Üzleti tippek

Uniós támogatások és az áfa

admin

2003. 06. 05. 00:00

Uniós támogatásból adók általában nem finanszírozhatók, ám ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is így legyen, több feltételnek is meg kell felelni.

Magyarország bár még nem uniós tagállam, azonban a vállalkozások, intézmények régóta többféle módon is részesülnek uniós támogatásokból. A legrégibb ilyen támogatás a Phare-segély. Az ezt kihirdető nemzetközi szerződés egyértelműen rögzíti, hogy az uniós támogatásból magyar vagy külföldi cégek által teljesített áruszállításokkal vagy nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések a támogatást kapó országban nem terhelhetők áfával. – tudtuk meg Száraz Tündétől, az APEH munkatársától. A magyar áfa-törvény 2001. január elsejéig ezt úgy biztosította, hogy a Phare-segélyben részesülők számára lehetővé tette az áfa-törvény előírásai alapján le nem vonható áfa visszatérítését. A Phare-kedvezményezett szervezetnek kellett kérni az utólagos áfa-visszatérítést, ami a beszerzést terhelő áfa azon részére történt, amely hányadot a kiadásokból a Phare-segély fedezett.

A támogatásban részesülők azonban egyre gyakrabban jelezték a kormánynak, hogy az utólagos áfa-visszatérítés likviditási-finanszírozási problémákat okoz számukra, a szállítóknak fizetendő összeget csak az áfa-visszatérítést követően tudták megfizetni. Ezért 2000-ben megvizsgálta a kormányzat: van-e arra lehetőség, hogy a Phare-kedvezményezett részére termékértékesítést, szolgáltatást teljesítő adózó áfa felszámítása nélkül értékesítsen. Ezt követően módosították az áfa-törvényt, s az ügyben rendelet is született, amelyet tavaly újra módosítottak. (Korábban az 52/2000. (XII. 27) PM–TNM, 2003. január elsejétől pedig az 51/2002. (XII. 29) PM–MeHVM együttes rendelet tartalmazza az előírásokat.)

Igazolt teljesítések

Ezen szabályok azonban nem csupán a Phare-segélyekre, hanem az ISPA előcsatlakozási alapból megvalósuló támogatásokra is vonatkoznak. A nulla százalékos adómértéket csak feltételek mellett lehet alkalmazni: mégpedig a termékértékesítésnek és a szolgáltatásnyújtásnak csak az a része tartozhat a nulla százalékos adókulcs alá, amelyet közvetlenül a Phare, illetve az ISPA forrásból finanszíroztak. Fontos feltétel az is, hogy a nulla százalékos adókulcs alkalmazásának, adóalapja megállapításának jogszerűségét az értékesítőnek, tehát a számla kiállítójának ellenőrizhető módon alá kell támasztani. Az áfa-törvény szerint ugyanis nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősül a „Phare-, az ISPA-program keretében közvetlenül a kedvezményezett részére történő, a külön jogszabály szerint igazolt termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak az a része, amelyet a Phare-, illetve az ISPA-forrásból finanszíroznak”. Ilyen esetben pedig a felszámítandó áfa nulla százalék.

Nem alkalmazható a nulla százalékos adókulcs a 2001. január elseje előtt teljesített értékesítésekre, hiába Phare-kedvezményezett számára teljesítettek. Szintén nem lehet a nulla százalék adót alkalmazni azoknál a programoknál, ahol nincs a törvényben, illetve a rendeletben előírt „igazoló szervezet”. Ez utóbbi szervezetek közé tartoznak a Phare Végrehajtó Szervezetek, az ISPA Végrehajtó Szervezetek, valamint a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység közreműködésével lebonyolított programok esetén a Szakmai Programfelelős. Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja 2002. február elsejétől került be az igazoló szervezetek közé, ami annyit jelent, hogy az érdekkörébe tartozó programok beszállítóinak ezen időpontot követően teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról jogosult olyan nyilatkozatot kiállítani, amely alapján azok számláikban nulla százalékos adókulcsot alkalmazhatnak.

A 0 százalékos áfa alkalmazásának feltételei:



– Phare-, ISP A-kedvezményezettek számára történjen a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás,
– a beszállítónak rendelkezni kell az előcsatlakozási eszköz kedvezményezettjével kötött írásbeli szerződéssel,
– a beszállítónak birtokában kell lenni a projekt lebonyolításában közvetlenül érintett igazoló szervezet által kibocsátott nyilatkozattal.

Kivéve a készpénz

Ahhoz, hogy egy beszállító nulla százalékos áfát alkalmazhasson, egyrészt rendelkeznie kell az előcsatlakozási alap kedvezményezettjével kötött írásbeli szerződéssel, másrészt birtokában kell, hogy legyen az együttes miniszteri rendeletben előírt nyilatkozatnak is. Az előbbi szerződésnek feltétlenül tartalmazni kell, hogy a beszerzés az előcsatlakozási alapok valamely projektjének megvalósítása érdekében történik. A nyilatkozathoz pedig a kibocsátott számlát annak kibocsátásával egyidejűleg el kell juttatni a projekt lebonyolításában közvetlenül érintett igazoló szervezethez. Ez az igazoló szervezet adja ki a szigorú számadású nyilatkozatot arról, hogy a beszállító számlájában feltüntetett termékek beszerzése, illetve a szolgáltatások igénybevétele megtörténik, és azok a projektek megvalósulását szolgálják. A beszállító a számlát a nyilatkozat kézhezvételét követően juttatja el a kedvezményezetthez.

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a jogalkotó csak azokat az adóköteles beszerzéseket kívánta mentesíteni az áfa-fizetési kötelezettség alól, amelyeket előcsatlakozási alapokból finanszíroztak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nulla százalékos adókulcsot nem alkalmazhatja a kedvezményezett beszállítója felé annak alvállalkozója.

Egy nagyon fontos szabály, hogy – minden egyéb feltétel teljesülése esetén – sem lehet a nulla százalékos adókulcsot alkalmazni abban az esetben, amikor az ellenértéket készpénzben vagy készpénzt helyettesítő eszközzel fizetik meg. Ilyenkor ugyanis nem lehet az említett nyilatkozatot az igazoló szervezetnek kiállítani, amelynek megléte viszont alapfeltétele a nulla százalékos kulcs alkalmazásának. Nem „vész el” azonban ilyenkor sem az áfa, azonban növekszik az adózó adminisztrációs teendője: ebben az esetben ugyanis az áfa-törvény előírásai alapján – 72. §. (2) bekezdés – az adózó utólagosan kérheti az áfa-visszatérítést. Utólagos áfa-visszatérítést az a kedvezményezett is kérhet, aki több közép-kelet európai szervezet részvételével megvalósuló programból, illetve közvetlenül az EU-tól kap támogatást. Mindezen programokat tartalmazó nemzetközi szerződéseket kormányrendelettel hirdették ki a Magyar Közlönyben, s ezen határozatok olyan kitételt tartalmaznak, amely szerint a határozat alá eső tevékenységek mentesülnek a Magyarország által érvényesített közvetett adók alól. Fontos azonban, hogy nem a tevékenység mentesül az áfa felszámítása alól, hanem a tevékenységhez kapcsolódó beszerzéseket terhelő áfa viselése alól ad mentesítést. Vagyis a törvény – a programban részt vevők kérelme alapján – lehetőséget teremt a le nem vonható áfa utólagos visszatérítésére. (Ennek lebonyolítási szabályait egyébként a 7008/2001. (AEÉ.12.) APEH irányelv tartalmazza.)

Utólagos áfa-visszatérítés (ha az adó nem levonható) feltételei:



1. Magánadományok esetén:
a) – a külföldi pénzbeni segélyből finanszírozott kiadás az állampolgárok széles körét érintő közösségi feladatok ellátást szolgálja,
b) – a külföldi állam hatósága által kibocsátott hiteles okirat,

2. Nemzetközi szerződés esetén:
a) a Phare-, ISPA-kedvezményezettek számára történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén, ha a számla kiegyenlítése készpénzzel vagy készpénzt helyettesítő eszközzel történik.
b) az Európai Közösség programjaiban való részvételhez kapcsolódóan ugyancsak kérelem alapján van mód az áfa utólagos visszatérítésére.

Magánadományok áfája

Az áfa-törvény nemcsak a nemzetközi szerződésen alapuló támogatások, adományok esetében teszi lehetővé az utólagos áfa-visszatérítést, hanem magánadományok esetében is, ha bizonyos feltételeknek megfelelnek. A külföldről érkező támogatások esetében a magánadományozók gyakran kikötik az áfa-mentességet, ám ebben az esetben az áfa utólagos visszatérítésére csak akkor ad lehetőséget az áfa-törvény, ha a külföldi támogatásból finanszírozott, az állampolgárok széles körét érintő közösségi feladatok ellátását szolgáló kiadásokról van szó.

Ezen közösségi feladatok közé tartoznak különösen a szociális, az egészségügyi, a nevelési, az oktatási, a kulturális, a hitéleti, a környezetvédelmi, a terület- és településfejlesztési feladatok. Az adó-visszatérítési kérelemhez az adózónak ebben az esetben az adománytételről szóló hiteles okiratot, valamint az illetékes külföldi állam hatósága által kiállított okiratot is csatolni kell. Ez utóbbi azt igazolja, hogy az adománytevő az adomány összegét a vonatkozó adózási szabályokkal összhangban számolta el. Ezen igazolásnak tartalmaznia kell azt is, hogy mely időszakra vonatkozóan került kiadásra, s hogy mely időpontig érvényes. Előfordulhat, hogy a támogatást biztosító nem adóalany, hanem például a külföldi állam költségvetése. Ebben az esetben az áfa-törvényben előírt igazolást nem az adóhatóság, hanem a külföldi állam nagykövetsége állítja ki. Előfordulhat, hogy az adományozó nemzetközi szervezet, így például az ENSZ. Ilyenkor az áfa-visszatérítési kérelemhez olyan okiratot kell becsatolni az adóhatósághoz, amely azt igazolja, hogy az adományozás megfelel a szervezet alapokmányának, működési szabályainak.

Az áfa-törvény még egy fontos szabályt is előír: nevezetesen, hogy az adó-visszatérítés legfeljebb olyan hányadban engedélyezhető, amilyen hányadban a kiadásokból a külföldi adomány részesedik.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Variety of fruits in supermarket
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.