A prognózisparádét Máth András, a Ringier kutatási igazgatójának tanulmánya indította: a szakember azt jelezte előre, hogy az idei nem a nagy események éve, hanem azok előkészítésének időszaka lesz. „A legtöbb jelentős hazai médiavállalkozás ilyen vagy olyan okokból kifolyólag erőteljes gazdasági szorításban van, ezért ebben az évben kénytelen-kelletlen meg kell tennie azokat a változtatásokat, amelyek hatására 2008–2009-ben sikeres újdonságokat lesz képes indítani, jelenlegi termékeit átalakítani” – vélekedett elemzésében a szerző.
Vékony jég
Lecsúszó negyedek
Legalább tizedével szűkült 2003 óta a hazai politikai napilapok piaca – derül ki az elmúlt esztendők utolsó negyedéveit összehasonlító Matesz-adatsorból. A Népszabadságból hetedével, a Magyar Nemzetből tizedével kevesebb fogyott tavaly októbertől decemberig egy átlagos napon, mint három esztendővel korábban, így alakult ki a 144,5, illetve 70,5 ezres eladás. A Népszava 28 helyett 26 és fél ezres forgalmat könyvelhetett el, míg a Magyar Hírlapról utoljára 2003 végén állt rendelkezésre negyedik negyedéves adatsor; akkor 31,5 ezer kelt el az újságból. Mindezek alapján a teljes szeriőznapilap-példányszámmal vetekszik a Blikk a maga 239 ezres középértékével. Árnyaltabb a kép a gazdasági és politikai hetilapok piacán: a 168 Óra négyezres emelkedése 39 ezres, a Figyelő két éve tartó erősödés után újra átlépte a 15 ezres értékesített mennyiséget. Kilencedével kevesebb fogyott eközben a HVG-ből, amelyből most átlagosan 93,5 ezer példány kel el. Megtáltosodott viszont a Heti Válasz. Ez a lap három esztendő alatt 17-ről 24 ezerre növelte eladásait.
Világossá vált, hogy a két nagy kereskedelmi tévécsatorna között erősebb lesz a kooperáció hosszú távon, mint a verseny – hiszen már mindkettő számára kis híján indifferens az egymáshoz viszonyított nézettségi verseny – fogalmaz. Lényeges tényezőként említi azokat a változásokat, amelyeket a digitális műsorszórással, valamint a harmadik generációs mobiltechnológiával kapcsolatos átállás tesz szükségessé a rádiók, televíziók számára.
A nyomtatott sajtóban a piaci verseny miatt példányszám-növekedés „szinte sehol sem várható”, sokkal gyakoribb az új márkák piacbővítő hatása, míg az internet fejlődése rányomja bélyegét a napilapok hírszerkesztésére és azok online verzióinak fejlesztésére. A posta terjesztési monopóliumának megszűnése nyomán kialakuló hatást ugyanakkor inkább 2009-ben érzékeli majd a legtöbb érintett– véli Máth András.
Saját cégének „legnagyobb kihívása egyértelműen a 2002 decemberében megvásárolt Népszabadság többségi tulajdonának hasznosítása” – írja, megjegyezve, „a Népszabadság példányszáma követi a korábbi évek negatív trendjét, és ez immár a kereskedelmi bevételekben megmutatkozik.” A Blikk kapcsán azt fejti ki: ott adottak a célok, hiszen egyrészt az elmúlt két-három év példányszámstagnálását kell „valahogyan növekedésre fordítani”, másrészt pedig a Blikk Nőkkel elindított márkakiterjesztés folytatása „lenne logikus lépés”, hozzátéve, hogy magazindivíziójuk portfólióbővítése további fejlesztéseket feltételez.
A piac ugyanakkor arra vár, mikor nevezik ki a Ringier napilapüzletágának új vezetőjét. A tavalyi év utolsó napjaiban ugyanis a Népszabadság elnök-vezérigazgatói székébe távozott az eddigi vezető, Kovács Tibor, váltva a poszton Lengyel L. Lászlót, aki januártól a MediaLOG Fiege élére került.
Élen táncol
Alapvetően egyetért Máth András piaci prognózisával Ruszkai Nóra, a lapunkat is kiadó Sanoma Budapest Zrt. második embere, szerinte saját cége idei feladata piacvezető pozíciójának megerősítése. Úgy gondolja, példányszámaik a világszerte tapasztalható trendhez hasonlóan nem emelkednek, ám ettől még fokozhatók hirdetési és lapárbevételeik. Példaként említi, hogy ha az eladások nem is nőttek, tavaly kettővel, 24 százalékra növelték részesedésüket a magazinpiaci reklámtortából. „A lappiacon stagnálással, saját kiadónknál az eddigieknél enyhébb növekedéssel számolunk” – nyilatkozta a vezérigazgató-helyettes.
„A Sanoma mindig is nagy korszerűsítő volt; néhány lapunk most is megújulás előtt áll”– mondta a konkrétumokkal kapcsolatos kérdéseket elhárítva. Ruszkai Nóra annyit árult el csupán, hogy internetes terveik között akvizíció és saját indítás egyaránt szerepel. Az előbbi esetben „tömegportálról” van szó, az utóbbiban egyaránt vannak nagy nyilvánosságot vonzó és szakoldalakkal kapcsolatos elképzelések. Az adott lapon múlik, mennyire teszik erőssé internetes jelenlétét.
Továbbra sem tervezik azonban, hogy megvetik lábukat a hazai napilappiacon. „A klasszikus napilapokban nem hiszünk, a magyarországi tabloidpiac pedig hihetetlenül zsúfolt” – magyarázta, hozzátéve, fejlesztik a többségi tulajdonukban lévő, másfél éve indított Story Tv-t, amely reményeik szerint az idén már nyereséggel zárhatja az évet. De a jelek szerint a társaság barátkozik azzal a gondolattal, hogy e téren is bővítse birodalmát: „Más csatornák is érdekelnek bennünket” – mondja Ruszkai Nóra, aki a jövő év végére egy széles sztárgossip portfólió kiépítését említi céljaik között.
Ez ráadásul egybevág a Sanoma azon elgondolásával, hogy ha már egyszer előállítottak egy tartalmat, akkor azt minél több módon használják fel, így a közeljövőben egy „belső hírgyárat” is terveznek. De a társaság terveinek vázlatos ismeretében akár azon sem kellene meglepődnünk, ha a rádiós, az outdoor vagy az indoor piac egyik nagyjaként tisztelhetjük pár év múlva a Sanomát.
Távolba tekint
Kázmér Judit stratégiai ügyvezető igazgató közlése szerint a lappiacon túlra is tekint a Pannon Lapok Társasága (PLT). Mint mondta, a megyei napilapok és a városi – információkat is közlő – hirdetési újságok mellett 2005 végén, a Vas megyében megjelenő Szuperinfó megvásárlásával megjelentek a legolcsóbb reklámlapszegmensben is. „Nem állunk meg egy megyében” – jegyezte meg, annyit árulva el, elsősorban Fejér, Vas, Veszprém és Zala megyei – vagyis napilap-portfóliójuk terjesztési területére eső – hirdetési újságok iránt érdeklődnek.
Az anyacég, a német WAZ csoport 75 százalékos tulajdonában lévő HVG online változatának csapatával együttműködve már megyei lapjai internetes megjelenéséhez is hozzányúlt a PLT. A társaság a stratégiai ügyvezető igazgató közlése szerint hamarosan dönt arról, hogy milyen világhálós oldalakat indít vagy vásárol. Elsősorban országos megjelenést biztosító, de hangsúlyosan nyugat-magyarországi célterületüknek szóló oldalak iránt érdeklődnek. Kázmér Judit azt sem tartaná elképzelhetetlennek, hogy belépjenek a rádiós vagy a tévés piacra: ebben is látnak fantáziát, ráadásul egy ilyen befektetés hozzájárulhat ahhoz, hogy erősítsék piaci pozíciókat azokra az időkre, amikor elmúlik a mostani megszorítások hatása.
Az Axel Springernél lapunk megkeresésére nem kívántak nyilatkozni a témában.
