Érdemes minél előbb beletanulni az unós közbeszerzési pályázatok rendszerébe, hiszen általában néhány visszadobott pályázatnyi tanulópénzt mindig meg kell fizetni. Ha viszont egyszer sikerült, akkor betettük a lábunkat az ajtónyílásba és további pályázatok, valamint újabb uniós piacok reménye kecsegtet. A kormányzati beszerzésekről szóló GATT-kódex alkalmazása nyomán és a Magyarország és az Unió közötti Európai Megállapodás 66. cikke értelmében az Európai Unió közbeszerzési piaca elvileg és gyakorlatilag Magyarország vállalatai számára is nyitva áll, az EU-tagországokéival egyenlő feltételekkel. A csatlakozási szerződés hatályba lépése várhatóan sok EU-tagállamban bejegyzett, elsősorban kis és közepes vállalat számára jelent majd megfelelő jogi garanciát arra, hogy megjelenjen a magyar közbeszerzési piacon.
A közösségi közbeszerzési pályázatokon szinte minden exportképes hazai termék értékesíthető, a pályázatokon való részvétel különösen kedvező lehetőséget ad a kis és közepes méretű vállalatoknak a piaci megjelenésre, a piacra jutás egyik legolcsóbb és legkevésbé kockázatos módja. A megrendelések több évre szólhatnak és nagy volumenűek. Az ár a meghatározó, kevésbé fontos a márkák ismertségére és/vagy a csomagolás. Az egyenletesen jó minőség természetesen alapfeltétel. A magyar vállalatok közvetlenül lépnek kapcsolatba a megrendelőkkel, ezáltal ki lehet kerülni a közvetítőket. A közbeszerzési pályázatokon azokat az EU-ban bejegyzett nagy cégeket is meg lehet ismerni, amelyekkel beszállítói kapcsolatok építhetők ki.
A csatlakozási szerződés hatályba lépése után egyes EU-tagállamok (főleg Magyarország két legnagyobb felvevőpiacán, Németországban és Ausztriában) viszonylatában fennmaradnak a munkavállalással kapcsolatos korlátozások. Ez gátolhatja a közbeszerzések liberalizálásából adódó lehetőségek kiaknázását.
Az Európai Megállapodás ugyanezen cikke kimondja, hogy Magyarország 10 éves átmeneti időszakon keresztül – 2004. február 1-jéig – nem köteles hasonló elbánást nyújtani a magyar közbeszerzési eljárás során a tagállamokban bejegyzett cégeknek. Az átmeneti időszak lejárta után bármely tagállamban bejegyzett bármely vállalkozás jogosult Magyarországon közbeszerzési pályázatot beadni és a nemzeti elbánás (diszkriminációmentes elbírálás) jogát élvezni.
A csatlakozási szerződés hatályba lépésével a magyar közbeszerzési piac tehát nyitottabbá válik abban az értelemben, hogy megszűnnek a hazai vállalkozások jogszabályban biztosított előnyei (a 10 százaléknál magasabb árszintű, legalább 50 százalékban hazai ajánlat a külföldivel egyenértékű), ezáltal erősödik a verseny. A közbeszerzési törvény átfogó felülvizsgálata és a közösségi szabályozáshoz történő igazítása (a hazai vállalkozások preferált helyzetének eltörlése mellett például az értékhatárok harmonizálása) a csatlakozási szerződés hatályba lépéséig megtörténik.
Jászberényi Sándor: Az utolsó zsidó Kairóban
„Ma hárman élünk Kairóban. (...) Utánunk senki sem marad” – mondja Magda Haroun, az egyiptomi főváros legfiatalabb, hetvenkét esztendős zsidója. A nő édesapja az egyiptomi kommunista párt alapítója volt, ült börtönben, ő maga évtizedet dolgozott azon, hogy megőrizzék a zsidó hagyományokat az afrikai országban.
