Üzleti tippek

Mélyrepülésben a csokinyulak

admin
admin

2007. 04. 17. 00:00

Kevesebb csokinyúl, viszont egyre több előre összeállított csomag fogy a húsvéti szezonban. A márkás pralinék és minőségi csokoládék lassan szorítják ki a piacról báránykákat.

Nem sok jóra számíthattak, akik az utolsó napokra hagyták a húsvéti csokoládék beszerzését. Ugyan a múlt év végén mind a kereskedők, mind a gyártók aggodalmuknak adtak hangot, az idei húsvét rácáfolt a félelmekre, a megszorítások ellenére jól fogytak az ünnepi termékek. A nagyobb hipermarketek (Tesco, Auchan, Cora) húsvét előtt egy héttel már 5-10 százalékos forgalomnövekedést könyvelhettek el a tavalyi szezonhoz képest, de a szupermarketek is húsvéti rohamról számoltak be.

Az ünnepet megelőző 48 órában pedig alig akadt hipermarket, ahol közepes vagy nagyobb méretű, klasszikus típusú csokinyúlhoz juthattunk volna. Néhány lila vagy zöld celofánba öltözött példány még itt-ott kellette magát, és volt kínálat a jóval drágább szegmenst képviselő svájci termékekből is, a hagyományos, középkategóriás csokinyulak, csibék és bárányok viszont már eltűntek a boltok polcairól. Csupán csokitojást és előre összeállított, mikuláscsomagra emlékeztető zacskókat vásárolhattak a szerencsésebbek.

Húsvéti pakkok

Húsvéti csomagot 8-10 évvel ezelőtt még nem igen lehetett beszerezni, ám az utóbbi néhány esztendőben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Megjelenésük az Édességgyártók Szövetsége szerint a fokozódó piaci versenynek köszönhető, de terjedésükben szerepet játszik praktikusságuk is. A legtöbb csomag kompakt: a csokoládé tojás vagy nyúl mellett az adott márka egyéb készítménye is megtalálható benne, és a zacskók játékot vagy praktikus ajándékot (bögre, kistáska) is rejtenek, s ez szintén csábító. A szakértők szerint mindkét oldal profitál a csomagokból: a brand megismerteti termékportfólióját, a vásárló gyorsabban túl van a „kötelező” édességbeszerzésen, a fogyasztó pedig hasznos ajándékhoz jut, miközben márkahűsége is növekszik.

A nagyobb márkák mellett olcsóbb, alacsony kategóriás, illetve saját márkás termékek kerülnek még zacskókba. Több olyan vállalat is van, amelynek megkérdőjelezhető eredetű „finomságai” szinte kizárólag az ünnepek környékén érhetők el, celofánkiszerelésben.

Az ACNielsen felmérése szerint a húsvéti csomagok piaca dinamikusan növekszik, arányuk 2006-ban már 12 százalékos volt. Eközben a legnagyobb szegmenst alkotó csokinyulakból és tojásból egyre kevesebbet veszünk. Az egyéb figurák aránya szintén nő, de piaci részesedésük még így is csupán öt százalék körüli.

Polarizálódó piac

Külcsín és belbecs



A csomagolás fontosságára hívta fel a figyelmet egy idei brit tanulmány. A felmérésben a tíz legnépszerűbb csokoládétojást és azok csomagolását vizsgálták. Ezek szerint a súly 26–45 százalékáért a csomagolás a felelős. A legsúlyosabb borítása a svájci Lindt csokitojásoknak volt (45 százalék), de rosszul teljesített a walesi herceg organikus kedvenckéje, a Duchy Originals is, 44 százalékos eredménnyel. A környezetet legkevésbé károsító, legvékonyabb csomagolású húsvéti tojást egy méltányos termékeket forgalmazó vállalat árulta. A britek tavaly 520 millió fontért mintegy 80 millió húsvéti tojást vásároltak.

Húsvéti razziák

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a karácsonyi szezon után ismét razziába kezdett az élelmiszer-forgalmazóknál: mintegy hatszáz üzletet ellenőriztek március eleje óta. Az édesipari termékeknél a szabálytalanságok főleg a jelölés, illetve a minőségmegőrzés hiányosságaira vonatkoztak. A felügyelet munkatársai 120 üzletben kötötték feltételhez mintegy 8 tonna édesipari termék forgalmazását, 12 kg édességre pedig értékesítést tiltó határozatot adtak ki. A próbavásárlások során minden tizedik felügyelőt megpróbálták megkárosítani, átlagosan 76 forinttal.

Húsvéti édességvásárlási szokásaink folyamatosan változnak. „Az ország gazdasági fejlődésének különböző stádiumai megfigyelhetők az élelmiszer-fogyasztásban is. Az első lépésben megnő az addigi fogyasztás, mivel jobb életkörülmények közé kerül a társadalom. Ez először mindig az élelmiszereket érinti, a struktúra ilyenkor még nem nagyon változik, csupán a mennyiség nő. Utána jobb minőséget kezdünk vásárolni, majd olyan kényeztető és luxustermékeket is beszerzünk, amelyeket korábban nem. Végül ezeken belül is a még jobb minőséget keressük” – magyarázta a Storck Hungária Kft. regionális ügyvezető igazgatója, Fábián János. Mindezt alátámasztják az Édességgyártók Szövetségének adatai is: 2000–2005 között évente másfél, két, két és fél százalékkal nőtt a csokoládéfogyasztás, tavaly már lelassult a folyamat, az idén pedig a szövetség némi visszaeséssel számol, a piaci szegmentáció pedig tovább folytatódik.

A 2005-ös év több szempontból is vízválasztó, ekkor jelentek meg nagyobb mennyiségben a saját márkás és az olcsóbb, rosszabb minőségű, bevonómasszából készült termékek. Ezek aránya a teljes csokoládépiacon mára eléri a 15 százalékot, térnyerésük a húsvéti, karácsonyi szezonban egyre nagyobb. Mindeközben folyamatosan gyarapodik az igényes fogyasztói kör, amely minőségi, felső kategóriás termékeket keres, exkluzív csomagolásban.

Ünnepi fogyás

A nagyobb ünnepek minden csokoládégyártónak és -forgalmazónak egyaránt kedveznek, a pralinékat és desszerttípusú termékeket értékesítőknek is a karácsony és a húsvét jelenti a csúcsidőszakot, a csokoládéajándékozási kedv ekkor hág a tetőfokára. A jól ismert Ferrero Rocher és Raffaello bonbonokat forgalmazó Ferrero Magyarország Kft. már többször is élt az érdekes dobozformák adta lehetőségekkel, de az idén a Storck is speciális, nyúl formájú csomagolást adott márkatermékeinek. „A szezonális külső mellett a vállalat arra törekszik, hogy terméke felismerhető legyen, amely így vonzó lehet az ismeretlen tartalmú csomagokkal szemben. Ezzel a termékek a volumenszempontokon túl a fogyasztók bizalmának növelésére, a lojalitás erősítésére is szolgálnak” – fogalmazott a Storcktól Fábián János. A felső kategóriás, minőségi édességeket gyártók hasonló praktikával éltek, így a fogyasztók már 5-10 méteres távolságból felismerhették a tojás, nyúl vagy egyéb, azonosíthatatlan formájú dobozban rejlő terméket.

A Storck szerint mára a húsvéti piac motorját a figurás termékek és az előre elkészített csomagok mellett a pralinék adják. A társaság éves eladásainak mintegy 25-30 százaléka esik az év első negyedére, ám a vezető azt kiemelte, hogy tapasztalataik szerint kisebb a húsvéti csúcs, miközben olyan új ünnepek kerülnek a köztudatba, mint a Valentin-nap vagy a Helloween, és erősödik a nagyobb hagyományú, de eddig kisebb szerepet játszó anyák napja, nőnap, ballagás szerepe is. Az Édességgyártó Szövetség becsült adatai szerint a figuraeladások mintegy harmada húsvétra jut, éves szinten pedig a húsvét és a karácsony adja az eladás 11 százalékát. A szövetség titkára kiemelte, az adatok óvatosan kezelendők, mivel statisztika ez ügyben nem készült.

Nassoló Európa

Arra vonatkozóan sincsenek egyértelmű adatok, hogy mennyire vagyunk édesszájúak. Éves szinten megközelítőleg 3–4 kg közé teszik a magyarok csokoládéfogyasztását, ezzel az uniós 4,3 kg-os átlag alatt vagyunk. Jócskán le vagyunk maradva Ausztriától (8 kg), Belgiumtól (8) a dobogón pedig olyan országokat találunk, mint Nagy-Britannia (10 kg), Svájc (10) vagy Németország (9).

Az éghajlatváltozás az étkezési szokásokon belül tetten érhető a csokoládéfogyasztásban is: a kontinens északi részén jóval több csokit majszolnak, mint a délibb területeken. Az olaszok és a spanyolok még a hazai fogyasztást is alulmúlják 2-3 kg-os éves adagjukkal. Az elnassolt termékek köre széles, a franciák az egyszerűbb, kevésbé ízesített csokoládékat kedvelik, alacsony cukortartalommal. Az olaszok nem riadnak vissza a bizarr társításoktól sem. A britek és a németek a szeletes és a táblás termékekre esküsznek.

Ugyan az országok zöme húsvét és karácsony tájékán fogyasztja a legtöbb csokoládét, Magyarországgal ellentétben jóval kevesebb a figurás termékek aránya. Hazánkban éppen visszaszorulóban vannak a csokinyuszik, miközben nyugatabbra szinte ez az egyetlen figura a tojás mellett, amelyet forgalmaznak, kisbárányt, kiscsirkét vagy kiskacsát csak elvétve találni a polcokon. Az egyre nagyobb egészségtudatosságnak köszönhetően megnőtt a kereslet a nagyobb kakaó- és alacsonyabb cukortartalmú étcsokoládék iránt. Ebből a szegmensből – hasonlóan a diabetikus csokoládékhoz – viszont ritkán készülnek szezonális termékek.
A hazai polcokon e cikk írója étcsokinyuszit és tojást is csak a prémium kategóriában talált, s ugyanebben a típusban éltek a gyártók az ünnepi csomagolás adta lehetőségekkel is. A szakma indoklása szerint még annyira szűk szegmensről van szó, hogy nem érné meg a nagyobb volumenű gyártás, ezért csak olyan márkák vállalják fel a feladatot, amelyek jelen vannak a nemzetközi piacon. Hasonlóan mostoha terület a bio- vagy a méltányos kereskedelem (Fair Trade) kötelékében forgalmazott csokoládéké, amelyekből szintén alig akad kifejezetten húsvétra szánt termék. Igaz, hazánkban egyetlen Fair Trade-üzlet van, a bioboltok vásárlóközönsége pedig nem feltétlenül csokoládét venne a tudatos táplálkozás jegyében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.