Az EU belső piacának hatékonyságát és a kis- és a középvállalkozások fejlődését is segítheti az európai fizetési meghagyással foglalkozó uniós jogszabálytervezet. Ezt elsősorban a különböző tagállamokban székelő cégek közötti tartozás esetén az eljárás gyorsítására lehet majd használni.
A kis- és a középvállalkozások fejlődését és az Európai Unió belső piacának hatékonyságát is segítheti az európai fizetési meghagyással foglalkozó uniós jogszabálytervezet, amelynek tartalmát csütörtökön egyeztették a tagországok bel- és igazságügy-miniszterei a luxembourgi találkozójukon – nyilatkozta az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján Petrétei József igazságügyi miniszter.
Hozzátette: az Európai Unió polgárai a szabály által azt is érzékelhetik, hogy az EU polgári jogi ügyekben is cselekszik, hiszen eddig elsősorban büntetőjogi ügyek szerepeltek a valamennyi tagországot képviselő bel- és igazságügyi miniszteri tanács üléseinek napirendjén. A készülő szabályt elsődlegesen a különböző tagállamokban székelő cégek közötti tartozás esetén az eljárás gyorsítására lehet majd használni – hangsúlyozta a magyar miniszter.
A fontosabb részkérdésekkel kapcsolatban elmondta: a többségi – és a magyar – álláspont az volt, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása egyfokozatú eljárás legyen, míg más országok az ellentmondással élést és az azt követő második fokozat bevezetését is el tudták volna képzelni. A meghagyás kibocsátását kísérő bizonyítékokkal kapcsolatban az a megítélés kapott nagyobb támogatást, hogy viszonylag egyszerű formát, a kötelezettség fennállásának valószínűsítését érdemes választani, mert ha túl bonyolult a rendszer, az a gyorsaság és hatékonyság rovására mehet.
Petrétei József elmondta: a tagállamok túlnyomó többsége azt ítéli hasznosnak, ha az európai fizetési meghagyást csak a határon átnyúló ügyek esetében alkalmazzák, míg a tagok kisebbik köre szerint ez országon belül is alkalmazható lenne. Magyarország szempontjából mindkét megoldás elfogadható lett volna, de végül a küldöttség a többségi álláspontot fogadta el. Ennek az a következménye, hogy két eljárást kell alkalmazni, de az országon belüli ügyeket Magyarországon már eddig is szabályozta a polgári perrendtartásra vonatkozó törvény.
A tíz új EU-tagállam – a miniszterek ünnepélyes aláírásával – most csatlakozott ahhoz az uniós egyezményhez, amely a tagországok szerződéses kötelmeire vonatkozó jog alkalmazásáról szól – formálisan ez teszi lehetővé az európai megállapodások alkalmazását. Ugyancsak aláírták az új tagok – köztük Magyarország – a két kiegészítő jegyzőkönyvet, amely e jog az Európai Bíróság általi értelmezésére vonatkozott. Magyarországnak jogharmonizációs pluszfeladatot az aláírás nem jelent, mert az egyezmény és a jegyzőkönyvek végrehajtására az ország már korábban felkészült – mutatott rá Petrétei József.
Otthonfelújítási program: ettől tarthatnak a nyugdíjas pályázók
Igyekszünk tisztázni néhány fontos kérdést a pályázattal kapcsolatban.
