Üzleti tippek

A kiszolgáltatottság a körbetartozás oka

A kormányzat több törvény módosításával próbálná visszaszorítani a körbetartozásokat, a vállalkozók érdekvédői szerint azonban az eredeti tervezet oly mértékben felpuhult, hogy nem alkalmas a javaslat a gondok enyhítésére. Független szakemberek szerint a körbetartozások valódi oka az alvállalkozók kiszolgáltatottsága és a rengeteg, tőkével alig rendelkező cég jelenléte a piacon.

Valahova tartozni kell…No, de ennyivel? – kérdezhetnék maguktól a körbetartozásba keveredett vállalkozók, ha még volna kedvük humorizálni. A lánctartozással azonban nem lehet viccelni: csődbe juttathatja azokat a jóhiszemű vállalkozókat is, akik mások hibája vagy becstelensége miatt nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek.


A körbetartozás vagy lánctartozás (Mikael C. Szabo hitelbiztosítási szakember szerint az utóbbi kifejezés a helyes, hiszen a lánc soha nem ér körbe, ellentétben az egykori tervgazdaság hasonló jelenségével, amelyet egykor „sorbanállásnak” neveztek) a magyar gazdaság olyan betegsége, amely leginkább a kis-, és középvállalkozásokat sújtja. A jelenség lényege, hogy a lánctartozásba keveredett cég azért nem képes fizetni alvállalkozójának, mert maga is csak alvállalkozó, aki nem kapta meg pénzét a fővállalkozójától (aki esetleg ugyancsak nem kapta meg a pénzét a maga fővállalkozójától).


Nagyobb vállalkozásnál legfeljebb átmeneti pénzügyi zavarokat okozhat, de a kisebb méretű cégeket akár csődbe is juttathatja egy-egy partner nemfizetése. A lánctartozások összege a szakemberek szerint százmilliós nagyságrendű, s terjed, mint a rák. Egyelőre úgy tűnik, hogy a körbetartozásnak nem ismert még a hatásos ellenszere – bár körültekintéssel a kockázat csökkenthető.


Három a magyar igazság


A kormányzat három törvényt is módosítani kíván: a csődtörvényt, a közbeszerzési törvényt, és a polgári törvénykönyvet. A csődtörvény legfontosabb változása: a hitelező már tizenöt nap után kérhet felszámolást, ha számláját az adós nem kifogásolta meg. Az adós a fizetési felszólítás kézhezvétele után – ha a fizetési határidőtől számított tizenöt nap eltelt, s a számlát nem kifogásolta meg – már csak a számla kifizetésével bújhat ki a felszámolási eljárás alól. Beleértve azt az esetet is, amikor a követelés jogosságát az adós vitatja. Ilyenkor a vitatott összeg polgári peres eljárásban követelhető vissza (jól tudjuk, ez évekig eltarthat, érdemes tehát figyelni majd az adminisztrációra).


Az általunk megkérdezett pénzügyi szakemberek üdvözölték a várható változást, mint Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője fogalmazott: nagyon ráfér a szigorítás a magyar pénzügyi rendszerre. Vámosi Nagy Szabolcs szerint az új szabályozás erősítheti a szerződéses fegyelmet, s némileg a fizetési morált is javíthatja. Lengyel Tibor, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke a tervezettnél akár szigorúbb pénzügyi szabályozást is el tudna képzelni, hiszen napi könyvelői gyakorlatában tapasztalja, hogy a cégek kintlévőségei egészen elképesztő méreteket öltöttek.


Ugyanakkor egyik pénzügyi szakember sem gondolta, hogy ez a módosítás önmagában elegendő lenne a fizetési morál jelentős javításához. Ezt a kormányzat sem képzeli, hiszen még két másik törvényt is tervez módosítani: a közbeszerzési változtatásával a megbízó és fővállalkozó kapcsolatát próbálnák az alvállalkozók számára átláthatóbbá tenni (például az alvállalkozók tudomást szerezhetnek arról, a megbízó mikor utalja át a fővállalkozónak a vállalkozói díjat). A polgári törvénykönyv módosítása lehetővé teszi, hogy az építési szerződés automatikusan jelzálogjogot alapozzon meg, a vállalkozónak pusztán annyi dolga van, hogy azt be kell jegyeztetnie az ingatlan-nyilvántartásba. Igaz, a szerződésben az alvállalkozó lemondhat erről a jogáról. Mint a törvényjavaslatot benyújtó államtitkár expozéjában elmondta, a kormányzat nem kívánja korlátozni a szerződési szabadságot.


Hogyan kerüljük el a lánctartozást?



• Tudjunk meg minél többet szerződő partnerünkről, s a piramis tetején helyet foglaló fővállalkozóról. Kérjünk céginformációt, vagy csak kérdezzünk utána a partnereinél.
• Részletes szerződést kössünk, amely pontosan tartalmazza, mit kell teljesíteni.
• Szerződéskötéskor aláírási címpéldányt és személyi igazolványt kérni nem felesleges óvatosság.
• Próbáljunk ütemezett fizetést kialkudni az elvégzett munkák arányában.
• Alkalmazzunk teljesítési igazolásokat, szabályozzuk a szerződésben, kik jogosultak azt aláírni.
• Teljesítés után minél hamarabb küldjük el a számlát.
• A számlát érintő esetleges kifogást azonnal válaszoljuk meg.
• A fizetési határidő lejártára azonnal figyelmeztessük az adóst.

Faktorálással – faktorcégnek eladjuk a követelést – nullára csökkentjük a kockázatunkat, ám ez költséget jelent, továbbá számolni kell azzal, hogy a nehezen behajtható követelést nem, vagy csak olcsón veszik meg.











—-Alkalmatlan a javaslat—-


„A javaslat ebben a formájában viszont már nem képes orvosolni a körbetartozások problémáját” – vélte Nagy János, az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) ügyvezetője. Nagy János szerint a beruházó, erőfölénye folytán könnyedén megteheti majd, hogy csak azokkal a vállalkozásokkal köt szerződést, amelyek hajlandók lemondani a jelzálogjogról. – „Ez visszalépést jelent az eredeti tervezethez képest. Kikerült a javaslatból továbbá a teljes fedezet követelménye. A beruházónak a korábbi elképzeléssel ellentétben nem kell rendelkeznie a pályázat kiírásakor a beruházás fedezetével” – tette hozzá az ügyvezető. (Kormányzati részről a parlamenti vitában a teljes fedezet kikerülését a javaslatból azzal indokolták, hogy az akadálya lenne az uniós támogatások lehívásának.)


Az ÉVOSZ ügyvezetője szerint ha a javaslat eredeti formájában kerül a Parlament elé, teljes megoldást az sem jelentett volna a körbetartozások problémájára. A valódi megoldáshoz szükséges lenne a bíróságok munkájának, a polgári peres eljárások felgyorsítására, s az irreálisan alacsony ajánlatok kiszűrésére a közbeszerzési eljárásban, független mérnökszakemberek segítségével – vélekedett az ÉVOSZ elnöke.


Kiszolgáltatottság


Tummerer Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke szerint a körbetartozások oka elsősorban az alvállalkozók kiszolgáltatottságában keresendő. Az elnök tapasztalatai szerint a lánctartozásba keveredett cégek nagy része – különös tekintettel az építőipari cégekre – eleve olyan kedvezőtlen feltételrendszerrel szerződik, hogy a követelései bírósági úton egyszerűen behajthatatlanok. A szerződés gyakran túl tág teret ad a fővállalkozónak, hogy minőségi kifogásokra hivatkozva ne fizesse ki az elvégzett munkát. A MAKISZ elnöke szerint a jelenség mögött a nagyvállalatok erőfölénye, s a kisvállalkozások kíméletlen versenye áll. Amelyik vállalkozó nem hajlandó aláírni a számára túlontúl előnytelen, semmilyen biztosítékot nem nyújtó szerződést, annak könnyen ajtót mutatnak, hiszen a fővállalkozó tucatnyi más kisvállalkozót találhat, aki nem „kukacoskodik”.


Tummerer Péter tapasztalatai szerint sok kisvállalkozó még akkor is hajlandó szerződni a fővállalkozóval, ha lelke mélyén tudja, hogy az pénzügyileg ingatag vagy rossz a fizetési morálja. Minthogy a nagy verseny miatt igen nehéz munkához jutni, a remélt nyereség feledteti a kockázatot. Ha az állam valóban rendezni kívánja a körbetartozások ügyét, a fővállalkozó–alvállalkozó szerződéses viszonyát kellene szabályoznia, csökkentve az alvállalkozók kiszolgáltatottságát – vélte a MAGISZ elnöke.


Szükségszerű


Mikael C. Szabo, COFACE Magyarország Hitelbiztosító ügyvezetője általánosabb szempontból közelíti meg a problémát: szerinte egy olyan piacon, ahol kevés a vevő, s sok az eladó, s a cégek alultőkésítettek, szükségszerűen alakul ki a körbetartozás jelensége. Az építőipar, ahol ez a legelterjedtebb, éppen ilyen piac.


C. Szabó emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az építőipari cégek száma többszöröse az osztrákokénak, árbevételük azonban csak a töredéke. Egyszerűen túl sok a cég, ráadásul a kisvállalkozók jelentékeny része még mindig hajlamos összetéveszteni a profitot az árbevétellel, ezért azután elképesztően alacsony vállalkozói díjszínvonal alakul ki.


Mikael C. Szabo szerint a jelenlegi helyzetet tovább ronthatja a cégalapításnál a kötelező alaptőke leszállítása, hiszen még több cég, még kisebb tőkével aligha segít visszafogni a lánctartozások terjedését.


Bármi legyen is a társadalmi megoldás, egy a fontos: ne keveredjünk semmiféle körbetartozásba – profilaxisként ajánljuk a cikk első oldalán lévő dobozban található tippeket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik