Évente 180-200 milliárd forint jut a felnőttképzésre, ebből körülbelül 30 milliárd forint az állami szerepvállalás, a többi a munkáltatói ráfordítás, illetve a pályázatokkal elnyerhető forrás – állapítja meg Bihall Tamás, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felnőttképzési biztosa, a tárca párbeszéd honlapján közzétett előadásában.
Bihall Tamás a közelmúltban egy szociális párbeszédről tartott konferencián értékelte a felnőttképzés helyzetét, ezt az előadását közölte a honlap. A felnőttképzési biztos aláhúzza: a felnőttképzés nem az iskolarendszer hibáinak kompenzálására szolgál. Nem a felnőttképzés területén kell helyrehozni mindazt, amit a magyar közoktatás az általános iskolákban, a szakmunkásképzésben, az egyetemi képzésben elront.
A felnőttképzésnek elsősorban a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességét kell szolgálnia. Természetesen szerepe van a hátrányos helyzetűek esélyeinek javításában is.
A szakképzésből, a felsőoktatásból kikerülők szakmai ismereteinek összetétele, minősége nem követi kellően a munkaerő-piaci igényeket – jegyzi meg a szakember. Szerinte ezért sokkal gyorsabban kellene haladni a munkaerő-piaci prognózisok fejlesztésével. Ebben az ágazati párbeszéd bizottságok fontos szerepet tölthetnek be. Az ágazati párbeszéd bizottságok az adott szakterületen a munkavállalói, a munkaadói érdekeket képviselve hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a képzések a munkaerő-piaci igényekhez igazodjanak.
A szakember megjegyzi: 1 millió állampolgár csak 8 általánossal vagy azzal sem rendelkezik. Számukra, valamint a munkaerőpiacról távol lévő inaktívak részére rendkívül fontos a hatékony felnőttképzés.
„Én majd a gazdáikkal vitatkozom” – év végi sajtótájékoztató Orbán Viktorral, röviden
Balkáni kölcsönök, menedékjog lengyel politikusoknak, per Brüsszellel, korszakos gazdaságpolitikusok, százmilliárdokért költözködő minisztériumok és Magyar Péter a legfontosabb témák között.
