Üzleti tippek

Ne nézd az árát?

admin

2005. 06. 02. 00:00

A hazai vállalatoknál még mindig alárendelt szerepet játszik a logisztika – mind szervezeti, mind módszertani tekintetben. Ugyanakkor az utóbbi években már az európai tendenciák hatása is tapintható.

A fejlett piacgazdaságok vállalatainál már bő évtizede előtérbe került a logisztika. Ehhez képest nálunk jobbára csak az utóbbi néhány évben tapasztalható elmozdulás. A lassú szemléletváltás nem minden előzmény nélkül való, hiszen az elméleti háttér évtizedek óta létezik. Olyannyira, hogy logisztikai társaságból régóta kettő is van az országban, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, illetve a Magyar Logisztikai Egyesület. És arról sem feledkezhetünk meg, hogy a bő két évtizede alapított Európai Logisztikai Szövetség születésénél is ott bábáskodtak a magyarok.

Igazi lendületet mégsem ez adott a honi logisztikai gondolkodásnak, sokkal inkább az ország EU-csatlakozása. Ennek során ugyanis ismét előtérbe kerültek azok a sokat emlegetett földrajzi adottságok, melyek hazánkat akár a térségi elosztó központ szerepére is peredesztinálják. Gelei Andrea, a Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének vezetője úgy fogalmaz: az már biztos, hogy tranzitország leszünk, az a kérdés, hogy sikerül-e „megakasztani” az országon átáramló forgalmat, s valami értéket hozzáadni az árufolyamhoz, a raktározás, a csomagolás, az elosztás, vagy épp az informatika révén.

A lehetőség nyitva áll, hiszen az európai közlekedési folyosók közül a IV-es, az V-ös, a VII-es és a X-es keresztezi egymást az ország területén. De a lehetőség még nem megvalósulás. A rendszerváltás nyomán egyszer már arra is mutatkozott „esély”, Magyarország pénzügyi központtá váljék, de jó magyar szokás szerint néhány évi „szívós ügyetlenkedéssel” sikerült ledolgozni a nyolcvanas évek végének kedvező hazai adottságaiban gyökerező előnyt.

Nemzeti Fejlesztés Terv

A logisztika területén még tart a verseny. Azt lehet mondani, hogy a 2007-től 2013-is terjedő időszakban megszerezhető uniós forrásokra építő Nemzeti Fejlesztés Terv, melynek egyik kiemelt eleme a „Magyarország – logisztikai központ” projekt, még éppen időben fogalmazta meg a célokat. Az említett célkitűzés nem puszta frázis, hiszen az elmúlt évtizedben az ágazatba áramlott 60 milliárd forint közel másfélszeresének beáramlása várható néhány éves időtávon belül.
A pénz azonban önmagában aligha elegendő a célok eléréséhez, amiként a kormányzati szándék sem pótolhatja a vállalati aktivitást. Ahhoz ugyanis, hogy az áruforgalom „megakasztása” sikeres legyen, a hazai cégeknek is fel kell készülniük a versenyre.

Érdekes eredményeket mutatnak a hazai vállalatok logisztikai beállítódásáról a Versenyképességi Kutató Központ versenyképességi felmérései. Annyi bizonyos, hogy „valami van”, de a klasszikus mondat másik fele is igaz, hogy még mindig „nem az igazi”. A hazai vállalatok szemléletmódja kétségtelenül javult az elmúlt években, megfigyelhető továbbá némi módszertani elmozdulás is, ám a logisztika még mindig nem eléggé kiemelt terület. Ezt mutatja az is, hogy még egyáltalán nem általánosak az önálló szervezeti megoldások. Sokkal jellemzőbb, hogy a logisztika csupán alárendelt terület, miközben Európában már jellemzőbb a szervezetem belüli integráló funkciója.

Versenyképességi felmérés

Minőségi elemek a vállalati gondolkodásban


A hazai vállalatok logisztikai alrendszereinek vizsgálata azt mutatja, hogy a beszerzés területén a költségcsökkentés, a minőség javítása és a beszállítókkal kialakítandó hosszú távú kapcsolatok kapnak elsősorban prioritást a cégvezetők gondolkodásában. Az elosztási alrendszer esetében a szállítási és készletezési költségek csökkentése mellett főként az úgynevezett értéknövelt szolgáltatások és a vevői kapcsolatok kerültek előtérbe a vállalati prioritások között.

Jól mutatja a honi logisztikai szemléletet a versenyképességi felmérések eredménye, e szerint logisztikai tevékenység értékelésének szempontjai közül még mindig a költségeket helyezi az első helyre a kérdőívre választ adók 86 százaléka, s ehhez képest csupán 79 százalék tartotta elsőrangúan fontosnak a szállítás határidő betartását.

Ez azért érdekes eredmény – magyarázta Gelei Andrea –, mert a logisztikai szolgáltatás nem a tömegáruk és tucatszolgáltatások rokona, hanem olyan, magas hozzáadott értéket tartalmazó, komplex szolgáltatás, amely esetében a szolgáltatás színvonalát alapvetően befolyásoló, úgynevezett képesítő kritériumok előbbre valók az árnál. Egy adott szállítási, raktározási, csomagolási, informatikai színvonal alatt ugyanis szinte értelmetlen kérdés, hogy a szolgáltatás mennyibe kerül. Más szóval az „árérzékenység” a logisztikai szemlélet gyengeségének egyértelmű jele.

Ugyanakkor valami mégis megmozdult, hiszen a rendszeresen ismétlődő versenyképességi felmérés szerint a logisztikai rendszerek teljesítményének alakításában szerepet játszó tényezők közül az elmúlt három évben rendre a vállalaton belüli és az együttműködő partnerek közötti koordináció kapta a legnagyobb hangsúlyt – a válaszadók 70–75 százalékának fontos ez a két tényező. Olyannyira, hogy nemcsak az elmúlt időszakban tapasztalt, hanem a közeljövő várakozásaira vonatkozó értékek is magasak, más szóval a szakemberek érzik, hogy ezen a területen további előrelépés várható.

Mindennek az adhat további jelentőséget, hogy az európai tendenciák szerint egyre kevésbé beszélhetünk csupán önmagában vett klasszikus logisztikáról. Ehelyett egyre inkább ellátási láncokról. És ebben a tekintetben a koordináció a korábbinál is fontosabb szerepet kaphat.

Biztató tendenciák


Némi bizakodásra adhat okot az is, hogy a versenyképességi kutatásban részt vevő vállalatok szakembereinek megítélése alapján az elmúlt években a logisztikai rendszerek működésének hatékonysága lassú változást mutat, szerencsére a hatékonyság irányába.

Az a tendencia, hogy ha csak mérsékelten is, de folyamatosan csökken az alapanyagok és félkésztermékek készletállománya, miközben a késztermékek és áruk állománya valamelyest növekedett. Azt lehet mondani, hogy a vállalati készletek „beszállító” oldali csökkenése és a vevőoldalon tapasztalható növekedése nem csupán a piacgazdasági trendeknek felel meg, de a logisztikai tevékenység erősödésének is megbízható mutatója.

Talán ennél is fontosabb, hogy az elmúlt évek tendenciája alapján látható: folyamatosan növekszik a logisztikai rendszereken belül a humán erőforrás szerepe, ez jelentékeny költségnövekedéssel is jár. A növekedés egyértelműen a logisztikai tevékenység vállalatokon belül térnyerését mutatja.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Debrecen, 2016. november 23.
Dézsi Ágnes háziorvos influenza elleni védőoltást ad be egy páciensnek Debrecenben 2016. november 23-án. Az idei szezonban a 60 éven felüliek és a rizikócsoportba tartozók védőoltásához 1,3 millió adag térítésmentes influenza elleni oltóanyag áll rendelkezésre.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.