Üzleti tippek

Amerikai kampánybiznisz

admin
admin

2008. 02. 05. 12:00

Minden idők legdrágább elnökválasztására kerül sor az idén az USA-ban. A demokrata jelöltek jóval nagyobb összeget gyűjtöttek kampányukhoz, mint a republikánusok.

A választási kampány költségei már négy évvel ezelőtt elérték az egymilliárd dollárt, s mértékadó becslések szerint ez az összeg az idén akár ennek több mint másfélszerese is lehet. A Der Spiegel szerint a kiadások a választások első szakaszában meghaladták a 800 millió dollárt.

Az elnökjelöltek kampányainak eddigi fejleményei azt bizonyítják, hogy a demokraták esélyesei (Hillary Clinton és Barack Obama) alakították ki a legeredményesebb kampányfinanszírozási stratégiát. Ők a hagyományos nagy összegű, ipari konszernektől, bankoktól, olajvállalatoktól, informatikai cégektől érkező támogatások mellett az internet segítségével a lakosság legszélesebb rétegeit is támogatásra bírták. Így nem véletlen, hogy a demokrata jelöltek jelentősen több pénzt, 241 millió dollárt tudtak összegyűjteni, míg a republikánusok „csak” 175 milliót. Elemzők szerint a jelöltek közül csupán azok indulhatnak eséllyel a végső megmérettetésen, akiknek legalább százmillió dollár van a kasszájában. Ezt a határt a januári becslések szerint 17 jelölt közül csak Clinton és Obama lépte át, míg a republikánusok oldaláról Giulianinak és Romney-nak van erre esélye. Utóbbi – milliárdos befektetési bankárként – az elmúlt hónapokban magánvagyonából is több tízmillióval finanszírozta kampányát. Összehasonlításképpen: 2004-ben George W. Bush 345 millió dollárt költött újraválasztására: ez voksonként 5,56 dollárt jelentett, míg John Kerry esetében 5,24 dollár volt egy szavazat „ára”.

Fukar gazdagok

A jelentős pénzráfordítások mellett a jelöltek kampányukban elsősorban a választók által ismert személyiségek, véleményformáló értelmiségiek médiatámogatását igyekeznek felhasználni. A sztárvilág, az üzleti élet vagy a média hírességei közül sokan segítik az egyes elnökjelöltek kampányát. A listákat böngészve bőven akad meglepetés. A Forbes rangsorán szereplő leggazdagabb amerikaiakról például kiderül az is, hogy magánemberként nem túl adakozók. A csúcslista élvonalában szereplők közül mindössze négyen támogatnak jelölteket. Bill Gates 2300 dollárt ad Obamának, Warren Buffett 4600 dollárral támogatja Obamát és ugyanekkora összeggel Clintont. Paul Allen 4600 dollárral segíti Clintont, míg Jim Walton 2300 dollárral pénzeli Huckabee kampányát. (Az amerikai törvények szerint egyébként 4600 dollár a maximális összeg, amellyel a választás két szakaszában egyénileg támogathatók a jelöltek.) Más ismert milliárdosok, többek közt Sheldon Adelson, Michael Dell, Alice Walton, Szergej Brin, Larry Page viszont távol tartja magát a küzdelemtől, s egy centet sem áldozott a kampányokra. Eddig ugyancsak passzív maradt Steve Jobs, az Apple vagy Jerry Yang, a Yahoo! főnöke. Figyelemre méltó a médiacápák listája is: Larry Flynt Dennis Kucinicht támogatja 2300 dollárral, Rupert Murdoch Hillary Clintont segíti hasonló összeggel, és Jerry Springer is Hillary Clinton mellett tette le voksát és 4600 dollárt.

Kampányoló celebek

Mára a szórakoztatóipar hírességei is felsorakoztak a fontosabb elnökjelölt-aspiránsok mögé. Politikai körökben ugyan a vélemények erősen megoszlanak arról, hogy szereplésük mennyiben képes befolyásolni a szavazókat, de egy-egy rock-, filmsztár vagy tévés személyiség azért most is hozhat szavazatokat a jelölteknek, különösen akkor, ha nemcsak pénzzel, hanem a szájpropagandával is támogatja kedvencét.
A demokrata politikusok mezőnyét országosan vezető Hillary Clinton mellett például Barbra Streisand, Steven Spielberg, Rob Reiner és Don Henley kampányol. Obamát többek közt Oprah Winfrey, Hale Berry, George Clooney és Jennifer Aniston segíti. A republikánusoknak is vannak nagyágyúi: Rudy Giuliani volt New York-i polgármester mellett Robert Duvall és Pat Robertson evangélikus hittérítő kampányol, Mike Huckabee volt arkansasi kormányzó sikeréért pedig Chuck Norris színész, Ted Nugent gitáros és Ric Flair pankrátor szállt ringbe. Érdekesség, hogy Paul Newman Doddot, Clintont és Obamát is támogatja 4600 dollárral, míg Steven Spielberg nemcsak Clintonnak, de Obamának és Edwardsnak is átutalt 2300 dollárt. Ezúttal viszont távol maradtak a kampánytól olyan, korábban politikailag elkötelezett sztárok, mint Bon Jovi vagy Bruce Springsteen, s egyelőre nem foglaltak állást a szcientológusként is számon tartott színészek: Tom Cruise, John Travolta és Lisa Marie Presley, valamint a „kabbalisták”, köztük Madonna vagy éppen Demi Moore. De olyan húzónevek is hiányoznak a támogatók közül, mint Julia Roberts, Robert de Niro, Matt Damon, Brad Pitt, Johnny Depp, Angeline Jolie vagy Ben Affleck.

Milliárdos reklámok

A jelöltek számára azonban nem csak a pénzek megszerzése fontos, a befolyt összegek célszerű és hatékony elköltése is döntő lehet a végső győzelem kivívásában. A pártok és a jelöltek 2004-ben 1,7, 2006-ban – a kongresszusi választások alkalmával – 2,3 milliárd dollárt költöttek el politikai hirdetésekre. 2008-ban az előrejelzések szerint ez az összeg elérheti a hárommilliárdot. A Campaign Media Analysis Group felmérése szerint az elnökjelöltek eddigi költekezése egyelőre mérsékelt volt, s szélsőséges eltéréseket mutatott. Amíg például a republikánus Romney 11 ezer reklámszpotot vásárolt a televízióban, 8,6 millió dollárért, riválisa, Giuliani erre egy centet sem költött. Demokrata oldalon ennél sokkal kiegyenlítettebb volt a verseny – Obama 2,3, Bill Richardson 2, Hillary Clinton pedig 1,3 milliót költött tévés hirdetésekre –, de a választási küzdelem éleződésével ezek az összegek jelentősen megemelkednek majd.

Netre vonulnak

Kampányköltségek

(millió dollárban)

1996 448,9
2000 649,5
2004 1010
2008 1600

Viszont nagy valószínűséggel már nem csak a tévétársaságok profitálnak a növekvő médiaköltésekből, az internet is a kampány haszonélvezője lehet. 2004-ben a politikai hirdetésekre fordított összeg 78, 2006-ban pedig 72 százalékát kapták az országos és helyi televíziós csatornák. A médiumok közül második helyen a rádiók szerepeltek, amelyek szerepe azonban szakértők szerint csökkenőben van. A harmadik helyre a kábel- és műholdas tévéket pozicionálták, míg a negyedikre az újságok kerültek, igen mérsékelt befolyással. Az internet 1,8 százalékos részesedéssel még 2006-ban is nagyon hátul kullogott a médiamixben. A netes költés azonban messze a legdinamikusabb a médiapiacon: évente 145 százalékkal emelkedtek a politikai hirdetésekre fordított összegek. Nem véletlen, hogy már 2007-ben is nyilvánvaló volt, hogy ennek a médiumnak egyre fontosabb szerepet szánnak az elnökjelöltek, s a pártok kimondottan a videómegosztó oldalakra gyártott reklámokkal célozták meg az internetezőket, és így a szokásos csatornák – rádió, televízió – szűrőit, szabályait kikerülve könnyedebben juttathatták el üzeneteiket a nagyközönséghez. Ennek eredményeképpen a kampány igazán a neten tudott eldurvulni, ahol olyan „lejárató reklámok” is helyet kaphattak, amilyenek a hagyományos hírközlésben nem. A nyugati médiában ennek megfelelően egy ideje előszeretettel beszélnek a „YouTube-választásról”, mert sokak szerint a tavaly július 23-án, majd november 28-án a demokrata, illetve a republikánus elnökjelöltek vitája a YouTube és a CNN közreműködésével új fejezetet nyitott az amerikai elnökválasztás történetében. Az internetes kommunikáció feltehetőleg a továbbiakban is kiemelt szerephez jut az elnökválasztásban, ezt jelzi, hogy a pártok jelentősen megnövelték webes marketing-költségvetésüket. A PQ Media adatai szerint a 2004-es választás során 29 millió dollárt költöttek e célra, 2008-ban ez 80 millióra nőhet, s egyre nagyobb felületeket foglalnak le a világhálón. A YouTube mellett többek között a MySpace-en, a Facebookon vagy a Flickren aktivizálódtak a pártok, illetve a jelöltek. (Különösen Barack Obama és Ron Paul. Ez utóbbi egyetlen nap – december 16. – alatt hatmillió dollár támogatást kapott az őt támogató internetezőktől.) A két jelölt a weboldalain nyilvános szerepléseit, beszédeit vagy egyéb tévéműsorokat, videókat, fotósorozatokat tesz közzé, s természetesen megpróbálja előnyös színben feltüntetni magát. Nem is eredménytelenül! Január közepén Omaha 217 ezer, Hillary Clinton pedig 159 500 „barátot” mondhatott magáénak a MySpace-en.

Szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy amint a kampány éleződik, feltehetőleg tovább durvul a küzdelem a neten, s az elnökjelöltek bármely múltbeli hibája, félrelépése, „tévedése” szintén azonnal bekerül a rendszerbe, s hatásosan felhasználható lesz ellene.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Hmejmími légitámaszpont, 2017. december 11.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) pilótákkal fényképezkedik a szíriai Hmejmímnél működő orosz légitámaszponton 2017. december 11-én. Putyin a bázison tett villámlátogatásán elrendelte az orosz csapatok Szíriából történő visszavonásának megkezdését. (MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.