát, amikor a felsorolást képező szavak első betűjéből vagy első szótagjából egy új szót rakunk össze. Ez ugyan nagy eséllyel értelmetlen lesz, ám megragad az emlékezetünkben, felidézve azokat az elemeket is, amelyekből áll.

Fontos tapasztalat, hogy jobban megmarad az információ, ha rendszerezzük. Ezt, valamint az emberi agy vizualitását használja ki a „mind mapping”-nek, vagyis gondolati térképnek nevezett jegyzetelési és rendszerezési technika: ilyenkor egy üres papírlap közepéről kiindulva az óramutató járásával egyezően írjuk fel a kijegyzetelendő szöveg legfontosabb jellemzőit, majd ezeket a fő ágakat további ágakra lebontva, diagramszerűen jegyezzük fel a fontos adatokat. Ez a módszer a rendszerezett információk mellett ismét csak egy könnyen megjegyezhető, vizuális képet ad.


Stressz kontra emlékezet

Mennyiség és észlelés

Az explicit memória elsősorban mennyiségi jellegű, lényege a tárolt adatok felidézése és a felismerés. Ez az a memóriarész, amely amnézia esetén a leggyakrabban károsodik.
Az implicit memória elsősorban a „használathoz” kapcsolódik: észlelési, mozgási és kognitív feladatok kötődnek hozzá, amnézia esetén sem károsodik.

Emlékezőtehetségünket nemcsak ilyen hasznos módszerekkel javíthatjuk: életmódunk egésze hatással van arra, mennyire tudjuk használni kognitív képességeiket.

A stressz például köztudomásúlag rontja a szellemi képességeket: aki szorong, azt valósággal gúzsba kötik az érzelmei, nem képes hatékonyan dolgozni, rosszabbak a döntései. Boros Imre szerint a feszültség pedig gyakorta annak a következménye, hogy időzavarba kerülünk: nem vagyunk képesek rangsorolni, delegálni a feladatainkat, nemet mondani, s a vége az, hogy úgy érezzük, rengeteget dolgozunk, de a hatékonyságunk messze alatta marad a szokásosnak.

„Amennyivel csökkenteni tudjuk a mindennapi stresszt, annyival fognak javulni kognitív képességeink” – mondja a pszichológus.
Az egészséges életmód is sokat segíthet. A megfelelő, szénhidrátokban, esszenciális zsírsavakban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend és a mozgás egyfelől ellátja az agyat a szükséges tápanyagokkal, másfelől pedig oldja a feszültséget.

A pihenés is elengedhetetlen, hiszen nélküle egyre csökken az elvégzett munka hatékonysága, egyre rosszabb hatásfokkal használjuk ki egyébként meglévő adottságainkat.
Minden olyan elfoglaltság hasznos lehet, amely kiszakít néhány órára vagy napra a munkából. Hosszú távon nagyon jól tehermentesítik a gondolkodást a különféle stresszoldó, relaxációs és meditációs technikák is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.