Habár a hazai internetezőknek csupán hat százaléka vásárol a világhálón, az e-kereskedelem egyre nagyobb lehetőséget jelent a termékeiket interneten is árulni kívánó kis- és középvállalkozásoknak.
Az egyelőre alacsony vásárlási adatok ugyanis egy rohamosan fejlődő piacot ígérnek. A Gazdaságkutató Rt. adatai szerint a Magyarországon működő csaknem ezer webáruház évi 40 százalékos növekedés mellett 2005-ben várhatóan 18 milliárdos forgalmat bonyolít majd le.
Az e-kereskedelmi szektorban nagy áttörés várható, néhány éven belül az interneten vásárlók aránya eléri az uniós átlagot – mondta az Üzlet&Sikernek Lemák Gábor, a GKI kutatásvezetője. Szerinte azonban számos gyermekbetegséggel kell még megküzdenie a hazai internetes értékesítésnek.
Webajánló:
Bevásárlóközpontok:
www.addel.hu
www.xlplaza.hu
www.webaruhaz.hu
www.pontplaza.hu
vasarlas.origo.hu
www.fotexnet.hu
Online aukciós site-ok:
www.teszvesz.hu
www.vatera.hu
www.ebay.com
Hamis félelmek, vonzó árak
A virtuális vásárlást leginkább hátráltató tényező az az elavult jogszabály, mely szerint egy online-kereskedés megnyitásához szükséges, hogy a kereskedőnek valódi boltja is legyen.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tárgyal az elavult paragrafus módosításáról, az átfutás azonban meglehetősen lassú: a FigyelőNet egy régebbi cikke szerint már 2004 májusában is a jogszabály változtatásáról folyó tárgyalásokról számoltak be a tárcánál.
A webáruházak fejlődésének és elterjedésének másik gátja az egyelőre fejletlen hazai internetkultúra. Lemák Gábor elmondta, hogy felméréseik szerint még nagy a bizalmatlanság az internetes kereskedésekkel szemben, sok vásárló nem hiszi el, hogy meg is kapja azt, amit megrendel. A félelmek azonban alaptalanok. A felmérés alapján az online-áruházak 2004-es tranzakciói közül csupán 0,9 százalék bizonyult hamis megrendelésnek. Száz látogatóból 90 egyelőre csupán információgyűjtésre használja fel az e-boltokat, a pozitív tapasztalatokkal azonban várhatóan rohamosan nő majd a vásárlási kedv.
Az e-kereskedelem nagy előnye kedvezményes áraiban rejlik, sok cég jóval olcsóbban árulja termékeit az interneten. A GKI adatai szerint a felhasználóknak azért is megéri a világhálón vásárolni, mert az áruházak 35 százaléka a termékek többségét, további 35 százaléka pedig egy részét olcsóbban kínálja, mint a hagyományos kiskereskedelmi egységek. Összességében az e-boltok 86 százaléka 1–10 százalék közötti kedvezményt ígér vásárlóinak. Noha a hazai internetezők zöme egyelőre nem az árérzékeny jövedelemkategóriájú társadalmi rétegből kerül ki, az elérhető árkedvezmények mégis rendkívül vonzónak bizonyultak számukra – vélekedik Lemák Gábor.
Amíg egy online kereskedelmi egység befut, az meglehetősen hosszúra nyúlhat – a jelenlegi 1000 webáruházból körülbelül 50 bonyolítja le a forgalom 70–80 százalékát. A kutatásvezető közlése szerint a nyereséges boltok nagy része már 6–7 éve a piacon van. Sokan indítanak internetes kereskedelmi felületet, mert viszonylag kis tőkével, egyszerűen létrehozható. Csakhogy a látogatottsághoz elengedhetetlen marketing- és pr-költségekre jelentős forrást kell szánni.
E-plazák
A kis- és középvállalkozásoknak az önálló internetes értékesítési felület kiépítése helyett megoldást jelenthet csatlakozni a nagyobb internetes bevásárlóközpontokhoz. Ezek a webes felületek a hagyományos plazákhoz hasonlóan webáruházak, -boltok tucatjait tömörítik. Esetükben az üzemeltető szavatolja az internetes felület fenntartását, látogatottságát, promócióját és jogszabály szerinti működését.
A GKI szerint ez a modell kedvező lehetőséget jelent a tőke és tapasztalat híján piacra lépő áruházaknak, amelyek számára a legnehezebb a fogyasztói bizalom megszerzése.
Egy önálló site beindítása és üzemeltetése sokkal költségesebb és kevésbé hatékony, mint egy bejáratott felülethez való csatlakozás – osztotta meg tapasztalatait az Üzlet&Sikerrel Porkoláb Péter, a FotexNet Kft. ügyvezető igazgatója. Elmondta: az egyelőre főként közép- és nagyvállalatokat tömörítő webáruház a tervek szerint a közeljövőben nyit a nagy üzleti potenciált jelentő kisvállalkozások felé.
A webáruházak nagy része rögzített díjazás fejében kínál felületet a vállalkozásoknak. A jutalékos rendszer ugyanis a termékek eltérő árrése miatt nehezen meghatározható.
Virtuális aukciók
A kisvállalkozások legkisebb befektetést igénylő lehetősége az online-aukciótereken való árusítás és az ezzel járó promóció.
Ezeken a weblapokon a megjelenésért nem kell fizetni, miközben a licitálás hevében sokszor a bolti árnál 20–30 százalékkal drágábban kelnek el a felkínált termékek – mondja a teszvesz.hu aukciós portál webszerkesztője, Szilágyi Borbála.
Úgy látja, egyelőre leginkább az elektronikai cikkeket forgalmazó vállalkozások alkalmazzák az online-kereskedelemnek ezt a típusát, de egyre nagyobb az érdeklődés a kis- és középvállalkozások minden szektorából.
