Jegybank: magasabb infláció, kisebb gazdasági növekedés

A jegybank hétfőn nyilvánosságra hozott legfrissebb prognózisa szerint 2005 decemberében a 12 havi pénzromlás 4,3 százalék lesz, a korábban jelzett 4 százalékkal szemben, az éves átlagos infláció 2005-ben 4,7 százalék, a korábban várt 4,2 százalékkal szemben. Az infláció idei gyorsulása ellenére a jegybank lát lehetőséget arra, hogy 2005 decemberére a célnak megfelelő 4 százalékra csökkenjen az infláció üteme.

A nettó infláció – vagyis az áfától és jövedéki adótól megtisztított fogyasztói árindex – a prognózis szerint 2004-ben az év végén 4,8 százalék, éves átlagban 5,7 százalék lesz. Jövő decemberben a 12 havi nettó infláció 3,8 százalék, 2005-ben éves szinten 4,2 százalék lesz.
Az MNB az idei évre 3,1 százalékos bruttó hazai termék (GDP) bővülést vár, szemben a korábbi prognózisában szerepelt 3,2 százalékkal.

A jövő évre a jegybank 3,2 százalékos GDP-növekedéssel számol, míg novemberben 3,6 százalékot várt. A központi bank legfrissebb előrejelzése szerint az államháztartás hiánya az idén ESA szerint 5,3 százalék lehet, jövőre 4,3 százalék lehet.

A folyó fizetési mérleg hiánya az idén a GDP 7,8 százaléka lehet az újra befektetett jövedelmekkel együtt, korábban a jegybank 8,1 százalékot jelzett előre. Jövőre ez 6,6 százalékra csökkenhet.

Az újra befektetett jövedelmeket is figyelembe véve a folyó fizetési mérleg hiánya 6,1 milliárd euró lehet az idén, jövőre 5,5 milliárd euróra csökkenhet. Az újra befektetett jövedelmek nélkül a hiány az idén a GDP 5,2 százaléka lehet, szemben a novemberi előrejelzésben szereplő 6 százalékkal. A jövő évi GDP-arányos hiányt a novemberi 5,3 százalékról 3,9 százalékra csökkentette a jegybank.

Az újra befektetett jövedelmek nélkül a folyó fizetési mérleg idei hiánya 4,1 milliárd euró lehet, a korábban várt 4,7 milliárd euróval szemben, jövőre pedig 3,3 milliárd eurót tesz ki, szemben a novemberben előre jelzett 4,5 milliárd euróval.

A jegybank összeállítása szerint tavaly az export a novemberben előre jelzett 3,4 százalékkal szemben 9,1 százalékkal bővült, az import 8 százalék helyett 12,8 százalékkal nőtt. A beruházások az új prognózis szerint az idén 5,4 százalékkal, jövőre 2,6 százalékkal bővülnek.

A kivitel az idén a korábban várt 7,5 százalék helyett 9,5 százalékkal, jövőre 9,1 százalékkal nőhet. A behozatal a novemberi 6 százalékkal szemben 8,9 százalékkal emelkedhet az idén, míg jövőre várhatóan 7 százalékkal bővül.

A bérinfláció az idén várhatóan a tavalyival megegyező ütemben 9,3 százalékkal nő, jövőre 8 százalékkal haladja meg az ideit.

“Az idén viszonylag gyorsan, éves átlagban 7,4 százalék körül nőhetnek a fogyasztói árak, az áfa és a jövedéki adóemelések miatt, ám bízunk benne, hogy ez 2005-ben jelentősen, átlagos szinten 4,7 százalékra csökken” – mondta Járai Zsigmond hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A jegybank elnöke hozzátette, hogy az idén az adóemelések nélkül az év végi nettó infláció várhatóan 5 százalék körül alakul, azaz a dezinfláció folytatódik. “Az infláció 2005-ös csökkenésének vannak kockázatai” – mondta és fontosnak nevezte, hogy az ár- és béremeléseknél 2005-ben a vállalkozások az adóemelések nélküli inflációval számoljanak.

További kockázatnak nevezte a forint árfolyamának alakulását. Hozzátette: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, csak inflációs célja, amiben a korábbinál nagyobb szerepet kap a kamatpolitika.

Járai Zsigmond úgy vélte, jelenleg Magyarországon szigorú monetáris kondíciók vannak és viszonylag magasak a kamatok. “A kamatszintet addig fenn kell tartani, amíg a pénzügyi befektetők kockázati megítélése nem javul. Erre látunk lehetőséget az év folyamán” – mondta.

A jegybank elnöke emlékeztetett arra, hogy a gazdaság helyzete jól alakul, az egyensúlyi mutatók javulnak, az export nő. Mint mondta, jó esélyt lát arra, hogy a javulás az idén is folytatódik, amit a gazdaság piaci megítélése is tükröz.

Járai Zsigmond hangsúlyozta, hogy az adóemelések inflációs hatását a jövőben sem kell a monetáris politikának ellensúlyozni. Ugyanakkor elismerte, hogy 2005-ben az infláció alakulásában a monetáris politikában nagyobb szerepe lehet, mint az idén.

A 600 bázispontos, tavaly véghez vitt kamatemelésről Járai Zsigmond elmondta: még nem tudják, hogy pontosan milyen hatással volt az inflációra, ám véleménye szerint jelentősen mérsékelte a pénzromlás ütemét.

A jegybank elnöke elmondta: a kormány bejelentett intézkedései ellenére látnak kockázatot arra, hogy az államháztartás hiánya a tervezett GDP-arányos 4,6 százaléknál magasabb legyen. “Legalábbis további intézkedések nélkül” – tette hozzá.