A Geotermális Erőmű Projekt 2003. szeptember 1-jén kezdődött, időtartama 18 hónap volt. Az Európai Bizottság ALTENER programja támogatta: a projekt 0,65 millió eurós összköltségvetéséhez a bizottság 0,37 millió euróval járult hozzá.
A projektet négy magyar, egy portugál, egy osztrák és egy izlandi partnerből álló nemzetközi konzorcium valósította meg, a magyarországi Geonardo Kft. koordinálásával. A konzorcium tagjai:
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizika Tanszék, Magyarország
• Innoterm Kft., Magyarország
• Bluewaters Ltd., Ausztria
• ENEX hf, Izland
• Aquaplus Kft., Magyarország
• ISQ (Instituto de Soldadura e Qualidade), Portugália
A projekt célja egy integrált megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása, arra vonatkozólag, hogy a Magyarországon fellelhető gőzkutak mennyire alkalmasak kis teljesítményű geotermikus erőművek gazdaságos működtetésére, figyelembe véve a további, komplex hőhasznosítást is. A kezdeményezés modellértékű megoldást nyújt az esetleges további alkalmazásokhoz az Európai Unió tagállamai részére, különös tekintettel a kelet-közép-európai államokra, ahol különösen nagy az érdeklődés a meglévő geotermikus lehetőségek kiaknázására, fenntartható és egyben önfenntartó, független energiapiacaik érdekében.
Vizsgálatok, tervek
A projekt szélesebb értelemben vett célkitűzései
• hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez,
• hozzájárulás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó törekvésekhez, tekintettel a megújuló energiaforrások 2001/77/EC direktívájára.
Az érdemi munka a végfelhasználói igények meghatározásával, a végfelhasználók felkutatásával kezdődött. Ezt az összes Magyarországon elérhető hévíztermelő kút fizikai paraméterek alapján történő felmérése követte. A kapott eredmények, illetve adatok tárolására digitális adatbázist hoztak létre.
A munka során megvizsgálták a különböző helyeken létesíthető erőművek műszaki megvalósíthatóságát, valamint az egyes erőművek kivitelezési és a működtetési költségeit. Természetesen a tervezett beruházásokat érintő környezeti szempontok értékelésére is sor került.
A projekt tesztterülete azért lett Magyarország, mert a Pannon medence keletkezése során a földkéreg jelentősen elvékonyodott, s ennek következtében nagy mennyiségű hő halmozódott fel a kéregben. Ez mutatkozik meg többek között a geotermikus gradiens kiugró értékében. Az ország területén igen sok a termálkút – az utóbbi 150 évben közel 100 ezret fúrtak. Ezek 15–25 százalékánál történtek hőmérsékleti mérések.
A geotermális energia hasznosítása Magyarországon mégis kis arányú. Jelenleg az összes energia 3,6 százaléka származik megújuló energiaforrásokból, csak az elektromos energiát vizsgálva mindössze 0,5 százalék. Az EU előírásainak megfelelően Magyarországnak 2010-ig 3,5-6 százalékra kell növelnie a megújuló források részesedést az elektromos energia előállítása terén.
Eredmények
A projektnek van hivatalos honlapja, információkkal, hírekkel, s mind megtalálhatók rajta az elért eredmények, publikációk. A weboldalról érhető el a hírlevél, amely a 18 hónap alatt rendszeresen tájékoztatta az érdeklődőket a munka menetéről.
A kötelező jelentéseken túl, a projekt végső eredményeként tanulmány készült a kutak fizikai, technikai és környezeti paraméterek alapján történő osztályozásáról. Ugyancsak született egy integrált megvalósíthatósági tanulmány a lehetséges magyarországi geotermális erőművekről.
A projekt eredményei a Magyarországon megvalósuló geotermikus beruházásokat hivatottak támogatni. A kis teljesítményű geotermikus erőművek telepítése új lehetőséget nyit mind az európai, mind a világpiacon. A fejlesztések további szektorok részére is kitörési pontként szolgálhatnak, mint például a balneológia vagy az ökoturizmus.