Miközben a banki kamatok esnek, néhány hitelintézet, illetve amúgy nem is pénzügyi tevékenységű nagyvállalat változatlanul 11–12 százalékos kamatokkal kecsegteti a tartalékolni vágyó cégeket, magánszemélyeket. A titok nyitja, hogy esetükben nem betétekről, hanem – a sokak számára alig ismert – kötvényekről van szó. Ezt az itthon jellemzően 3–5 éves futamidejű, s tízezer forint névértékű értékpapírfajtát azért bocsátják ki a vállalatok, sőt olykor önkormányzatok is, hogy ily módon szerezzenek forrást fejlesztési céljaik megvalósításához. Bankoknál elsősorban a hitelezésükhöz szükséges tőke előteremtése a cél.
Manapság nem túl nagy a kötvénykibocsátók tábora: a korábbi „nagyok”, így a Pannon GSM vagy Mol Rt. sorozatai – utóbbié egy kivétellel – kifutottak, s ugyanez a helyzet az utolsó önkormányzati kibocsátó, Debrecen még 2002 végén startolt 2 éves futamidejű értékpapírjával. Érdekesség, hogy akad egy-két kisebb vállalat – így a Marosport Kft. –, amelynek alacsony összvolumenű kötvényei még évekig kitűnő kamatokat fizetnek majd tulajdonosaiknak. Kétséges viszont, hogy felbukkannak-e a közeljövőben újabb vállalati kötvények a piacon – tette hozzá Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő Rt. elemzője. Ezeket ugyanis jellemzően akár 0,4–1 százalékkal az azonos futamidejű állampapírok kínálta hozam felett célszerű kibocsátani. Márpedig a nagy cégeknek ehelyett ma olcsóbb inkább közvetlen banki finanszírozással – például hitellel – forrást szerezni. A kibocsátás ráadásul számtalan járulékos költséget is jelent számukra.
Banki kötvények vannak a piacon
A befektetni vágyók így jelenleg döntően a banki kötvények között választhatnak. Ez nem is olyan nehéz feladat, hiszen az érintettek általában jelentős marketingkampányt biztosítanak új kötvényeik bevezetéséhez. Új kötvények vásárlására, azaz jegyzésére a nyilvános kibocsátás napján, az előzetesen megadott banki és befektetési szolgáltatói kirendeltségekben van lehetőség cégeknek, magánszemélyeknek egyaránt. A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) – amely idén még bizonyosan újabb, várhatóan 5 éves futamidejű papír kibocsátását is ígéri – szeptember elején piacra dobott MKB II. Kötvénye például 33 fiókjában volt elérhető. Várhatóan októberben 125 milliárdos új kötvényprogrammal indul el a nem banki körbe sorolható, állami kézben lévő Diákhitel Központ (DK) Rt. is – erősítette meg Őri András kommunikációs igazgató. A piacon már ma is ott lévő DK korábbi bevezetéseihez nem kevesebb, mint 4 bank, 17 takarékszövetkezet és 2 értékpapír-cég segítségét vette igénybe, szerte az országban.
A kibocsátás jellemzően aukciókon zajlik. Ez afféle licitet jelent: a (kis)befektetők az adott fiókban a kötvények névértékéhez képest eltérő árfolyamon is adhatnak jegyzési megbízásokat. Megszabhatnak persze minimális névértéket – az MKB II. esetében ez 99,99 százalék volt – ami alá nem lehet menni, és a hozam kárára váló túlzott árlicit sem jellemző. A kibocsátó a jegyzések volumene és azok árfolyama alapján osztja el a meghirdetett, általában pár milliárd forintnyi össznévértékű papírokat (allokál), de ilyenkor a kisbefektetők igényeit általában egészében kielégítik. Túljegyzés esetén lehetőség van a kibocsátandó volumen megnövelésére, míg túl kis összegű jegyzés esetén a kibocsátást érvénytelenné is nyilváníthatják.
A bankok, vállalatok manapság nem egyedileg, hanem kibocsátási programok keretében hozzák forgalomba e papírjaikat. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) a jogszabályok alapján alkalmanként maximum 2 évre engedélyezi, hogy az adott kibocsátó a jóváhagyott – akár több százmilliárdos – keretösszeg terhére tetszése szerint hozzon forgalomba újabb és újabb kötvénysorozatokat. Egy programban persze lehet több sorozat is: a szemmel láthatóan 5 éves papírokat favorizáló Raiffeisen Bank például 2000-ben és 2001-ben is egy-egy, jövőre, illetve két év múlva lejáró értékpapír-sorozattal jelentkezett.
A sorozat onnan kapta nevét, hogy a kibocsátónak – ha úgy tartja jónak – nem szükséges egy lépésben értékesítenie a teljes névértéket, hanem azt folyamatos újabb részkibocsátásokkal is megteheti (a sorozaton belül persze minden papírnak ugyanakkor jár le a futamideje).
A DK Rt. például a tavaly szeptemberi bevezetés után októberben, decemberben, idén kétszer márciusban, végül áprilisban és júniusban is „rábocsátott” 2006-ban lejáró, ezért stílszerűen DK2006/1 fantázianevű kötvényére. Mivel azonban a rábocsátások időpontjában a forgalomba hozatal óta felhalmozott kamatot is meg kell fizetni a vevőknek, utóbbiak a legutóbbi, júniusi akció során a 10 ezer forint címletű papír mellé még 321 forint 31 fillérnyi kamatot is kényszerültek leróni. Cserébe viszont 2006-ig olyan fix kamatot kaptak, ami vetekszik már az egy éves lakossági banki betétkamatokkal is.
Változó kamatozás
A DK papírjával ellentétben azonban a legtöbb hazai banki kötvény változó kamatozású. Ennek mértékét negyedévente állapítják meg, mégpedig többnyire az aktuális, 3 havi budapesti bankközi kamatlábhoz (Bubor) viszonyítva. Az eddigi magas Bubornak köszönhetően az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) két kötvénye szeptemberig 12 százalék körüli negyedéves kamattal dicsekedhetett, az MKB pedig – mint Pásztor Csaba igazgató nyomatékosította – I. kötvényére november elejéig évi 11,49, a II. jelűre pedig decemberig évi 11,27 százalék időarányos részét fizeti ki. A banki kötvények ugyanis – ellentétben az évente egyszer kamatot fizető DK-val – negyedévente megajándékozzák gazdáikat az aktuális kamattal.
Eltérő kifizetési filozófiát követ a kiterjedt cégcsoportot maga mellett tudó Reálszisztéma Kft., amely egyedi – bankbetétre hasonlító – változó és sávos kamatozású kötvényprogrammal van jelen a piacon. Mint Humpester Attila igazgató elmondta, a maximum 10 éves futamidejű, folyamatosan 100 százalékos árfolyamon elérhető papírjuk – amely Reálszisztéma II. néven már második a sorban – a futamidőn belül bármikor visszaváltható és a felhalmozott kamat önállóan is felvehető.
A hosszabb, legalább 2 éves befektetést a Reálszisztéma egyrészt az alapkamat sávos növelésével segíti: a befektetés a másfél év elteltét követő időszakra kezd a jelenlegi maximumon, 11 százalékon kamatozni. Ha viszont az ügyfél eleve hosszabb, 1 vagy 2 éves lekötést választ (s emellett szilárdan ki is tart), a különböző befektetési periódusokra járó kamata automatikusan megugrik fél vagy 1 százalékkal. Idő előtti kivét esetén elvész a prémium, de – legalább 3 hónap elteltével – jár az alapkamat. Üröm az örömben, hogy a cég épp szeptembertől csökkentette 1 százalékkal kamatait. Náluk ugyanis erre nem valamilyen index, viszonyító szám változása, hanem a kibocsátó egyedi döntése alapján is sor kerülhet.
A kötvényben elhelyezett tőkéhez elvileg csak a lejárat után lehetne hozzájutni, de gyakori, hogy egy kötvénytulajdonosnak ezt nincs lehetősége kivárni. A hazai kötvények döntő többsége – például a Reálszisztéma kivételével – a hazai tőzsdén, az úgynevezett másodpiaci forgalomban értékpapír-kereskedők segítségét igénybe véve adható-vehető. Némi szépséghibát jelent, hogy az eltérő vételi és eladási árfolyamok miatt csak akár 0,5–1 százaléknyi kamatveszteséggel felérő költség és az ezen felüli brókeri jutalék árán lehet menet közben megválni az értékpapírtól.
Tovább morzsolja a kötvényeknél elérhető hozamot, hogy az ügyfeleknek általában értékpapír-számlát kell nyitniuk hitelintézetüknél. Ennek éves költsége azonban mindössze pár ezer forintra rúg – húzta alá Pásztor Csaba –, ráadásul ezt azok sem kerülhetik el, akik a fő „rivális” befektetési formának számító jelzáloglevelekből kívánnak vásárolni.
Kibocsátáskor vásároljanak!
Összességében tehát azok számíthatnak kedvező – a banki betéti kamatokat, illetve az állampapír-hozamokat meghaladó – kamatokra, akik kibocsátáskor, vagy az azt követő folyamatos rábocsátáskor vásárolnak vállalati, banki kötvényt és megvárják annak többéves lejáratát is. Kibocsátáskor, újabb részletek bevezetésénél ugyanis a vétel költségeit még a „külsős” forgalmazók számára is általában a kibocsátó és nem az ügyfél fizeti.
S még egy fontos kérdés: mennyire biztonságosak ezek az értékpapírok? A hazai jogszabályok alapján a tavaly január óta kibocsátott banki hátterű kötvényekre is érvényes – az egyszerű bankbetétekhez hasonlóan – az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája. Mint ismert, e garancia Magyarország európai uniós csatlakozása óta – némi önrésszel – 6 millió forintig szavatol kártérítést. Kissé más a helyzet a vállalati típusú kötvényeknél. Mivel ezek nem hitelintézetek, itt nincs OBA-védelem. Ugyanakkor – hangsúlyozta Humpester Attila, a Reálszisztéma igazgatója – a biztonságosan gazdálkodó kibocsátó cég vállal garanciát az egyébként hitelviszonyt megtestesítő papírok ellenértékének és kamatainak megtérülésére.
NER-es infláció: Rogánék 17,6 százalékos áremelést engedélyeztek a Balásy-cégbirodalomnak
A cég kérdésünkre azt írta: "Az elmúlt évek jelentős inflációs mozgása miatt nyújtottuk be kérésünket a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére. Ezen beadványban alkalmazott korrekciós mértékben a Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatai voltak irányadóak".
