Hazánkban még csak kialakulóban van a regionális légiforgalmi szolgáltatás, amelynek megteremtéséhez jelentős támogatást nyújt az állam – tájékoztat a gazdasági tárca csütörtökön kiadott közleménye. A fejlesztések elsősorban az infrastrukturális feltételek javítását és a reptéri szolgáltatások színvonalának emelését szolgálják.
A nyugat-európai gazdasági életben fontos szerepet betöltő regionális légiforgalmi szolgáltatás és az ehhez szükséges regionális repülőtér-hálózat Magyarországon még kialakulóban van – olvasható a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) csütörtökön kiadott közleményében , amely arról ad tájékoztatást, milyen eszközökkel segíti az állam a regionális repterek fejlesztését. Ez a gazdasági tárca indoklása szerint azért különösen fontos, mert a regionális repülőterek fejlesztése segíti a hátrányos helyzetű területek felzárkózását, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a turizmus fejlődését.
Repülőterek és ipari parkok közös fejlesztési programja
A fejlesztések elsősorban a repülőtéri szolgáltatások színvonalának emelésére és infrastrukturális beruházásokra összpontosulnak – közölte a GKM. A tárca szerint ezek a fejlesztések a szilárd burkolatú futópálya építését, kulturált utasforgalmi épület, valamint közutak, illetve vasúti kapcsolat kiépítését foglalja magába. A tervezett infrastrukturális és technikai fejlesztések megvalósításával a repülőterek magas színvonalú szolgáltatások nyújtására lesznek képesek, amelyek alapfeltételei a további forgalomnövekedésnek, biztosítva a gazdaságos és hosszú távú üzemeltetést.
A repülőterek térségében logisztikai központok és ipari parkok létesülhetnek, és az ipari parkkal egybekapcsolt objektumok a különböző ipari ágazatokat reprezentáló úgynevezett klaszterprogram megvalósítására is lehetőséget nyújthatnak – támasztja alá a fejlesztések gazdasági jelentőségét a gazdasági tárca.
A turisztika fejlődésében a megfelelő szolgáltatást nyújtó repülőterek jelentős szerepet tölthetnek be, különösen azokban a régiókban, ahol a közúti, illetve vasúti megközelítés nem megfelelő szintű. Egyéb kapcsolódó beruházások összességében pótlólagos tőkebevonást eredményezhetnek, vállalkozásélénkítő hatásuk érzékelhető, ezért felgyorsíthatják és felerősíthetik a működő tőke térségbe áramlását.
Három nemzetközi repülőtér fejlesztése kap központi támogatást
A repülőtéri fejlesztések két módon valósulhatnak meg. Az egyik csoportba azon repülőterek fejlesztése tartozik, amelyek az egész nemzetgazdaság számára fontosak. Az Európai Unióban alkalmazott gyakorlat szerint kétszáz-háromszáz kilométerenként szükséges, elsősorban az adott régió kiszolgálását végző repülőtér-hálózat kiépítése. Ezek fejlesztéséhez, működtetéséhez központi források bevonása szükséges. Ilyen repülőtérnek számít hazánkban Ferihegy, Sármellék és Debrecen.
A másik csoportba a szűkebb területek, helyi érdekek kiszolgálása érdekében működtetett repülőterek tartoznak. Ezek fejlesztését és működtetését a gazdasági minisztérium álláspontja szerint saját önkormányzati, kistérségi vagy vállalkozói forrásból kell megvalósítani.
Mivel a regionális repülőterek alaptevékenysége a több évre kiterjedő “bevezetési” időszakban semmiképpen sem nyereséges, a fejlesztés és az üzemeltetés finanszírozása a vállalkozói szférának és a helyi önkormányzatoknak nehézségeket okozhat. Ezért a GKM segítséget nyújt az önkormányzatoknak a fejlesztéséhez szükséges lehetőségek felkutatásában.
További kilenc reptér kapcsolható be a nemzetközi forgalomba
A GKM szerint a nemzetközi kereskedelmi repülőterek fejlesztése mellett fontos még Győr-Pér, Pécs-Pogány, Nyíregyháza, Szeged, Békéscsaba, Budaörs, Fertőszentmiklós, Miskolc, valamint Siófok-Kiliti repülőterének a regionális légiforgalomba való bekapcsolása is. Ezen repülőterek esetében komplex hasznosítás valósítható meg, és mind logisztikai, mind turisztikai szempontból jelentős forgalomra számíthatnak. Eseti vagy ideiglenes határnyitással a nemzetközi forgalomba is bekapcsolhatóak.
A gazdasági tárca közleménye képet ad arról, hogy a regionális repülőtereken milyen fejlesztések voltak az elmúlt években. A debreceni repülőtéren a városi önkormányzat finanszírozta azt a több százmillió forintos beruházást, amely keretében befejeződött a műszerleszállító rendszer és a hozzá tartozó fénytechnika telepítése. Ezt üzembe is helyezték, biztosítva az éjszakai és korlátozott időjárási körülmények közötti biztonságos le- és felszállást. Az év első felében várható az utasforgalmi épület és az irányítótorony rekonstrukciójának befejezése.
A sármelléki repülőtér legszükségesebb fejlesztéseire az idei költségvetésben háromszázmillió forintnyi támogatást különítettek el. Ebből elsősorban a légiközlekedés biztonságát és a légiközlekedés védelmét szolgáló beruházásokat kell megvalósítani, ilyen a bevezető fénysor telepítése vagy a műszeres leszállító rendszer üzembe helyezésre.
Ezen a két repülőtéren a nemzetközi kereskedelmi repülőterekre vonatkozó standardoknak megfelelő szolgáltatások biztosításához további nagy összegű infrastrukturális és technikai fejlesztésekre is szükség van. Ezek megvalósulásához a pályázati források biztosítása mellett közvetlen
állami szerepvállalás szükséges – szögezi le a GKM.
Több százmilliós támogatás a kisebb reptereknek
A győr-péri nyilvános repülőtér fejlesztésének, korszerűsítésének négymillió eurós (közel 10,3 milliárd forintos) költségét a PHARE, az AUDI Motor Hungária Kft., valamint helyi és regionális források bevonásával biztosították, a GKM hatmillió forinttal járult hozzá az ideiglenes határnyitások hatósági költségeihez. A taszári közös felhasználású katonai-polgári repülőterén a közelmúltban átadták a polgári terminált, és várható a szilárd burkolatú futópályát összekötő gurulóút és a háromgépes állóhely átadása is. Pécs-Pogány repülőtéren novemberben adták át a szilárd burkolatú pályát és a forgalmi előteret.
Békéscsabán a Széchenyi-terv háromszázmillió forintos támogatásával és helyi források felhasználásával befejeződött a mintegy félmilliárd forintos beruházás, amely során megújult a forgalmi épület és a torony. A Zalaegerszeg-Andráshida repülőtér fejlesztésére a közelmúltban jelentkezett a Flextronics International Kft.
A Kecskeméthez közeli Jakabszállás nem nyilvános repülőtér teljesen magánbefektetők által megvalósuló fejlesztéséhez a kormány előzetes egyetértését a 2004. január 21-i kormányülésen megadta, így lehetővé vált az eddig elkészült beruházások használatba vétele és a fejlesztés folytatása – ismertette a gazdasági tárca a kisebb regionális reptereken végrehajtott és tervezett beruházásokat.
Lantos Csaba: Dinamikus árplafon jöhet a benzinnél
Az EP-választásnak is van köze ahhoz, hogy a kormány csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek – ismerte el a Dellában az energiaügyi miniszter, akivel a „picike felárral” vett orosz gázról is beszélgettünk, valamint a benzinárakról, melyekről épp ma dönt a kormány
