Üzleti tippek

Kiverte a biztosítékot a Szabadság, szerelem

admin
admin

2006. 11. 15. 00:00

Minden idők legjobb eredményét produkálta a mozikban való debütálásakor a Szabadság, szerelem. A hazai filmszínházak látogatottsága viszont évek óta csökken.

A 42 kópiával futó Szabadság, szerelem vetítésének első napján, október 23-án, közel 30 ezer nézőt csábított a mozikba. Ilyenre eddig még soha nem volt példa. A film azóta, naponta átlagosan 17 ezer nézőt visz a vetítőtermekbe, november 5-ig pedig csaknem 240 ezren látták. Bevétele már akkor 214 millió forintra rúgott. A kiemelkedő siker várhatóan jó hatással lesz a teljes hazai moziforgalom idei alakulására is, amelyet tovább javíthat a december elején debütáló James Bond legújabb epizódja.

Leállt a visszaesés

A mozik látogatószáma és bevétele évek óta drasztikusan csökken. Idén azonban úgy tűnik, megállhat a visszaesés. 2006 harmadik negyedévének végéig, ha csak egy hajszálnyit is, de kedvezőbben alakultak a tendenciák, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A Filmforgalmazók Egyesületének (FE) adatai szerint ugyanis az elmúlt év hasonló időszakához képest 1 százalékos látogatószám és 4,5 százalékos bevételnövekedést könyveltek el. Amíg 2005. harmadik negyedévének végéig 8 millió 880 ezer látogatót és 7 milliárd 100 milliós bevételt regisztráltak, addig idén ugyanebben az időszakban kilencmillióan mentek moziba, ezzel pedig 7 milliárd 400 millió forintos bevételt generáltak.
Többéves tendenciát tekintve azonban még mindig kiábrándító a helyzet: 2004 hasonló időszakához viszonyítva továbbra is 14 százalékos látogatói, és 11 százalékos bevételi lemaradás tapasztalható.

Feldmájer Sándor, a FE elnöke szerint a visszaesést többek között az ázsiai szintű feketepiac, a technikai berendezések egyre csökkenő ára és egyetemisták általi kalózletöltések számának növekedése okozza. Utóbbi ráadásul a mozi egyik legfontosabb látogatói szegmensét veszélyezteti.

Az IIPA (International Intellectual Property Alliance) 2005. évi kiadványa szerint a filmipar a magyarországi filmkalózkodás miatt 102 millió dollár veszteséget könyvelt el. Ez pedig csak az amerikai filmeket jelenti” – mondja Ádám Bernadett, az InterCom sajtófőnöke. Az InterCom az ASVÁ-val és a rendőrség illetékes osztályával, illetve a többi forgalmazóval együttműködve igyekszik gátat szabni a kalózkodás további terjedésének.

A legsúlyosabb gond mégis az, hogy nincs elegendő átütő erejű alkotás, amely tömegében vonzaná az embereket. „Ráadásul a magyar közönséget lehetetlen marketing- vagy promóciós eszközökkel félrevezetni. Ha csütörtökön kiderül, hogy egy film nem jó, a szájhagyomány miatt a következő hétvégén már alig lesznek rá kíváncsiak. Ez a tendencia nálunk erősebb, mint bárhol a világon” – véli Feldmájer Sándor.

Kasszasikerek

Magyarországon az a film lehet üzletileg is sikeres, amelyet legalább százezren néznek meg a filmvásznak előtt. A hazai gyártású produkciók közül a tavaly decemberi indulású „Csak szex és más semmi 410 ezer, az Üvegtigris II. 305 ezer, a Rokonok 186 ezer, a Tibor vagyok, de hódítani akarok pedig 157 ezer nézőt vitt a mozikba. A külföldi alkotások közül – múlt heti lapzártánkkor – a Jégkorszak több mint 2,6 millió látogatóval büszkélkedhetett, a Da Vinci-kódra 537 ezren voltak kíváncsiak, a Karib tenger kalózait 520 ezre látták már, a Túl a sövényen című gyerekfilm 320 ezer, a Garfield 2. pedig 225 ezer nézőt produkált.

Az adatok – a tavalyi évhez hasonlóan – alátámasztják, hogy a nagyon várt sikerfilmeknek továbbra is stabil nézőbázisa van, és a sztárszereposztással bíró, látványos produkciók is jelentős tömegeket vonzanak.

Ádám Bernadett az elmúlt évek trendjei alapján úgy látja, érdemes a november–decemberi időszakra időzíteni egy-egy sikerfilm megjelentetését. Így történt a tavalyi év utolsó hónapjában induló Harry Potter és a tűz serlegével is, amelyet eddig 550 ezren láttak. Idei nagy durranás lehet a Scorsese által jegyzett A tégla című szuperprodukció, amelyet már vetítenek, és várhatóan az lesz a 21. James Bond film is, amely Casino Royale címmel december 7-én mutatnak be itthon.

A nagyok maradnak

A csökkenő látogatószám és a zsugorodó bevételek miatt a moziüzemeltetési fronton erős a – nyugat-európaihoz hasonló – koncentrálódás zajlik az utóbbi években. Amíg 1990-ben országszerte még közel 36 milliós látogatószámot produkáltak a hazai mozik, addig tavaly alig több mint 12 milliós volt ez a szám. A bevételek ugyan 2002-ig folyamatosan emelkedtek, a 2005-ben elért 9,69 milliárd forintos összbevétel azonban az utóbbi öt év leggyengébb eredménye volt. Érdekesség, hogy amíg 1990-ben még átlagosan 42 forintba került egy mozijegy, addig tavaly már 800 forintot kellett kifizetni egy belépőért.

Nem véletlen, hogy az InterCom idén júliusban eladta a Hollywood Multiplex moziláncát a Palace Cinemasnak (PC), amely tavaly már megszerezte a Budapest Film Rt.-től a stratégiai jelentőséggel bíró Mammut I. és II. multiplexeket. A PC így már abszolút piacvezetővé vált, 12 moziban 99 termet üzemeltet: többek között a Westend, a MOM Park, a Campona, a Duna Plaza és a Lurdy Ház filmszínház központ is a portfóliójába tartozik. A vidéki filmszínházak nézőinek közel 30 százaléka, míg a budapesti mozik látogatóinak csaknem 75 százaléka jár Palace Cinemas mozikba A Westend heti átlagos nézőszáma 20–25 ezer, a Mammuté 15 ezer, míg a Lurdy Házé 10 ezer. Az InterCom helyére a Cinema City International lépett, amely főleg az ország nagy és közepes városaiban erős.

Számít a jegyár?

Egy multiplex mozijegy átlagosan 1000–1200 forintba kerül, az árakat négy év után idén emelték az üzemeltetők. „A magyarországi belépők árai a nyugat-európaihoz képest alacsonyak – véli Lovász Andrea, a Palace Cinemas magyarországi hálózatának vezetője. A szakember szerint, ha a filmkínálat jó, a rendszeres mozilátogató törzsközönségen kívül a tömegek is elmennek megnézni a produkciót. Ha viszont másodvonalbelinek ítélik az alkotást, nagyobb az esélye, hogy inkább később kikölcsönzik azokat a videotékákból vagy megveszik akár már 1000 forint alatti áron a hipermarketekben.

Petróczy Sándor, Mozisok Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor úgy látja, egy átlag család ilyen helyárak mellett nem engedheti meg magának a mozizást. Mint mondja, sokan csak a kedvezményes jegyárakat jelentő napokon tehetik meg, hogy filmszínházba menjenek. A szakemberek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy minél több jó és sikeres produkció kerül a mozikba, hosszú távon annál kedvezőbben alakulhatnak a jelenlegi piaci tendenciák.


Művészfilmekkel javítanának


Egyre több művészfilmet játszanak a multiplexek. Ennek viszont az lett a következménye, hogy csökkent az art mozik közönsége. A fővárosban működő 30 művészfilmet játszó teremből a Budapest Film öt filmszínházban 13-at üzemeltet. Látogatóik száma tavaly az első kilenc hónapban 370 ezer volt, idén az előző év hasonló időszakához képest viszont hatszázalékos visszaesést kellett elkönyvelniük. A kategóriájában piacvezető Művész mozi 2005-ben szeptemberig 156 ezer, idén ugyanebben az időszakban csak 140 ezer embert vonzott.

Menyhárt Gábor, a Budapest Film üzemeltetési üzletágvezetője úgy véli: a gyengülő filmkínálat, a DVD vásárlás és a kalózletöltések mellett a visszaesés oka az, hogy a multiplexek két-három éve a nagyobb látogatottságra számító művészfilmeket is műsorukra tűzik. A szakember szerint más forgalmazók és az üzemeltetők is felismerték: ezeket az alkotásokat a magasabb helyárak és kölcsöndíjak ellenére is megéri bemutatni. Még akkor is, ha egy art mozijegy tavaly átlagosan 645 forintba, idén pedig 632 forintba került. Jelenleg egyébként az összes látogató mintegy 10 százaléka jár művészmoziba a Filmforgalmazók Egyesületének adatai szerint.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.