Üzleti tippek

Nyelvi nehézségek

admin
admin

2007. 07. 10. 12:00

Miközben a The Budapest Sunt is megjelentető Lapcom nemzetközi magazinkiadói üzletág létrehozásával bővíti portfólióját, a Budapest Business Journal továbbra is tulajdonost keres.

Nehéz a sorsuk a Magyarországon megjelenő idegen nyelvű lapoknak. Alacsony példányszámok mellett kell profitot termelni, a kiadások viszont nem csökkenthetők a végtelenségig. Leginkább a Budapest Business Journal (BBJ) jövője kétséges, a Budapester Zeitung és a The Budapest Sun még tartja magát.

„Jó referenciáink vannak, kimondott igény hívta életre a nemzetközi magazinkiadó üzletágat” – mesélte lapunknak Varga László, a The Budapest Sunt is megjelentető Lapcom Kiadó kereskedelmi igazgatója, hogy miért született az új divízió. A tervek szerint a már meglévő angol nyelvű magazinok mellett kétnyelvű és magyar kiadványok szerkesztése, nyomdai kivitelezése, esetlegesen terjesztése tartozik majd az új divízióhoz. „A multinacionális vállalatok kedvelik a szórakoztató márkamagazinokat, hiszen ezeken keresztül célzottabb a kommunikáció. Emellett azok az ágazatok is kezdik felismerni a saját magazinban rejlő lehetőségeket, ahol a tájékoztatás és a kapcsolattartás kiemelten fontos” – magyarázta Nagy István Gábor, az új üzletág vezetője. A társaság nyomdai kapacitása és infrastruktúrája adott, a kiadói csoport több mint 300 fős csapatának pedig kellő tapasztalata van az induláshoz.

Márkás magazinok

A márkamagazin-kiadásban köztudottan jó pozíciót kiépítő Hamu és Gyémánt mellett kétséges, mennyire tud talpon maradni a Lapcom, de mivel az idegen nyelvű lapok megjelentetése jó piaci kapcsolatokat feltételez a multinacionális vállalatokkal, így van esélyük. „A kiadó piaci súlyának megfelelően szeretnénk megjelenni, tisztában vagyunk azzal, hogy több jelentős konkurensünk is van” – fogalmazott a szakember. Az idegen nyelvű magazinokkal a hazai mellett a szlovák, horvát és román térséget is szeretnék megcélozni, elsősorban partnereik ottani leányvállalatainak igényeire alapozva. Mivel a kiadónak már jelenleg is vannak külföldi érdekeltségei, reményeik szerint a jövőben sikeresen indulhatnak külföldi pályázatokon is. Itthon pedig az üzleti szféra mellett nyitni szeretnének az államigazgatás irányában magyar nyelvű kiadványokkal. Angol nyelvű vállalati kommunikációs magazinokat a kiadó már eddig is készített, többek között a BMW-nek, a szállodaláncok közül pedig a Corinthiának, emellett a nevükhöz fűződik a Brit Kereskedelmi Kamara lapja és a Colliers Journal is.

Kései eszmélés

Az idegen nyelvű lapok kis piaca miatt joggal vetődik fel, hogy a Lapcomnál esetleg az alacsony példányszámú The Budapest Sunt is az új részleg finanszírozná. Varga László állítja, hogy erre nincs szükség, a lap rentábilisan működik. A hirdetésekből elegendő bevétele származik az újságnak, s ez a tartalom rovására sem megy. A reklámok mennyisége nem haladja meg a 30-35 százalékot, míg a Budapester Zeitungnál negyven százalékot tesznek ki a hirdetések, hogy a lap nyereséges legyen. Az angol nyelvű újsághoz naponta frissülő online tartalom is tartozik, amelyre felkerül a csütörtökön megjelenő nyomtatott lap cikkeinek kivonata. Az eladott példányszámok lassú csökkenése a kereskedelmi igazgató szerint nincs összefüggésben a naprakész online tartalommal. A magyar nyelvű nyomtatott lapok eladása is csökkenő tendenciát mutat, az idegen nyelvűek esetében azonban a problémák jóval hatványozottabban jelentkeznek.

A Matesz adatai szerint az idei első negyedévben a The Budapest Sun több mint tizenegyezer nyomott példányából háromezret értékesítettek. A remittendát ingyenesen terjesztik. A szövetség által auditált másik idegen nyelvű lap, a Budapest Business Journal adatai sem rózsásabbak. Az első negyedévben mindössze 963 darabot adtak el megjelenésenként, igaz, ehhez még hozzájön az a kétezer-ötszáz példány, amit a The Budapest Sunhoz hasonlóan ők is ingyenesen terjesztenek. A lappiac másik két régi motorosa a német nyelvű Budapester Zeitung és az angol Budapest Times. A kiadványok eladásáról kevés információ akad, mivel sem a nyomtatott lapokat, sem a naponta frissülő online oldalakat nem auditálják. Anynyi azonban ismert, hogy a Zeitung csak nehézségek árán termel nyereséget, míg a Budapest Timesnak ez egyáltalán nem sikerül.

Netes remények

Talán e számokkal is indokolható, hogy jelentős kiaknázatlan lehetőségeket lát az online tartalomban a BBJ főszerkesztője, Juhász Péter. Elismerte, hogy lapjuk nem készült fel időben a megváltozott piaci helyzetre, az internet térhódítására. Ugyan van már naponta frissülő honlapjuk, az interaktív megoldások még kevéssé vannak jelen az oldalon. „A weblapon kínált szolgáltatások mértékét még van hová fejleszteni” – ismerte el a főszerkesztő, utalva arra, hogy egyre nagyobb olvasói igény mutatkozik a web 2.0-s megoldásokra. Ma még kérdéses, hogy az ötletek megvalósulhatnak-e a BBJ-nél, és ha igen, mikor, mivel az Új Világ Lapkiadó Kft.-t jelenleg értékesítené tulajdonosa, az olasz érdekeltségű, de luxemburgi székhelyű Medial European Communications Holding SA.

Magyar csavar

„Van koncepciónk, amely az értékesítés másnapjától elindulhatna” – fogalmazott Juhász Péter, de minden a vásárlón múlik. Érdeklődő akadt bőven, a prezentációs szakasz már le is zárult, de egyelőre nem tudni, miként alakul a folytatás.

Attól függetlenül, hogy a BBJ nem volt felkészülve a megváltozott piaci környezetre, az utóbbi két esztendőben többször is igyekeztek alkalmazkodni az új helyzethez. 2005-ben magyar verzió bevezetésével próbálkoztak, ám ez a kísérlet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 2006-ban hónapokig főszerkesztő nélkül maradt a lap, majd ugyanebben az évben jelentős változásokat hajtottak végre a költségstruktúrában. Ennek részeként az irodaterület bizonyos részeiről lemondtak, s újratárgyalták a telekommunikációs és a nyomdai szolgáltatásokat is.


Presztízslapok



Miközben a hazánkban nyomtatott idegen nyelvű lapok száma folyamatosan csökken, nem szárnyal a külföldön nyomott kiadványok hazai eladása sem. Nehéz megmondani, hogy összesen hányfajta napi-, hetilap és magazin kerül az újságárusok standjára, de számuk a nyári szezonban eléri az 1600-at – tudtuk meg Glóner Ildikótól, a Hungaropress import- és értékesítési vezetőjétől. Amíg a napilapok piacán szinte folyamatos a visszaesés, amelynek mértéke 1–5 százalék körül mozog, a magazinpiac prosperál. Ennek főként az az oka, hogy ezeket az újságokat a magyarok is szívesen vásárolják, az előfizetői tábor jelentős része is közülük kerül ki.

Ezzel ellentétben a fővárosban és a Balaton partján kapható bulvárkiadványok vagy az olyan politikai és gazdasági napilapok, mint a Financial Times vagy a Frankfurter Allgemeine Zeitung csak kis olvasótábort vonzanak. Ezeket elsősorban a termékportfólió bővítése miatt rendelik az újságárusok, gazdasági jelentőségük elhanyagolható – mesélte a vezető. A 90-es években még más volt a helyzet, de a német turisták megcsappant érdeklődését a lappiac is megérezte. A Balaton-parti eladások aránya csökkent, bár szerepük még így is fontos. Az idei nyári szezonban a német nyelvű újságok mellett megjelent egy-egy holland és dán lap is, sőt holland nyelven női társasági magazinhoz is hozzájuthatnak az itt nyaraló külföldiek. A belga turisták száma is folyamatosan nő, ettől függetlenül még nem árulnak belga napilapot a tó partján. Megnőtt viszont a kereslet az angol nyelvű újságok iránt, ez az értékesítési vezető szerint valószínűleg összefügg a sármelléki reptér megnyitásával, mivel ennek révén emelkedett a tó partjára érkező angol turisták száma. A kereslet hívta életre az idei nyár érdekes próbálkozását, a fővárosban és a Balaton partján szezonális jelleggel cseh nyelvű bulvár- és gazdasági napilap kapható.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.