A legkedveltebb célpontok a mediterrán térség országai, amelyekben évek óta szédületes lakáspiaci boomot regisztrálnak. Míg az Európai Unió államaiban 2003-ban átlagosan 7 százalékkal nőtt a lakóingatlanok értéke, Spanyolországban és Horvátországban ennek kétszeresét mérték, s alig marad el ettől a francia- és az olaszországi éves drágulás.
Szakértők szerint spanyol földön a Gibraltártól induló, délebbre eső tengerparti részek (Costa del Sol), az Adria horvát és olasz tengerparti települései, Franciaországban pedig a francia Riviéra és Provence, esetleg a síparadicsomok jelenthetik a fő befektetési célpontokat a következő években. Vannak befektetők, akik a rendkívül alulértékelt romániai ingatlanpiacra esküsznek, legyen az föld vásárlása a határ menti részeken (Arad, Nagyvárad vidékén) vagy lakóingatlané Kolozsvárott, Brassóban, Bukarestben.
A megfelelő célország és ingatlan kiválasztásában, a vétel lebonyolításában, sőt az ingatlan bérbeadásában egyre több olyan hazai ingatlaniroda segít, amely szerződéses kapcsolatban áll számos helyi ingatlanforgalmazóval, jogi szakemberrel, tolmáccsal. A kockázatok csökkentése érdekében mindenképp célszerű olyan ingatlaniroda segítségét kérni, amely tagja a Magyar Ingatlanszövetségnek.
Nem szabad azt sem elfelejteni: a (külföldi) ingatlan hosszú távra szóló befektetés, s a megfelelő jövedelmezőség eléréséhez sok energia és kezdeti költség is kell. A tapasztalatok szerint az ingatlan kiválasztását követően 3–6 hónap kell a formaságok elintézésére és a vétel lebonyolítására. Az ingatlanosok még jó környéken történt vásárlás és kitűnő időtartalmú – azaz még a meleg mediterrán vidéken is éves szinten legföljebb 10–11 hónapot kitevő – bérbeadás esetén is jobbára 10 év körüli teljes megtérüléssel számolnak. Az ingatlan hirtelen értéknövekedése s megfelelő időpontban történő eladása persze ezt akár 3 évre is lecsökkentheti.
Franciaországban és Spanyolországban a közjegyzői illeték, átírási költség, helyi és központi ingatlanadó a vételár 10–11 százalékára is rúghat (spanyol földön üzlethelyiségek és telkek után a magas állami adó miatt a mérték 18,5 százalék), s persze jutalék jár a közvetítőnek is. Számolni kell az évi 200–1200 euró közti közös költséggel is.
Horvátországban külföldi csak külügyminiszteri jóváhagyással vehet ingatlant, bérbeadásból származó ingatlanbevételre pedig magánszemélyként nem, csak cég alapítását követően lehet szert tenni. A francia- és spanyolországi vételt megkönnyíti, hogy ott a hitelintézeteknél a vásárolt ingatlan fedezetére olcsón, 4 százalék alatti éves kamattal lehet kölcsönt felvenni, összege akár a vételár felére is rúghat. Horvátországban és Romániában jobbára csak készpénzes vétel lehetséges, esetleg mód van viszont magyarországi hitelező bank bevonására az ügyletbe.
