Üzleti tippek

Több mint 400 milliárd az elővárosi vasútprogramra

A MÁV elővárosi közlekedés fejlesztését célzó programja révén javul a vasúti infrastruktúra, a járműállomány, valamint a kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások színvonala. A 11 budapesti elővárosi vasútvonal tervezett fejlesztésének költsége 2010-ig mintegy 400 milliárd forint.

A MÁV Rt. stratégiai céljának tekinti az elővárosi közlekedés fejlesztését. A program érinti a vasúti infrastruktúra, a járműállomány, valamint a kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások – menetrend, utastájékoztatás, menetjegykiadás – színvonalának javulását. Az elővárosi projekt révén 5 éven belül a vasúti közlekedésben résztvevők száma várhatóan 40-50 százalékkal fog növekedni – nyilatkozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Tömpe István, a MÁV Rt. stratégiai vezérigazgató-helyettese.

Az elővárosi közlekedés célja – az európai nagyvárosokhoz hasonlóan – a főváros vonzáskörzetében élők mobilitásának biztosítása. Budapest és az agglomeráció tömegközlekedéséből az elővárosi közlekedés részaránya 8,6 százalék, ami mintegy 326 ezer utast jelent naponta, a vasúttársaság átlagosan 124 ezer utast szállít. A program területét nyugatról Székesfehérvár, keletről Szolnok határolja, észak-déli kiterjedése a fővárostól mintegy 80 kilométer. Ebben a 15 ezer négyzetkilométeres körzetben közel 3,5 millió ember él.

11 vasútvonal fejlesztése

A vezérigazgató-helyettes elmondta: a program tartalmazza a Budapestre befutó 11 vonal fejlesztéseit, számításba veszi a tervezett ferihegyi vasúti összeköttetést, valamint a jelenleg kihasználatlan rákospalotai körvasút beillesztését a főváros közlekedési rendszerébe. Továbbá a vonatszerelvények, a felvételi épületek és forgalomszervezés fejlesztését és a Budapesttel, illetve más érintett önkormányzatokkal a szoros együttműködést.

A fejlesztés három szakban fog megvalósulni: 2003-2006 között bevezetik az ütemes közlekedést, ami azt jelenti, hogy a fővárostól 30-40 kilométerre fekvő állomásokról félóránként, a távolabbiakról pedig óránként indulnak majd a vonatok; 2006-tól fokozatosan egységesítik a járműállományt, bővülnek a szolgáltatások, és megkezdődik a régióban a vonalas infrastruktúrák – MÁV-HÉV – integrációja. A harmadik szakaszban, 2010 után a teljes elővárosi közlekedés kiépítése mellett befejeződik az állomások rekonstrukciója is.

A három ütemben megvalósuló program 2010-ig a becslések szerint 400-500 milliárd forintba kerülne.
Vizsy Ferenc személyszállítási főigazgató kiemelte: a szolgáltatási színvonal emelkedése révén 2006-ra a budapesti elővárosi vonalak 80 százalékán 20-40 perces menetrend szerint közlekednek majd a vonatok, azsúfoltság 150 százalékról 120-ra csökken, és átlagosan 20 százalékkal nő az ülőhely-kapacitás is.

Járműfejlesztések

A 11 elővárosi vonal közül jelenleg kettőn van dízelüzemű közlekedés. A korszerű Desirók közel egy évvel ezelőtti üzembe állítása óta az utasforgalom 15 százalékkal nőt. A Budapest-Újszász-Szolnok, valamint a Budapest-Cegléd-Szolnok útvonalon folyamatosan üzembe áll 187 darab felújított elővárosi kocsi és 19 vezérlőkocsi is. A Budapest-Lajosmizse vonalon szintén új beszerzésű, orosz gyártmányú motorvonatokat helyeznek forgalomba – tette hozzá Tömpe István.

A MÁV 30 darab új villamos motorvonat beszerzésére írt ki közbeszerzési pályázatot, melyekkel a dél-budai, illetve az észak-pesti térség vonalain javítják a jövőben a szolgáltatást.

A folyamatos pályakorszerűsítési munkák eredményeként csökken a menetidő, javul a vasúti közlekedés biztonsága. Az új állomási peronok, aluljárók kényelmesebbé és egyszerűbbé teszik a le- és a felszállást.
A következő időszakban folytatódik az uniós támogatással megkezdett pályarehabilitáció a Budapest-Cegléd-Szolnok és a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonalakon, valamint a Budapest-Hegyeshalom vonal elővárosi szakaszán.

Zónázó menetrend

A MÁV ez év augusztus 29-től a Budapest-Vác-Szob és a Budapest-Veresegyház között elsőként vezeti be az ütemes menetrendet, mellyel 25 illetve 36 percre csökken a menetidő a két-két város között.
A Nyugat-Európában már évtizedek óta bevált rendszer lényege, hogy a vonatok napközben azonos időközönként, az óra ugyanazon percében indulnak az állomásokról. A menetrend így átláthatóvá és kiszámíthatóvá válik és a járatok száma jelentősen nő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik